A büntetés-végrehajtásban betöltött szerepekről, munkakörökről és tevékenységekről akár egy egész könyvet meg lehetne tölteni. Most arról szeretnék írni ahol a kollégák 90%-a kezdi eme szervezetnél, remélem mindnél sikeresebb pályafutását. Így talán jobban megértik a pálya iránt érdeklődők, hogy mi is vár rájuk. Persze ezzel nem kívánok senkit elrettenteni, csak objektíven bemutatni a kilátásokat.
Mit is jelent ennek a szervezetnek a tagjává válni:
1. §
(1)2 A
büntetés-végrehajtási szervezet (a továbbiakban: bv. szervezet) a külön
törvényben meghatározott szabadság-elvonással járó büntetéseket, intézkedéseket,
büntetőeljárási kényszerintézkedéseket, a szabálysértési elzárást végrehajtó
állami, fegyveres rendvédelmi szerv.
(2)
A bv. szervezet a feladatainak törvényes ellátásával járul hozzá a közrend és a
közbiztonság erősítéséhez.
(3)
A bv. szervezet részére feladatot törvény határozhat meg.
2. § (1)3 A bv. szervezet működését a Kormány a
büntetés-végrehajtásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) útján
irányítja.
(2)
A bv. szervezet központi vezető szerve a Büntetés-végrehajtás Országos
Parancsnoksága (a továbbiakban: Országos Parancsnokság), élén a
büntetés-végrehajtás országos parancsnokával (a továbbiakban: országos
parancsnok).
(3)
A büntetések és az intézkedések végrehajtása felett az ügyészség - külön
törvényben meghatározottak szerint - törvényességi felügyeletet gyakorol.
(4)4
(5)5 Az Országos Parancsnokság, a
büntetés-végrehajtási intézetek és intézmények, továbbá a fogvatartottak
kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdasági társaságok és költségvetési
szervek (a továbbiakban együtt: bv. szervek) jogi személyek.
Forrás: net.jogtar.hu 1995. évi CVII. törvény
Amivel még tisztában kell lenni, hogy mihelyst kinevezésre kerűl a kolléga, a következő alkotmányos jogai kerűlnek korlátozásra:
A szabad mozgás és a tartózkodási hely szabad megválasztása
15. § (1) A hivatásos állomány tagjának szolgálati helyét a fegyveres szerv szervezeti egységei területi elhelyezkedésének és a fegyveres szerv feladataiból fakadó szakmai igényeknek megfelelően, a hivatásos állomány tagja méltányos érdekeinek figyelembevételével kell meghatározni.
(2) A hivatásos állomány tagja e törvényben meghatározott esetekben és feltételek szerint a szolgálati helyéről áthelyezhető, illetve más szolgálati helyre vezényelhető.
16. § (1) A hivatásos állomány tagja a szolgálati, szolgálatteljesítési helyét a szervezeti egység munkarendjében megállapított esetekben és módon hagyhatja el, és ennek megfelelően köteles bejelenteni a szolgálatteljesítési időn kívüli tartózkodási helyét, ahol szükség esetén értesíthető vagy elérhető.
(2) A hivatásos állomány tagja köteles a külföldre utazását a szolgálati elöljárónak (vezetőnek) bejelenteni.
17. § (1) A hivatásos állomány tagja a tartózkodási helyéről - szabadsága ideje alatt is - a szolgálati, szolgálatteljesítési helyére visszarendelhető.
(2) A visszarendelésre a szolgálati elöljáró jogosult. Nem rendelhető vissza a hivatásos állomány tagja, ha a visszarendelés számára a szolgálati feladat végrehajtásával arányban nem álló jog- vagy érdeksérelmet okozna. A visszarendelés folytán felmerült költséget a hivatásos állomány tagja részére meg kell téríteni.
A véleménynyilvánítás szabadsága
18. § (1)28
(2)29 A hivatásos katasztrófavédelmi szerv, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományának tagja pártban tisztséget nem viselhet, párt nevében vagy érdekében - az országgyűlési, az európai parlamenti és az önkormányzati választásokon jelöltként való részvételt kivéve - közszereplést nem vállalhat.
(3)30 A szolgálati helyen és szolgálati feladat teljesítése közben a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományának tagja politikai tevékenységet nem folytathat.
(4) A hivatásos állomány tagja a részére kiadott parancsot, intézkedést - a 69. § esetét kivéve - nem bírálhatja, azokról a jog- és érdekérvényesítő tevékenysége körén kívül véleményt nem mondhat, a szolgálati rendet és a fegyelmet sértő nyilatkozatot nem tehet, a sajtónyilvánosság igénybevételével hivatalos eljárásban magánvéleményt nem nyilváníthat.
(5) A szolgálati rendet és a fegyelmet veszélyeztető sajtóterméket a hivatásos állomány tagja nem állíthat elő, és nem terjeszthet, ilyen tartalmú plakátot, hirdetményt vagy emblémát nem függeszthet ki.
(6) A hivatásos állomány tagjai érdekképviseleti szerveinek a tevékenységi körébe eső hirdetményei a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozhatók.
Gyülekezési jog
19. § (1) A szolgálati helyen a gyülekezési jog alapján nyilvános rendezvény csak az állományilletékes parancsnok engedélyével tartható.
(2) Nem engedélyezhető rendezvény a szolgálati helyen, ha az
a) pártpolitikai célt szolgál,
b) a szolgálati feladat, a szolgálati rend és fegyelem ellen irányul, vagy azt bírálja,
c) a fegyveres szerv iránti közbizalom megingatására alkalmas,
d) a fegyveres szerv feladataival ellentétes célra irányul.
20. §31 A helyszínen szolgálatot ellátók kivételével a hivatásos állomány tagja egyenruháját
a) a választási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gyűlésen nem viselheti,
b) egyéb politikai rendezvényen, illetve a gyülekezési jog hatálya alá tartozó nyilvános rendezvényen csak a fegyveres szervet képviselő személyként, az állományilletékes parancsnok engedélyével viselheti.
Egyesülési jog
21. § (1)32 A hivatásos állomány tagjai érdekképviseleti szerveket az egyesülési jog alapján - e törvényben meghatározott keretek között - hozhatnak létre, illetve csatlakozhatnak azokhoz. Az érdekképviseleti szervezetek jogosultak szövetségeket létesíteni, illetve ilyenekhez csatlakozni, ideértve a nemzetközi szövetségeket is.
(1a)33 Az érdekképviseleti szervek e törvény keretei között szabadon működhetnek és gyakorolhatják jogosítványaikat. Sztrájkot azonban nem szervezhetnek, és tevékenységükkel - ide értve a fegyveres szerv működéséhez szükséges közbizalom fenntartásának veszélyeztetését is -, nem akadályozhatják meg a fegyveres szerv jogszerű és rendeltetésszerű működését, a hivatásos állomány tagjának a parancsok és intézkedések végrehajtására vonatkozó kötelezettsége teljesítését.
(1b)34 A hivatásos állomány tagjának joga, hogy - törvényben meghatározott feltételek szerint - gazdasági és társadalmi érdekeik előmozdítása, védelme érdekében, mindennemű megkülönböztetés nélkül, másokkal együtt érdekképviseleti szervezetet alakítsanak, illetve az általuk választott szervezetbe - kizárólag az adott szervezet szabályaitól függően - belépjenek, vagy az ilyen jellegű szervezetektől távol maradjanak.
(2) A hivatásos állomány tagja nem csatlakozhat olyan szervezethez, amelynek tevékenysége a fegyveres szerv feladataival ellentétes.
(3)35 A hivatásos állomány tagja köteles a hivatásával össze nem függő civil szervezettel fennálló, illetőleg az újonnan létesülő tagsági viszonyát előzetesen az állományilletékes parancsnoknak szóban vagy írásban bejelenteni. Az állományilletékes parancsnok a tagsági viszony fenntartását vagy létesítését írásban megtilthatja, ha az a hivatással vagy a szolgálati beosztással nem egyeztethető össze, illetőleg a szolgálat érdekeit sérti vagy veszélyezteti.
(4) A hivatásos állomány tagja kamarai tagsághoz kötött tevékenység esetén tagja az illetékes szakmai kamarának.
21/A. §36 A 21. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell az egyesülési jog alapján létrehozott, szervezett politikai tevékenységet folytató közösséghez, történő csatlakozásra és részvételre is.
Az anyanyelv használata
22. § (1) A hivatásos állomány tagja anyanyelvét szabadon használhatja.
(2) A fegyveres szervek szolgálati és vezényleti nyelve a magyar.
(3)37
Választójog
23. §38 A hivatásos katasztrófavédelmi szerv, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományának tagja haladéktalanul köteles az állományilletékes parancsnoknak bejelenteni az országgyűlési képviselői, az európai parlamenti, a főpolgármesteri, polgármesteri, a helyi és nemzetiségi önkormányzati képviselői választáson jelöltként történt nyilvántartásba vételét, a jelöltségtől való visszalépését, a tisztségbe történt megválasztását, illetve annak elmaradását.
24. § (1)39 A hivatásos állomány tagja számára lehetővé kell tenni, hogy az országgyűlési, az európai parlamenti, helyi és nemzetiségi önkormányzati választáson, továbbá népszavazáson szavazhasson.
(2) Ha a hivatásos állomány tagja szolgálati érdekből a szavazáshoz szükséges ideig nem tartózkodhat a lakóhelyén, erről őt a választást megelőzően legalább 15 nappal értesíteni kell. Ez esetben lehetővé kell tenni számára - ha a választásról szóló törvény másképp nem rendelkezik -, hogy a szolgálatteljesítés helyén szavazhasson.
A munka és foglalkozás szabad megválasztása
25. § A hivatásos állomány tagja
a) az iskolai végzettségének (szakképesítésének) megfelelő szolgálati beosztását az előmeneteli rend szerint, a betölthető szolgálati beosztások keretei között, a szolgálati érdekre is figyelemmel választhatja meg;
b) beosztásában a polgári szakképesítését a szolgálat ellátására vonatkozó szabályoknak megfelelően gyakorolhatja;
c) más kereső foglalkozást e törvénynek az összeférhetetlenségről szóló 65. §-a figyelembevételével folytathat.
A művelődéshez való jog, a tudományos és művészeti élet, a tanulás és a tanítás szabadsága
26. § (1)40 A hivatásos állomány tagja a tudományos kutatás és művészeti alkotás szabadságához, továbbá a tanulás, valamint a tanítás szabadságához való jogát a szolgálati kötelezettségek teljesítésére vonatkozó szabályok korlátai között gyakorolhatja.
(2) Az előmenetelhez szükséges képesítés megszerzése - külön törvények előírásainak megfelelően - a katonai és rendvédelmi oktatási intézményekben és a polgári oktatási intézményekben folyó oktatás, képzés, átképzés és továbbképzés, valamint egyéni képzés keretében történik.
Forrás: net.jogtar.hu 1996. évi XLIII. törvény
A börtönőr a börtönszlengben smasszer, régies elnevezéssel foglár, hivatalos megnevezése büntetés-végrehajtási felügyelő. Tágabb értelemben börtönőrnek nevezhető mindaz, aki a büntetés-végrehajtás állományában hivatásosként szolgál. Szűkebb értelemben börtönőrök alatt azokat a büntetés-végrehajtási (bv.) tiszthelyetteseket és altiszteket (zászlós) értjük, akik közvetlenül fogvatartottakkal foglalkoznak: ellátják az őrzésüket, a felügyeletüket és az ellenőrzésüket, ill. magát a büntetés-végrehajtási (vagy a fogvatartás céljára kijelölt) intézményt védik és őrzik. Szócikkünk ezen szűkebb értelemben vett büntetés-végrehajtási alkalmazottakról szól. A börtönőrök védőszentje Szent Adorján, ünnepét minden évben szeptember 8-án tartják.[1]
A büntetés-végrehajtási felügyelők szinte kizárólag egyenruhában, némely ritka esetben munkavédelmi ruhában (elsősorban a fogvatartottak munkáltatását szolgáló létesítményekben) végzik a feladataikat. A biztonsági feladatok ellátásához a feladatuk jellegéből adódó speciális biztonságtechnikai eszközöket használnak, kezelnek, mint például védelmi építmények, őrhelyek technikai berendezései, zárt láncú televíziós rendszer, kamerák stb. Szállításhoz és kíséréshez speciális kialakítású járművekre, rabszállítókra van szükség. Magyarországon csak közúti járműveken szállítanak fogvatartottakat, míg például az USA-ban az óriási távolságok miatt léteznek rabszállító repülőgépek és hajók is.
Továbbá a feladatuk jellegéből adódó kényszerítő eszközökkel láthatják el a börtönőröket. A büntetés-végrehajtásnál rendszeresített kényszerítő eszközök megegyeznek a rendőrségnél rendszeresítettekkel: testi kényszer, bilincs, gumibot, gázspray, szolgálati kutya, lőfegyver stb. Ám a legfontosabb eszköze az élőszó. Hiszen ha már kényszerítő eszközt kell használni, akkor már bekövetkezett a baj (szakszóval esemény). A büntetés-végrehajtási felügyelőknek elsősorban a kényszerítő eszközök alkalmazásának jogi fennállását kell megelőzniük egy problémás szituációban és ezt a megfelelő ráható beszéddel, alkalmazott pszichológiával, retorikával lehet elérni. Tehát elengedhetetlen a kiváló kommunikációs készség, hiszen rendkívül sokféle személyiségű és kultúrájú fogvatartottal kell tudnia bánni.
Képzésük
A börtönőrök képzését hosszú ideig a váci börtön területén lévő tiszthelyettes képzőben végezték egészen 1996-ig, mikor is felépült Budapesten Kőbányán az új oktatási központ. Aki jelentkezik egy büntetés-végrehajtási intézményben hivatásos szolgálatra és 18-35 év közötti, legalább szakmunkás végzettséggel rendelkezik és egészségügyileg alkalmasnak minősítik,[4] azt ebben az oktatási központban képzik ki. 2008-ig egy négy hetes bevezető képzésen vettek részt a kadétok, majd ez után már aktív szolgálat mellett a későbbiekben tervezett beosztásuktól függően alap- vagy középfokú (zászlós) tanfolyamon vettek részt levelező rendszerben. 2008 szeptemberétől a bevezető és az alapfokú képzést összevonták egy három hónapos képzésbe.[5] A kiképzés során biztonsági, nevelési, jogi, alaki (erre a sorkatonai szolgálat eltörlése miatt van szükség), rendvédelmi és szolgálati ismereteket tanulnak, továbbá lőkiképzéseken vesznek részt a büntetés-végrehajtási tiszthelyettes-jelöltek.[6] Több év aktív szolgálat után az alapfokú tanfolyami képzettséggel rendelkező tiszthelyettest középfokú (zászlós) képzésre küldhetik, ahol már speciálisabb ismereteket szerez. Szükség esetén, ha a szolgálati érdek és/vagy a beosztása úgy kívánja, bármely börtönőrt küldhetik speciális továbbképzésekre (pl. HSR-körlet-felügyelő, kutyavezető-képzés, raktáros, szakmai idegen nyelvi-képzés, kommunikációs tréning stb.).
A tisztek képzése a Rendőrtiszti Főiskolán történik a rendészeti igazgatási BSc szak büntetés-végrehajtási szakirányán. A főiskolán külön Büntetés-végrehajtási Tanszék működik.
Forrás: Wikipédia
Jelenleg büntetés-végrehajtás oktatási rendszere gyökeres átalakuláson megy keresztűl. A szlengben a bv.szervet hívják még "bv.országnak" is.Jellegéből adódóan ez egy zárt közösség. A felügyelő is be és össze van zárva a fogvatartottakkal. A különbség csak annyi, hogy a felügyelő a szolgálati idejének letöltése után hazamegy. De már itt fel is vetődik egy nagyon fontos íratlan szabály . A magánéletet nem hozzuk be a börtönbe, illetve fordítva, a munkahelyi gondokat nem visszük haza a családhoz. Ha szolgálat ellátásunk során a magánéleti problémáinkon rágodunk, csökken a koncentráció képességünk és reakció időnk. Extrém esetben ez akár tragédiához is vezethet. Otthon pedig a családnak kell szentelni a figyelmet, ki kell szakadni a rácsok mögül. Így leirva egyszerű dolognak tűnik, de a gyakorlatban már nekem sem mindig sikerül.Nem tisztünk a fogvatartottak bűncselekményét elítélni, személyüket megítélni. Főleg igaz ez egy előzetes ház vonatkozásában, ahol még az ártatlanság vélelme fennáll a fogvatartottal szemben. Feladatunk kötelességeiknek megkövetelése, jogaiknak biztosítása. Ha pedig véleményünk van, azt meg kell , hogy tartsuk magunknak.
Milyen tulajdonságokkal bír az ideális smasszer jelőlt:
Fizikai állóképesség:
"Tizenhét fogtartott összeverekedett a sátoraljaújhelyi fegyház és börtön sétaudvarán vasárnap - tájékoztatta az MTI-t a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoka (BVOP), Csere László. A verekedés két elítélt személyes konfliktusa miatt tört ki.
Tizenhárman megsérültek, közülük hét embert a sátoraljaújhelyi Erzsébet kórházban láttak el, őket a kezelést követően visszaszállítottak a börtönbe. További hat fogvatartottat az intézet orvosa látott el a helyszínen. A szakorvosi vizsgálat valamennyi sérült személynél nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket állapított meg - közölte Csere László."
Forrás:http://www.origo.hu/itthon/20061016tomegverekedes.html
Mert bizony ilyen bármikor előfordúlhat, s akkor kötelességünk az intézkedés. Ami nem abból áll, hogy megvárjuk ki nyeri a meccset.
Stabil mentális háttér, probléma megoldóképesség, higgadtság, precízség:
"A rémtörténetet – amihez hasonló se előtte, se azóta nem történt – mindenki ismeri a börtönben, amelynek udvarán akasztották fel Richter Richárdot.
– Az a pénteki nap is úgy indult, mint egy átlagos munkanap. A fogvatartottak reggel fegyőri kísérettel átmentek az alagúton a Csillag börtön szomszédságában lévő bútorgyárba. A rabok egyébként a mai napig az alagúton át járnak oda dolgozni. Délelőtt egy fogvatartottat hallgattam ki a börtön igazgatási szolgálatán egy fegyelmi ügyben, amikor jött a hír: valaki több embert is megszúrt a bútorgyárban. Azonnal elindultam a helyszínre. Az alagútban félúton találkoztam két fegyőrrel, akik megbilincselve hozták a ziháló és hörgő Richter Richárdot – emlékezett vissza az 1984. október 19-én történtekre Puljer Fülöp, aki őrnagyi rangban, biztonsági tisztként szolgált a Csillag börtönben.
– Az a pénteki nap is úgy indult, mint egy átlagos munkanap. A fogvatartottak reggel fegyőri kísérettel átmentek az alagúton a Csillag börtön szomszédságában lévő bútorgyárba. A rabok egyébként a mai napig az alagúton át járnak oda dolgozni. Délelőtt egy fogvatartottat hallgattam ki a börtön igazgatási szolgálatán egy fegyelmi ügyben, amikor jött a hír: valaki több embert is megszúrt a bútorgyárban. Azonnal elindultam a helyszínre. Az alagútban félúton találkoztam két fegyőrrel, akik megbilincselve hozták a ziháló és hörgő Richter Richárdot – emlékezett vissza az 1984. október 19-én történtekre Puljer Fülöp, aki őrnagyi rangban, biztonsági tisztként szolgált a Csillag börtönben.
 |
| Richter Richárd a bíróságon. A gyilkológép vasba verve ülte végig a tárgyalást. Fotó: Somogyi Károlyné |
Elrejtett késekA ma 69 éves férfi elmesélte, hogy Richter ámokfutása körülbelül 4 percig tartott. A 28 éves Richter Richárd a bútorgyárban készített magának késeket vaslemezből, amiket elrejtett. Amikor a művezetője felszólította, hogy dolgozzon rendesen, ne vonja ki magát a munka alól, sértegetni kezdte a művezetőt, és megtagadta az utasítását. Az irodába kísérték, de amikor meglátta, hogy a főművezető kezében egy összecsukható gumibot van, elfutott a szerelőüzembe, ahol korábban elrejtett két kést. – Frank Tibor művezető éppen egy fogvatartottnak magyarázta egy tervrajz felett, hogyan kell elkészíteni a következő bútort, amikor Richter hátulról leszúrta. Frank a helyszínen meghalt. Richter folytatta ámokfutását. Tóth András művezetőnek a hasába dobta az egyik kését, majd a másikkal kétszer nagy erővel megszúrta. Tóth november 24-én a kórházban halt meg. Richter eszelősen rohant tovább a gyárban, s aki az útjába került vagy próbálta feltartóztatni, azt megszúrta, majd félrelökte. Nagy Ferenc művezetőt kétszer szúrta hasba. Ő október 25-én halt meg a kórházban. Ekkor már több elítélttársa is üldözte. Amikor látta, hogy nem tud tovább menekülni, átadta a késeket Tapodi János főművezető-helyettesnek – idézte fel a négy szörnyű perc történetét Puljer Fülöp, aki egy fiatal ügyésszel, akinek már nem emlékszik a nevére, hallgatta ki közvetlenül a mészárlás után Richter Richárdot, aki elmondása szerint végig nyugodt volt. A gyilkológép csak azon sajnálkozott, hogy Frank Tibort is megölte, akit pedig kedvelt. A Csillagban annyira tartottak az újabb rohamtól, hogy Richter kezéről le sem vették a bilincset, ruháját az elkülönítőben ollóval vágták le róla. Felvetődik a kérdés, miért nem tudták azonnal megfékezni Richtert. Az egyik magyarázat szerint azért, mert az események rendkívüli gyorsasággal történtek, és a gyárban tapasztalható nagy zaj miatt sokan nem is tudták, mi történik. Richternek kedvezett az is, hogy a bútorgyáron belül nem tartózkodott fegyveres őr, és a jelzőrendszer is hiányzott."
Forrás: kisalfold.hu
A fogvatartottak által előidézett rendkívüli eseményeket mindig higgadtan, gyorsan és precízen kell lereagálni. A megfelelő intézkedés mérlegelésére és megkezdésére sokszor csak másodpercek állnak rendelkezésre. Ezen a pár másodpercen viszont egy másik, vagy akár egy kolléga élete, testi épsége is múlhat.A mérlegelésnél számításba kell venni azt az eshetőséget is, hogy az épp tapasztalt esemény esetleg figyelemelterelés, egy nagyobb szabású rendkívüli esemény kiterjesztéséhez.
Az ifjonc kollégáknak folyamatosan nyitott szemmel kell járni, és kérdezni, kérdezni, kérdezni. Sajnos ebben a szakmában is egyre kevesebb az idősebb, tapasztaltabb kolléga aki imereteit átadhatná. A fiatal kollégák pedig beleesnek abba hibába, hogy 1-2 év szolgálat után már azt érzik ők már mindent láttak, s számukra már nincs mit tanítani.
Az ifjonc kollégáknak folyamatosan nyitott szemmel kell járni, és kérdezni, kérdezni, kérdezni. Sajnos ebben a szakmában is egyre kevesebb az idősebb, tapasztaltabb kolléga aki imereteit átadhatná. A fiatal kollégák pedig beleesnek abba hibába, hogy 1-2 év szolgálat után már azt érzik ők már mindent láttak, s számukra már nincs mit tanítani.
Korrumpálhatóság teljeskörű elutasítása:
Talán túlzás nélkűl állíthatom, hogy ez az a hivatali bűncselekmény, amit az őrmestertől a tábornokig mindenki elítél,és a legmegvetendőbb cselekedetek közé sorol. Képes romba dönteni egy hivatás és közösség jó hírnevét. Hosszú évek alatt felépített kedvező megítélést a kezdetekhez visszavetni. Sajnos a mi hivatásunk sem mentes tőle.
"Egy vádlottat, a vesztegető fogvatartottat ítélte végrehajtandó, 3 év 6 hónapi fegyházbüntetésre nem jogerősen hétfőn a büntetés-végrehajtási ezredesek pereként emlegetett büntetőügyben a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság katonai tanácsa.
A büntetőügy további kilenc vádlottja felfüggesztett börtön-, illetve fogházbüntetést, valamint pénzbüntetést kapott. Három vádlottat felmentettek.
Az ügyész vesztegetéssel, hivatali visszaéléssel, magánokirat-hamisítással vádolta az ügy résztvevőit, a ma már nyugalmazott büntetés-végrehajtási ezredeseket, továbbá ügyvédeket, orvosokat.
A vádlottak, hivatali helyzetükkel visszaélve, jogtalan előnyökhöz juttattak egy fogva tartott vállalkozót, vesztegetési pénzek fejében. Jutalomeltávozást, soron kívüli látogatást és más előnyöket járt ki fogva tartott vállalkozó ismerősének az elsőrendű vádlott, aki korábban a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságán is dolgozott."
Az ügyész vesztegetéssel, hivatali visszaéléssel, magánokirat-hamisítással vádolta az ügy résztvevőit, a ma már nyugalmazott büntetés-végrehajtási ezredeseket, továbbá ügyvédeket, orvosokat.
A vádlottak, hivatali helyzetükkel visszaélve, jogtalan előnyökhöz juttattak egy fogva tartott vállalkozót, vesztegetési pénzek fejében. Jutalomeltávozást, soron kívüli látogatást és más előnyöket járt ki fogva tartott vállalkozó ismerősének az elsőrendű vádlott, aki korábban a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságán is dolgozott."
Forrás: soproninapilap.hu
A felsorolt képességből vannak amit csak az évek során sajátít el a kolléga, de van olyan amivel már a jelentkezés pillanatában rendelkeznie kell.
S végül, egy olyan jelenségekről szeretnék szólni, melyek nagyon is jelen van a munkákban, s már kezdenek egyre nagyobb figyelmet fordítani annak kezelésére. A pszichés megterhelés, melyet megprobáltam egy kicsit hangsúlyozni is a bejegyzésben. Sok fórumot elolvastam a hivatásunkkal kapcsolatban, s kivétel nélkűl mindig akadt egy-két "tapasztalt" hozzászóló, aki napi munkavégzésünkből a munkát hiányolta. Ebből fakadóan az még érthetetlenebb volt számára, hogy milyen mentális, illetve pszichés megterhelés ér minket nap mint nap.
Talán választ ad kérdéseikre a TÁMOP-4.2.1.B-11/2/KMR Kritikus infrastruktúra védelmi kutatások Civil rendszerek / Humánvédelem - Békeműveleti és veszélyhelyzet- kezelési eljárások fejlesztése témakör keretében elkészített tanúlmány elolvasása, mely kifejezetten az extrém stresszhelyzeti hatáskutatások, extrém helyzetek, megfigyelési, vizsgálati módok, extrém helyzetek a hadseregben, rendvédelemben, közszolgálatban munkát végző emberekről szól.
"
Missziókban, békefenntartásban résztvevők:
(katonai és rendvédelmi erők, valamint civil szervezetek tagjai);
-szélsőséges hőmérsékletek tűrése;
-nagy fizikai megterhelés bírása;
-koncentrálást, tartós figyelmet követelő helyzetekben való helytállás;
-erős fizikai, pszichológiai nyomás alatti koncentráló és cselekvőképesség;
-félelem, szorongás, kilátástalanság előidézésére alkalmas helyzetek elviselése;
-erkölcsi problémát (ellenség lelövése, robbantás) generáló helyzetek kezelése;
-váratlanul ható erős ingerekre (lövés, robbanás, nagy zaj, erős fény, árnyék stb.) történő reakció;
-bosszúállási vágy leküzdése;
-bezártság érzése;
-magányosság érzése;
-tartós összezártság elviselése, alkalmazkodó képesség, beilleszkedési képesség;
-kapcsolatteremtési képesség;
-másság elfogadásának képessége;
-megfigyelő- és változás felismerési képesség;
Különleges akciókban résztvevők:
(TEK, egyes szervezetek kommandósai);
-csapatmunka, egymás segítése;
-gyors reagáló képesség;
-váratlanul ható erős ingerekre (lövés, robbanás, nagy zaj, erős fény, árnyék stb.) történő reakció;
-koncentrálás, jó helyzetfelismerő képesség;
-bosszúállási vágy leküzdése;
-megfigyelő- és változás felismerési képesség;
-erkölcsi problémát (ellenség lelövése, robbantás) generáló helyzetek kezelése;
Veszélyhelyzetekben feladatot ellátók (földrengés, árvíz, ipari katasztrófa, szennyeződés stb. )
-fizikai erőnlét;
-félelem leküzdésének képessége (fertőzés, állat harapása, égő házba való behatolás, áradó folyóba való bemenés stb.);
-lelki hatások elviselése (sérült, vérző emberek, hullák stb.);
-csapatmunka, egymás segítése;
-ésszerű kockázatvállalás határa;
-gyors reagáló képesség;
-koncentrálás, jó helyzetfelismerő képesség;
Váratlan támadásnak kitettek köre: (rendőr járőrök, börtönőrök,
személyi biztosítók);
-gyors reagáló képesség;
-bátorság;
-gondolkodási képesség váratlan helyzetben;
-bosszúállási vágy leküzdése;
-megbízhatóság, korrupciónak való ellenállási képesség;
-koncentrálás, jó helyzetfelismerő képesség;
Megvesztegetésnek, befolyásolásnak, kényszerítésnek kitettek, hivatali visszaélést elkövethetők köre (köztisztviselők, rendőrök, börtönőrök, személyi biztosítók, gépkocsivezetők, titkárnők, takarítónők);
-csábításnak való ellenállási képesség;
-anyagiasság; -szenvedélybetegség; -bosszúállási vágy leküzdése; -kényszerítésnek való ellenállási képesség; -megbízhatóság;
Gépkocsivezetés közben előfordulható rendkívüli esetek érintettei:
-gyors reagáló képesség;
-bátorság; -koncentrálás, jó helyzetfelismerőképesség; -váratlanul bekövetkezőesemény (megcsúszás, durrdefekt, lövés, robbantás, ütközés, ütközés elkerülése stb.) kezelésének képessége " Forrás: http://portal.zmne.hu/download/tanulmany.pdf
Megvesztegetésnek, befolyásolásnak, kényszerítésnek kitettek, hivatali visszaélést elkövethetők köre (köztisztviselők, rendőrök, börtönőrök, személyi biztosítók, gépkocsivezetők, titkárnők, takarítónők);
-csábításnak való ellenállási képesség;
-anyagiasság; -szenvedélybetegség; -bosszúállási vágy leküzdése; -kényszerítésnek való ellenállási képesség; -megbízhatóság;
Gépkocsivezetés közben előfordulható rendkívüli esetek érintettei:
-gyors reagáló képesség;
-bátorság; -koncentrálás, jó helyzetfelismerőképesség; -váratlanul bekövetkezőesemény (megcsúszás, durrdefekt, lövés, robbantás, ütközés, ütközés elkerülése stb.) kezelésének képessége " Forrás: http://portal.zmne.hu/download/tanulmany.pdf
