Legyen ön is millomos.....börtönőr!

Hatszor olyan nehéz bejutni, mint a Harvadra, viszont akinek sikerül, többet keres, mint aki elvégzi a világ egyik leghíresebb egyetemét. Sok pénz, korai nyugdíj, mégsem biztos, hogy álommeló kaliforniai börtönőrnek lenni.Szeretne Ön sok pénzt keresni, kiemelkedő mellékes juttatásokat kapni és korán nyugdíjba vonulni? Rossz a kérdés, ki ne szeretne? Aki igen, annak az egyik lehetősége, hogy elmegy börtönőrnek Kaliforniába.
Tudjuk le a dolog hátulütőjét mindjárt az elején! A börtönőri munkánál nyilván akad jobb, feltételezésünk szerint elég kevesen lehetnek azok, akik már gyerekkoruktól ennek a hivatásnak szentelnék az életük. (Akik igen, azok alighanem jobban teszik, ha szakemberhez fordulnak – bár távol álljon tőlünk, hogy megbántsunk bárkit is, szóval legyen úgy: tisztelet a kivételnek!)
Nem a legveszélytelenebb foglalkozások egyike, ráadásul a környezet sem szívderítő. Aligha lenne túl népszerű meló, így érthető, ha Kalifornia állam kiemelkedő juttatásokkal próbálja magához édesgetni a leendő börtönőröket.
Tisztes fizetések és juttatások
Nézzük, mit is ajánlanak! Mindenekelőtt már a mindössze 4 hónapos képzés idejére is havi 3000 dolláros (540 ezer forintos) támogatást adnak. A kezdő börtönőri fizetés évi 45 288 és 65 364 dollár (8,1 és 11,7 millió forint) között mozog. Összehasonlításképp: egy Harvadról kikerült friss diplomás átlag éves fizetése nem éri el az 50 ezer dollárt (9 millió forintot) és még 20 év elteltével is alig haladja meg a 120 ezret (21,6 millió forintot).
A kaliforniai börtönőrök ráadásul komoly kiegészítő juttatásokban részesülnek. A túlórapénz például másfélszeres. Akad olyan őrmester, aki a 81 ezer dolláros (14, 7 millió forintos) alapbéréhez egy év alatt megkeresett még 114 ezer dollár (20,5 millió forint) túlórapénzt és zsebpénznek 8600 dollár (1,5 millió forint) bónuszt. Akár hogyan is számoljuk, ez egy év alatt 36,7 millió forint.
Persze, csalunk egy kicsit, hiszen nyilván a Harvardot végzett nagymenők is hatalmas bónuszokat szakítanak, más kérdés, hogy csak akkor, ha jól szalad a szekér, míg az állami szektorban ez ugye nem mindig feltétel (Amerikában sem…).

A kemény munkát ki kell pihenni, márpedig az Egyesült Államok nem a túl hosszú fizetett szabadságokról nevezetes. Az átlag háromhetes szabadsághoz képest a börtönőrök hét hetet kapnak, amit ha nem tudnak kivenni, akkor nyugdíjba vonulásukkor készpénzben kifizetnek nekik. Tavaly 80 olyan tiszt akadt, aki több mint 100 ezer dollárt (18 millió forintot) vitt haza a nyugdíjba vonuláskor csak szabadságmegváltás címén.

Arany nyugdíjas évek
Ráadásul meglehetősen jó feltételekkel akaszthatják szögre a cellakulcsot. Már 55 évesen leszerelhetnek, nem is rossz pénzzel, hiszen az előző évben megkeresett pénzük 85 százalékát kapják életük végéig.
A nagy kérdés persze az, mi kell ahhoz, hogy valaki börtönőr lehessen Kaliforniában. Természetesen alapkövetelmény az amerikai állampolgárság és a felsőfokú végzettség. Van látásvizsgálat, alaposan átvilágítják a jelentkező környezetét is, át kell menni egy pszichológiai teszten, fizikai felmérésen,és számos egyéb orvosi vizsgálaton.

A vizsga legnehezebb része egy írásbeli teszt, olyan kérdésekkel (nem vicc), mint hogy „a D épületben jelenleg 189 elítélt van elhelyezve, 92 ágy pedig szabad. Mekkora a D épület kihasználtsága?”.
Lehet ezen persze mosolyogni, ám (nyilván a kiemelkedő juttatásoknak köszönhetően) elképesztő a túljelentkezés. Évente több mint 120 ezren jelentkeznek, és mivel csupán 900 embert vesznek fel, a felvételi arány kevesebb, mint 1 százalék. Összehasonlításképpen ugyanez az arány a Harvardon 6,2 százalék.

Forrás:http://kivultagasabb.postr.hu/legyen-on-is-milliomos-bortonor

Rólunk szól.....

Közös megemlékezést tartott az 56-os emlékkeresztnél Székesfehérvár és Fejér megye

Október 23-án a Székesegyház 56-os emlékkeresztjénél közösen emlékezett a városi és a megyei önkormányzat. A történelmi zászlók bevonulását követően a Himnusz hangjaival kezdődött az ünnepség, majd Törő Gábor, a Fejér Megyei Közgyűlés elnöke és dr. Cser-Palkovics András, Székesfehérvár Megyei Jogú Város polgármestere mondott beszédet. Az ünnepi beszédeket követően önkormányzatok, pártok, fegyveres testületek, történelmi egyházak és civil szervezetek koszorúzták meg a feszületet.   Az ünnepség a történelmi zászlók bevonulásával vette kezdetét, majd a Himnusz hangjai után a Fejér Megyei Közgyűlés elnöke és Székesfehérvár polgármestere mondott ünnepi beszédet. „Az 56 évvel ezelőtti szabadságharcot nemcsak a megszálló katonák és tankok ellen, hanem a magyar nemzet lelki szabadságáért is vívták elődeink. A forradalmárok egy olyan társadalomért küzdöttek, amelyet a bizalom és az összefogás tart össze.” - emelte ki beszédében Törő Gábor, a Fejér Megyei Közgyűlés elnöke, aki a forradalom és szabadságharc fehérvári eseményeit is felidézte.   Székesfehérvár polgármestere a szabadságharc áldozataira emlékezett és szólt a 2013-as Szent István Emlékévről is, amely ugyanúgy erősítheti majd a nemzet erejét, mint az 1956 hőseinek tettei. „A szabadságunkat azoknak a bátor, nemes lelkű magyaroknak és fehérváriaknak köszönhetjük, akik 1956-ban életüket adták a mi szabadságunkért és azoknak is akik az ÁVH golyózáporától és börtönétől ugyan megmenekültek de életük végéig súlyos teherként hordozzák a szabadság zálogát.” - mondta dr. Cser-Palkovics András, aki emlékeztetett arra is, hogy 1956-ban a Nyugat csak tisztelte, de nem segítette a magyar forradalom és szabadságharc ügyét. „Szerencsések vagyunk, mert vannak hőseink. Ők a mi hőseink, akik itt élnek köztünk és velünk mindannyian az élő emlékezetben. És nem csak élnek, szólnak is. Ma is beszélnek hozzánk. A bátorság monumentális kolosszusaiként fölénk magasodva arra tanítanak, hogyan kell viselkednünk az igazságért folytatott harcban. Hogy nem szabad engednünk, amikor egy nagyobb hatalom olyat kér tőlünk, ami teljesíthetetlen! Hogy nem szabad engednünk a magyarság értékeiből, ötvenhatos hőseink szívünkbe égetett üzenetéből, hogy mernünk kell tenni, bátornak kell lenni és minden csata megnyerhető!" - tette hozzá. Székesfehérvár polgármestere egy közelgő ünnepről is szólt a megemlékezésen. „Közeledik az emlékév ünnepe, amely Székesfehérvár egész nemzetre kiterjedő üzeneteként ugyanúgy erősítheti közösségünk erejét, mint 56-os hőseink cselekedete. Jövőre pompába kell öltöztetnünk szívünket és vele együtt a nemzet történelmi fővárosát is. ” - mondta.   Ezt követően Magyarország kormánya nevében L. Simon László és Vargha Tamás államtitkárok, valamint az önkormányzatok, a pártok, a fegyveres testületek, a történelmi egyházak és civil szervezetek koszorúzták meg a feszületet. A megemlékezés a Szózat hangjaival zárult a Bazilika 56-os emlékkeresztjénél.    A megemlékezést követően ünnepi gálaest kezdődött, ennek keretében a Fejér Megyei Közgyűlés elnöke által odaítélt elismeréseket adták át a Vörösmarty Színházban. Dicséretében részesült Barabás János rendőr őrnagy, a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányságon Fejér megye közbiztonságának javításáért kiemelt főelőadóként végzett kiváló, eredményes szakmai munkájáért, Egerszegi Zsuzsanna őrnagy, a Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságon kiemelt főreferenseként végzett átlagon felüli munkájáért, Fehér Andor törzszászlós, a Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság állományában főügyeletesként végzett átlagon felüli munkájáért és Hujber Máté rendőr főtörzsőrmester, a Móri Rendőrkapitányságon Fejér megye közbiztonságának javításáért bűnügyi technikusként végzett kiemelkedő, eredményes szakmai munkájáért. Dícséretben részesült Südi Mihály főtörzsőrmester, a Közép-dunántúli Országos Büntetés-végrehajtási Intézetben nevelőként végzett kiemelkedő szakmai munkájáért és Vörösné Szalay Krisztina zászlós, a Közép-dunántúli Országos Büntetés-végrehajtási Intézetben segédelőadóként végzett kiemelkedő szakmai munkájáért.   Gratulálunk!     Forrás:http://onkormanyzat.szekesfehervar.hu

110 évesek lettünk.....

Újra bitófa a börtönben

Székesfehérvár - Bár a halálbüntetés visszaállításának szorgalmazói bizonyosan üdvözölnék ezt a változást, sietünk leszögezni: az akasztófa ma már csak kiállítási tárgy. A legsúlyosabb büntetés végrehajtásának eszköze valóban életeket oltott ki, s része annak a tárlatnak, amely Székesfehérváron látható.

A kötelet az elítélt nyakába tették, áthúzták a másik végét, megszorítva a kivégzendőn. Eközben alulról egy további ember az elítéltet a térde tájékán egy másik hurokkal húzta lefelé. A felül lévő ítéletvégrehajtó egy szisszentéssel jelzett az úgynevezett fogónak, s az akasztás folyamata kezdetét vette. Egy pisszentés az "emelj", két pisszenés az "engedj" vezényszót jelentette.

Borosné Szilas Gabriella büntetés-végrehajtási őrnagy az eredeti akasztófánál (Fotó: Pati-Nagy Bence)

Rideg szavak ezek, de hozzátartoznak ahhoz a kiállításhoz, amely minap készült el a Közép-dunántúli Büntetés-végrehajtási Intézet székesfehérvári objektumában abból az alkalomból, hogy 110 éve adták át rendeltetésének az épületkomplexumot. A város tanácsa már 1884-ben elfogadta egy új törvényház és fogház építésének tervét, majd a ma látható épületet 1902. október 20-án, ünnepélyes külsőségek mellett avatták fel.
Az objektumban mindenféle felújítás után immár 110 éve őrzik a fogvatartottakat, a sóhajokat, a tragédiák emlékét, s talán még a szellemeket is...

 Fotó: Pati-Nagy Bence

 

A több, mint százéves jubileum alkalmából a börtön pincéjében minap kiállítás nyílt, ahol ott voltak az intézet korábbi parancsnokai is: közöttük az a vezető, aki bizony még végrehajtatta az utolsó halálos ítéletet (úgy tudjuk, 1984-ben) egy gyilkoson. Árnyjáték a múltban, hogy sajnos sokan végezték be sorsukat az ötvenes években, s az 1956-os szabadságharcot követően - ártatlanul - így.

Magyarországon egyébként 1988-ban akasztottak utoljára (természetesen szintén brutális emberölés elkövetőjét), aztán 1990-ben törölték el a halálbüntetés végrehajtását egy időre, vagy talán végleg: ezt ma még nem lehet megjósolni. Ám tény, hogy a legszigorúbb büntetés visszaállításának igénye azóta jelen van a társadalomban, sőt, időnként a politikai szóhasználatban is. (Orbán Viktor miniszterelnök utoljára a móri vérengzés után vetette fel a halálbüntetés visszaállításának lehetőségét, bár azóta ez elsősorban már csak a radikálisok célja maradt, és a fehérvári Tóth Tamásé, akinek a fiát a közelben gyilkolták meg.)

A diktatúrában ártatlanok is szenvedtek itt, de sok bűnözőt zártak el tőlünk azért, hogy élhessünk. Kiváló tárlat a büntetés-végrehajtásról (Fotó: Pati-Nagy Bence)

A fehérvári börtönben szervezett módon látogatható a tárlat, amely legfőképpen Borosné Szilas Gabriella bv. őrnagy kutatómunkáját dicséri. Ő kalauzolja a vendégeket, ő kutatott a levéltárakban. A falakon szembesülhetünk a középkori kínzóeszközökkel, láthatjuk a derest, a karóba húzás rajzát, megnézhetjük, miként festett egy büntető-szoba, amit egyébként cellaként azonosíthatunk. Kézbe foghatjuk a kényszerítő eszközöket és a fegyvereket, amelyek között több olyan puska, géppisztoly is van, amiről azt hinnénk, csak az amerikai filmekben látható.

Tárgyak, amelyekkel tiltott eszközöket, tablettákat, kábítószert próbáltak meg a fehérvári börtönbe csempészni (Fotó: Pati-Nagy Bence)

Talán a kiállítás legérdekesebb része az a bemutató, amely azokat a tárgyakat sorolja, amelyekkel tiltott eszközöket, tablettákat, kábítószert próbáltak meg a fehérvári börtönbe csempészni. Ezeket a fegyőrök elvették, eltették, s most mi is láthatjuk őket: a szappanba vagy papucstalpba csomagolt drogot, a gyárilag (!) lezárt, kábítószeres konzervet, vagy a klasszikus módszert, az üreges kenyeret. Még az is előfordult, hogy az asztali foci deszkájába rejtették az őrizetesek a mobiltelefont, amit aztán maguk az őrök vittek celláról cellára.

A börtön része az életünknek, része a városi létnek. Vagy azért, mert megjárjuk, vagy azért, mert abban bízunk, hogy azok járják meg, akik az életünkre, javainkra törnek.

Forrás: fmh.hu

110 évesek lettünk.....

A múltra először Cséri Zoltán bv. ezredes, főtanácsos, intézetparancsnok emlékezett. Felidézte: a város tanácsa 1884-ben elfogadta az új törvényház és fogház építésének terveit, az épületkomplexumot 1902. október 20-án adták át rendeltetésének. S bár a korszerűsítések a hatvanas évektől kezdve több lépcsőben is megtörténtek, illetve ma is folynak, az impozáns épület lényegében 110 éve szilárdan áll és megfelel annak a feladatának, amely miatt elődeink építették.

Az ünnepségen elismeréseket is átadtak. Az objektum két korábbi parancsnokának, Endrődi László és Kovács Gyula nyugalmazott ezredeseknek, Kurja Lajos közalkalmazottnak és Sárközi Gábor rendőrorvosnak, nyugalmazott ezredesnek. Sárközi Gábor visszaemlékezett arra a sok-sok esztendőre, amit részben az elítéltek egészségügyi ellátásával töltött, s szavaival felidézte a nehéz munka csak ritkán könnyed pillanatait is.

Cser-Palkovics András polgármester a város nevében megköszönte a büntetés-végrehajtásban dolgozók munkáját, ami szerinte az egyik legnehezebb feladat, amit egyik ember a másiknak ki tud találni. Kijelentette: egy város nem maradhat börtön nélkül, hiszen az intézmény sajnos hozzátartozik a városi léthez.

Csóti András bv. vezérőrnagy, országos parancsnok is kiemelte, tisztelegni kell azok emléke előtt, akik az eltelt 110 évben a falak között végezték munkájukat. Akiknek nem csak az elítéltekre, hanem egymásra is vigyázniuk kell, hiszen ez veszélyes üzem utalt a múltban Fehérváron történt tragédiára. Aztán szavaival arra az időszakra célzott, amikor felröppent a hír a fehérvári objektum tervezett bezárásáról, s furcsának nevezte, hogy a városvezetők éppen tőle akarták megvédeni a börtönöket.

Az objektum történetét a 19. század fordulójától bemutató kiváló tárlatot az épület pincéjében rendezték be, a megnyitón Csurgai-Horváth József, a fehérvári levéltár igazgatója beszélt, röviden összefoglalva a város és az intézmény közös múltját az évszázadokban.

Forrás:http://dh-online.hu

110 évesek lettünk.....

Forrás: http://www.youtube.com/watch?v=EiFZN-3qBBY

110 évesek lettünk.....

ÜNNEPSÉG ÉS KIÁLLÍTÁS AZ IDÉN 110 ÉVES FEHÉRVÁRI BÖRTÖNBEN

1902. októberében adták át Székesfehérváron a város egyik legszebb parkjával szemben felépített új törvényházat és a vele szerves egységet alkotó fogházat. A történelmi városkép meghatározó részét képező épületegyüttesben, mely a Közép-dunántúli Országos Büntetés-végrehajtási Intézet kezelésben levő börtönszárny szerdán délelőtt tartottak ünnepséget a 110 éves fennállás tiszteletére.

Az 1704-ből származó iratok arról tanúskodnak, hogy a város már akkor rendelkezett olyan katonai épülettel, melyet börtön céljára használtak, mely a város főterén helyezkedett el. Sokéves küzdelem volt egy új börtön építése a városban. Havranek József polgármester javaslatára a város tanácsa 1884-ben fogadta az új törvényház és fogház építésének terveit. Az épület terveit Say Ferenc mérnök készítette, majd hosszas huzavona után végül 1900. nyarán a Zichy ligettel átellenben került sor az alapkőletételre. Korabeli adatok tanúsága szerint a törvényszék börtönében 1906. júniusában 45 elitélt számára volt hely.

 A zárkák zömét az első és második emeleten helyezték el, de a hatvanas évek végéig a földszinten is volt 8 zárka. Az első emelet, ahol csatlakozott a börtön a bírósághoz, közös mozi terem lett kialakítva, jelenleg ez a városi bíróság díszterme. A második emeleten pedig a fogház kápolnáját hozták létre, mely a jelentőségét 1945. után elvesztette, raktárként majd 1990-ig foglalkoztatóként használták.

 Elhelyezési gondok nem csak napjainkban, hanem már szinte az átadást követően is voltak. Az intézet jelenlegi befogadó képessége 117 fő, a tényleges létszámunk, azonban rendszeresen 160-170 fő között ingadozik.

Forrás:http://www.szekesfehervar.hu

Rólunk szól.....

Szök(tet)és kizárva - bv-sek gyakoroltak

Székesfehérvár - Közösen gyakorolták a rosszfiúkkal való bánásmódot ma rendőrök és "bévések" a megyei főkapitányság tornatermében.

Mint ahogyan a rendőrségnél is, úgy a büntetés-végrehajtás minden Fejér megyei intézményében (Székesfehérváron, Baracskán és Pálhalmán) van akciócsoport. Rendszeresen gyakorolják a fogolykísérést, a fegyveres támadóval szemben való fellépést, vagy éppen a szökés megakadályozását:  pénteken éppen a székesfehérvári objektum dolgozói kerültek sorra.  A gyakorlat résztvevői tudtak újat mutatni egymásnak. Láthattuk például, milyen alakzatban kell haladni ahhoz, hogy egy - a négy égtáj bármelyike felől érkező  -  támadást elháríthassanak.
 Cséri Zoltán bv. ezredes, a Közép-dunántúli Országos Büntetés-végrehajtási Intézet parancsnoka lapunk érdeklődésére elmondta: a fegyverhasználatot náluk ugyanúgy nagyon szigorú szabályok alakítják, mint  a rendőrségnél. (A körletben nem is viselhetnek fegyvert.) Követelmény, hogy a  lőfegyverhasználatot először meg kell előznie   enyhébb fokú kényszerítő eszköz alkalmazásának. Ezért sem kerülhetett hosszú idők  óta sor arra, hogy a  megyében büntetés-végrehajtási dolgozó pisztolyt használjon fogvatartottal  szemben.   

Forrás: fmh.hu