2012. július 31., kedd

Akkor kezdjük az elején......

Pár sorban most ismertetném mi is az a büntetés-végrehajtás, mindazoknak akik érdeklődnek a téma iránt. Egészséges kíváncsiságukat kielégítve, vagy pályaválasztás előtt állva szeretnének többet megtudni, a rendvédelmi hivatás eme zárt világának működéséről. Kis ízelítőt kapjanak a laikusok, hogy mivel is foglalkozunk, s a leendő ifjú kollégák, mire vállalkoznak, mire számíthatnak.

A bv.szervezet feladata:

A büntetés-végrehajtási szervet ( továbbiakban: bv.szervezet ) a külön törvényben meghatározott szabadság-elvonással járó büntetéseket, intézkedéseket, büntetőeljárási kényszerintézkedéseket, a szabálysértés miatt kiszabott pénzbírság átváltoztatása folytán megállapított elzárást végrehajtó állami, fegyveres rendvédelmi szerv.

A szabadságvesztés célja:

A törvényben meghatározott joghátrány érvényesítésének során elősegítse az elítéltnek a szabadulás után a társadalomba történő beilleszkedését és azt, hogy tartózkodjon újabb bűncselekmények elkövetésétől.

Az előzetes letartóztatás célja:  /híradásokban mostanában elég sokat hallani róla/

A nyomozás, illetve az eljárás befejezéséig, vagy a jogerős ítélet megszületéséig az előzetesen letartoztatott, meghatározott helyen való tartásával a szükséges elkülönítési intézkedések, végrehajtásával segíti elő a büntetőeljárás lefolytatását, így biztosítható, hogy az előzetesen letartóztatott ne vonhassa ki magát az eljárás alól, ne tudja a bizonyítékokat eltüntetni, megsemmisíteni, az esetleges tanukat, bűntársakat befolyásolni, illetve újabb bűncselekményt elkövetni.

Kényszergyógykezelés célja:

A kényszergyógykezelésre utalt beteg szakszerű ellátásával, állapotromlásának megakadályozásával, egészségének mielőbbi, lehetséges mértékig való helyreállításával elősegítse, hogy elmeállapotának kóros volta miatt újabb bűncselekményt ne kövessen el és a társadalomba beilleszkedjen.

Az ideiglenes kényszergyógykezelés célja:  /jelenleg a kulcsi gyilkos/

Annak megállapítása, hogy az elkövető cselekményét kóros elmeállapotban, vagy elmebetegségben követte-e el. Cél továbbá a társadalom védelme, a gyanúsított /terhelt/ gyógyítása annak érdekében, hogy újabb bűncselekményt ne követhessen el, illetve ne vonhassa ki magát a büntetőeljárás alól.

Az elzárás végrehajtásának célja:  /akár a boltban elcsent csokiért is/

A szabálysértési hatóság által kiszabott pénzbírság /elzárás/ érvényesítés a bíróság jogerős határozata alapján történő elzárásra való átváltoztatása útján a szabálysértő személy Büntetés-végrehajtási Intézetben történő elhelyezésével, és az ott alkalmazott nevelési módszerekkel, segíti elő azt, hogy az elkövető tartózkodjon újabb szabálysértés elkövetésétől.

A bv.szervezet a feladatainak törvényes ellátásával járul hozzá a közrend és a közbiztonság erősítéséhez. A közrend és a közbiztonság fenntartása érdekében - az egyéb rendvédelmi szervekhez hasonlóan - kényszerítő eszközök / bilincs, gumibot, könnygázszóró palack, szolgálati kutya, lőfegyver, stb.. / alkalmazására is sor kerülhet, ezért a törvény a bv.szervezetet fegyveres rendvédelmi szervként határozza meg. Az állami jelző arra utal, hogy e feladatok megvalósítása kizárólag az állam szerveinek a kötelezettsége.

A szabadságvesztés végrehajtásának feladat:

Fenntartsa az elítélt önbecsülését, fejlessze felelősségérzetét, ezzel elősegítse, hogy felkészüljön a szabadulás utáni társadalom elvárásainak megfelelő önálló életre.

Intézetek tagolódása:

  • Országos végrehajtó / letöltő házak: fogház, börtön, fegyház /
  • Megyei / előzetes házak /
  • Speciális feladatot ellátó / pl: Fiatalkorúak Büntetés-végrehajtási Intézete, IMEI /
  • Egészségügyi / Bv.Központi Kórház /
A bv. szervezet állomány hivatásos büntetés-végrehajtási szolgálati jogviszonyban, továbbá külön jogszabályban meghatározott munkakörök esetén, közalkalmazotti és köztisztviselői jogviszonyban álló személyekből állhat. Külön esetben munkaviszonyban. Közalkalmazott, köztisztviselő, illetve munkaviszonyban álló személy csak olyan munkakört láthat el, amelyhez a hivatásos szolgálati jogviszony létesítésének sajátos feltételei nem szükségesek.

Felvételi kritériumok:

  • büntetlen előélet
  • 18. életévét betöltött, de 47 évesnél nem idősebb
  • magyar állampolgárság
  • hivatásos szolgálatra egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasság
  • középiskolai érettségi


Remélem ezzel a pár sorral sikerült néhány alapfogalmat tisztázni, melyek még sokszor zavart okoznak a köztudatban. De ez még csak a jéghegy csúcsa, a bv.szervezet ennél leirhatatlanul sokrétűbb. Aki benne van az már tapasztalja, aki pedig be szeretne jutni, az megfogja. Ha magát az érzést kellene jellemezni akkor azt mondanám mindenből egy kicsi. Kicsit rendőri, kicsit katonai. Kell hozzá hivatástudat, még ha ez elcsépeltnek is hangzik. Nagyfokú alkalmazkodóképesség, a kollégák és az elöljárók felé. Mert a parancs, az parancs. Higgadtság és határozott fellépés. Amennyire lehet szeretni ezt a munkát, annyira ki is lehet belőle ábrándulni. Mindkét életérzésnek széles tábora van. S ha valaki bv.ország felé kacsingat, javaslom keressen a környezetében aktív, vagy már nyugalmazott kollégát, szánjon a véleményének meghallgatására pár órát. Nagyban elősegítheti ama döntésének meghozatalában, hogy számára ez a legmegfelelőbb pálya-e.

Rólunk szól.....Megújultunk

2012. július 30., hétfő

Történelem képekben....

A székesfehérvári törvényszék épületének 1902. Október 20.-án történő átadását követően a korábban már ismertetett, három fontos intézménynek adott helyet.Törvényszék, ügyészség, fogház. Mivel egy épületkomplexumban voltak elhelyezve, nem maradtak ránk a rég időkből külön-külön bemutató fotográfiák, képeslapok.A korabeli ábrázolások legfőképp a törvényszék főbejárati és az épületnek helyet adó Zichy-liget környékét mutatják be. De ezek a fotók és ábrázolások is nagyon érdekesek........




Székesfehérvár Várkörút 1958-ban




Székesfehérvár-Zichy-ligeti részlet a törvény házzal



Mentünk, láttunk, győztünk.....


  Országos Járőr Bajnokság

A Büntetés-végrehajtási Szervezet Oktatási Központja szervezésében rendezték meg a Büntetés-végrehajtási Szervezet 2012. évi Országos Járőr Bajnokságát, amelyen 22 bv. szerv csapata, 66 fővel vett részt. A rendezvény elöljárója Csóti András bv. vezérőrnagy, mb. országos parancsnok volt, aki a helyezett csapatok részére a díjakat átadta.
  Az eredmények:

  I. : Közép-dunántúli Országos Büntetés-végrehajtási Intézet, Székesfehérvári Objektuma
  II.: Baranya Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet
  III: Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet
  IV.: Állampusztai Országos Büntetés-végrehajtási Intézet
  V. : Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet
  VI.: Pálhalmai Országos Büntetés-végrehajtási Intézet

























Forrás: http://www.bvop.hu


HelyezésCsapatÖsszesített idő
1.Közép-dunántúli Országos BVI Székesfehérvár0:57:52
2.Baranya Megyei BVI1:00:10
3.Baranya Megyei BVI1:00:22
4.Állampusztai Országos BVI1:01:19
5.Jász-Nagykun-Szolnok Megyei BVI1:01:21
6.Pálhalmai Országos BVI1:01:33
7.Szegedi Fegyház és Börtön1:04:36
8.Tiszalöki Országos BVI1:05:21
9.Sátoraljaújhely Fegyház és Börtön1:05:39
10.Nosztra Kft1:06:40
11.Váci Fegyház és Börtön1:06:59
12.Márianosztrai Fegyház és Börtön1:07:17
13.Somogy Megyei BVI1:07:20
14.Tolna Megyei BVI1:09:14
15.Balassagyarmati Fegyház és Börtön1:10:43
16.Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei BVI1:10:56
17.Budapesti Fegyház és Börtön1:12:46
18.Bács-Kiskun Megyei BVI1:12:56
19.Közép-dunántúli Országos BVI Baracska1:21:32
20.Annamajori Kft1:21:38
21.Hajdú-Bihar Megyei BVI1:23:34
22.Fiatalkorúak BVI Tököl1:25:42
Forrás:http://web.t-online.hu

Rólunk szól......Pszichésen elviselni


2012. július 27., péntek

Rólunk szól......Veszélyes feladatok


Rólunk szól......Tárgyalás után a börtönbe


Rólunk szól......Munka a börtönben


Intézetünk viharos története


A székesfehérvári objektum (korábban Fejér Megyei BV Intézet) története

1704-ből származó iratok arról tanúskodnak, hogy a város már akkor rendelkezett olyan
katonai épülettel, melyet börtön céljára használtak. Ez az akkori város főterén –Városház térhelyezkedett el. A város lakói ezt a létesítmény úgy nevezték, hogy „török jégverem”. Itt a város
azon lakói nyertek elhelyezést, akik valamilyen formában vétettek a törvény ellen. Ugyanakkor a
Megyeháza alagsorában szintén találunk ebben az időben zárkákat, melyet a megye
közigazgatási területén élők és bűncselekményt elkövetők kerültek. A piac terjeszkedése, illetve
a város rendezési terve miatt 1753-tól többször felmerült a „török jégverem” lebontása. Erre
1760-ban került sor. Ezzel egyidőben tatarozták és felújították a Megyeháza alagsorában lévő
börtönt.   A város és környéke létszámának növekedése, a börtön szűkös befogadóképessége
felvetette egy új börtön építésének szükségességét. A város akkori kapitánya – látva a
börtönben uralkodó áldatlan állapotokat – újabb és újabb beadványokkal ostromolta a városi tanácsot egy modern, a kor követelményének megfelelő börtön építésére. A beadványai nem
maradtak eredménytelenek, mert végül is Havranek József polgármester is mellé állt, és az ő
javaslatára a város tanácsa 1884-ben elfogadta az új törvényház és fogház építésének terveit. 
Az épület terveit Say Ferenc mérnök készítette. Az ő tervei alapján épült már akkor a város két
jelentősebb épülete, a Szent György Kórház és a Császári Királyi 67. Gyalogezred, valamint a
10. Huszárezred laktanyái. Az épület helyszínével kapcsolatban több elképzelés merült fel.
Hosszas huzavona után végül 1900. nyarára a város egyik legszebb terének, ligetének sarkán
– Zichy liget- került sor az alapkőletételre. 
Az iratok tanúsága szerint az építkezés nem volt problémamentes. A törvényszék épületén
dolgozó munkások 1902. április 7-én beszüntették a munkát, magasabb bért követelvén. 
A sztrájk eredményeként a vállalkozók emelték a dolgozók bérét. A béremelést követően,
valamint a város polgármesterének ösztönzésére felgyorsult az építkezés. Az
épületkomplexumot 1902. október 20-án egész napos ünnepség keretében adták át
rendeltetésének. 
  A fogház élére azonban már 1898. szeptember 25-én kinevezték a fogház gondnokot, Blasek
Gusztáv személyében. Ő ezt a funkciót 1936-ig töltötte be. A fogház épülete szervesen
kapcsolódott a törvényszék épületéhez, és annak irányítása és felügyelete alatt működött
1945-ig. Az átadást követően pontos létszám nincs a fogház befogadóképességéről.   Korabeli
adatok tanúsága szerint a törvényszék börtönében 1906. júniusában 45 elitélt számára volt
hely. A legelső 1909-ből származó Kataszteri Törzsív utal arra, hogy a fogházban összesen 48
zárka található, mely magánzárka és társas cella néven volt nyilvántartva. 1912-ben a zárkák
számát 59-re bővítették. 
Az épület – megyei intézetnek készült - az akkori kor követelményeinek és börtön stílusának
megfelelően a biztonság szem előtt tartásával épült. Az épület főtérre néző szárnya kétszintes,
míg az oldalszárny, ahol a zárkák találhatók, háromszintesek. A folyosók zárt rendszerűek –
ezek az ablakok néznek a külvilágra – erre a folyosóra nyílnak a zárkaajtók, míg a zárka ablakai
az U alakú zárt udvarra. 
A zárkák zömét az első és második emeleten helyezték el, de a hatvanas évek végéig a
földszinten is volt 8 zárka. Az első emelet, ahol csatlakozott a börtön a bírósághoz, közös mozi
terem lett kialakítva –jelenleg ez a városi bíróság díszterme. A második emeleten pedig a
fogház kápolnáját hozták létre, mely a jelentőségét 1945. után elvesztette –raktárként, majd
1990-ig foglalkoztatóként használták. 
Az első és második emelten egy-egy foglalkoztatót hoztak létre. Később, mikor a kápolnából
foglalkoztatót alakítottak ki, ezek a foglalkoztatók más funkciót kaptak –orvosi rendelő, elitélt
bolt lett belőle. A földszinten a nyolc zárka mellett került elhelyezésre a házi karbantartó
részleg. A hatvanas években megszüntették a földszinten lévő zárkákat és helyükön
egészségügyi blokkot, háziműhelyt, konyhát és mosodát választottak le. 
A főbejárat két oldalán szolgálati bérlakások lettek kialakítva. Székesfehérvári börtönnek, mint
megyei intézménynek a II. világháborút megelőzően és azt követően jelentős szerepe volt. A
megyében már a háborút megelőzően is működtek a bíróságok mellett kisebb
befogadóképességű, 2-3 zárkát magába foglaló börtönök, Válon, Bicskén, Móron, Adonyban és
Enyingen. Ezek a háborút követően a bíróságokkal egyidőben, vagy azt megelőzve lettek
felszámolva. 
Elhelyezési gondok nem csak napjainkban, hanem már szinte az átadást követően is voltak. 
A századfordulót követő nagy agrármozgalom során letartóztatottak elhelyezésére az
igazságügyi miniszter közbenjárásával lehetőség nyílt arra, hogy a komáromi fogházban 72,
míg a veszprémi fogházban 120 letartóztatottat helyezhessen el.
Fehérvár környékén a háború előtt megkezdett építkezéseken – ezek közül is kiemelkedik Ajka
1000 fővel - foglalkoztatott elitéltek Fehérvárhoz tartoztak. A háborút követően a börtönben
elhelyezett fogvatartottak létszáma –az akkori befogadó képesség 190 fő- háromszorosa volt. A
már meglévő külső munkahelyek bővültek, és mintegy 14 telephellyel rendelkezett ekkor
Fehérvár. 
Megalakulásáig ez az intézet adta a munkaerőt Pálhalmának, Baracskának, de ide tartoztak
létszámilag azok az elitéltek is, akik a megye akkori mezőgazdasági üzemeiben foglalkoztattak.
Így volt olyan időszak, amikor Székesfehérvár tényleges elitélt létszáma 3.600 fő között
mozgott. 
Az átadott fogház királyi törvényszék Újházy Sándor királyi főügyész-helyettes felügyelete alatt,
az államkincstár terhére élelmezett rabok és foglyok a kosárkötés és gyékényszövő iparral is
foglalkoztak. Összesen 3.656 darab különböző nagyságú kosár, továbbá 3.454 darab gyékény
lábtörlő és 696 csomagoló-és fürdőgyékény készült itt. Az eladott árukért befolyt 3.745 korona
és 23 fillér. Ebből levonva az anyagokért, egyé kiadott és az üzlet fenntartásával összefüggő
költségeket, továbbá a rabmunkások jutalomdíjait, az adóhivatalba befolyt, mint tiszta
jövedelem: 1.000 korona és 99 fillér.
Említésre méltó körülmény, hogy a gyékény iparüzlet készítményeinek sikerült 1906-ban
Bécsben is piacot szerezni, mert a Déli Vasút-Társaság 1907 évre szóló szállítási
kötelezettséggel 3.000 darab lábtörlőt rendelt, 1960. korona értékben. 
   1945 után a már említett külső munkahelyeken kívül a börtön épületében is végeztek
különböző munkákat. Továbbra is az üvegfonás –az Adler művek részére- és a kosárfonás volt
a főbb profil. Az 50-es évektől ez kibővült elsősorban a női fogvatartottak részére tollfosztással,
míg a férfiak – a már említett munkákon kívül – fonalcsévézést végeztek. A 60-as évektől a
hagyományos, régi profilokat egyre inkább felváltotta a piachoz, kereslethez igazodó
munkáltatás, így foglalkoztak játékkészítéssel, gomb, ágynemű és munkaruha-varrással, orvosi
fecskendő szereléssel, gyógyszeres kupak készítéssel, diótöréssel.  
  1990. óta az intézetben sajnos megszűnt a szervezett munkáltatás. Jelenleg csak a
költségvetés keretében –az intézet mosodájában, és háziműhelyében- folyik munkáltatás,
valamint 1965-től korszerűsítési munkálatok indultak meg az intézetben. Ennek során
kicserélték a zárkák fa padozatát, melyet hideg bitumenesburkolat váltott fel. Ezzel
párhuzamosan megszűnt a kibli /WC/ rendszer, és bevezették a hidegvizet a zárkákba. A
korszerűsítést tovább folytatva kiépítették a központi fűtést, és általánossá tették a zárkákban a
villanyvilágítást. 1975-ben elkészültek a Fiskális úti szolgálati lakások, és azok átadásával
megszűntek az épületen belüli szolgálati lakások. 1976-ban átadásra került az új parancsnoki
szárny, illetve az irodai állomány kultúráltabb elhelyezésére nyílt lehetőség.   A 90-es évektől
ismételt korszerűsítések zajlottak az intézetben. Ennek első lépéseként kicserélték az intézet
szennyvízvezeték rendszerét, ezen munkálatokkal párhuzamosan korszerűsítve lettek a
fogvatartotti fürdők, illetve a zárkákban lévő tisztasági blokkok. 
Valamennyi zárkában leválasztásra kerültek a WC-k. A 90-es évek közepén csatlakoztunk a
városi TV hálózatára, kiépítettük a zárkák közt a zárt videó rendszert. Az állomány részére új
ebédlőt építettünk, valamint korszerűsítettük az öltözőiket. 
Az intézet jelenlegi befogadó képessége 117 fő, a tényleges létszámunk, azonban
rendszeresen 160-170 fő között ingadozik.