Kedves olvasóm/kollégám küldte, melyet ezúton is köszönök.
Az okosnak sok út kínálkozik, az ostobának meg csak a börtön, s a koldustarisznya. Szerző: Alekszej Nyikolajevics Tolsztoj
2015. szeptember 13., vasárnap
2015. szeptember 5., szombat
Elismerés augusztus 20-a alkalmából
Áder János, Magyarország köztársasági elnöke Pintér Sándor belügyminiszter előterjesztésére hosszú időn át végzett kimagasló szolgálati tevékenysége elismeréséül állami ünnepünk, augusztus 20-a alkalmából előléptette büntetés-végrehajtási altábornaggyá Csóti András vezérőrnagy urat, a büntetés-végrehajtás országos parancsnokát.
Forrás: bvop.hu
Könyvtár a rácsok mögött
Mit olvas az az ember, akit több évre, vagy akár évtizedre
rácsok mögé zártak? Egyáltalán, szeretnek-e olvasni az elítéltek? És ha igen,
mik a kedvenc könyveik? Kik a legolvasottabb szerzők a hazai börtönökben, és
kinek a műveihez lehet csak hosszas várakozás után hozzájutni? A Budapesti
Fegyház és Börtön Kozma utcai létesítményében jártunk, ahol a könyvtárosok
maguk is rabok. Ők meséltek nekünk várólistákról, kedvencekről és arról, hogy a
börtön mindennapjaiban mit jelentenek nekik a versek, regények.
A Kozma utcai börtön folyosója hétköznap délelőtt viszonylag
csendes, csupán egy-két fogvatartottal találkozunk, miközben a könyvtárig
kísérnek minket. Szigorú biztonsági intézkedések után léphettünk csak be az
épületbe, és mire elérünk a könyvtárszobáig, több ajtó nyílik előttünk és
kattan utánunk, mint amennyit érdemes lenne számon tartani. Ez a csillag
alaprajzú épület bal szárnya, hivatalosan A objektumnak hívják, és 1896-ban
épült. Akkor nagyon korszerűnek számított, saját úszómedencéje és áramfejlesztő
generátora volt, előbbit azóta már betemették. A folyosón természetesen csak
kísérővel mehetünk végig, de ez így is van rendjén, a falak, a zárak, a rácsok
látványa épp eléggé fojtogató, kimondottan jólesik utánuk belépni a könyvek
közé. Mint hamarosan kiderül, nem csak mi érzünk így.
A könyvekkel zsúfolt kis szoba, a régi kartotékszekrény, az
üveges vitrin, a linóleum, a polcok között futó szobanövények leginkább egy
iskolai könyvtár hangulatát idézik. Az illúziót talán csak a két páncélszekrény
rontja, no meg, hogy a velünk szemben helyet foglaló könyvtárosok kinyúlt
kardigán helyett tyúklábmintás börtönruhát viselnek. A falakat az elítéltek
alkotásai díszítik, a vitrinen talán valamelyik Kolumbusz-hajó mása horgonyoz,
a páncélszekrény sivárságát pedig a moszkvai Szent Bazil székesegyház
hagymakupolás makettje igyekszik oldani. A teremben helyet kapott még egy
csocsóasztal is, ide ugyanis nem csak olvasni járnak az emberek. Már csak azért
sem, mert a börtönbe került elítéltek egy részének először magát az olvasást
kell megtanulnia. A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP)
hivatalos adatai szerint a magyarországi rabok körülbelül 1 százaléka
analfabéta, és ötödük nem végezte el a nyolc általánost. Közülük sokan a börtön
falai közt fejezik be, vagy éppen folytatják általános iskolai, illetve
középiskolai tanulmányaikat.
„A fogvatartottak életkora, iskolázottsága, társadalmi
háttere nagyon vegyes. Sokan közülük úgy gondolják, hogy az előttük álló éveket
az érettségi megszerzésére vagy nyelvtanulásra fogják fordítani, másoknak pedig
épp az írás-olvasás elsajátítása a céljuk, ők beiratkozhatnak az általános
iskolai képzésbe” – meséli megkeresésünkre
a falakon kívül Fiáth Titanilla börtönpszichológus, a Börtönkönyv
szerzője. Filmklubos tapasztalatai alapján a szakember úgy véli, hogy az
elítélteknek többnyire az értő olvasást kell megtanítani, azt kell
megszerettetni velük. „Azt, hogy a filmektől és az irodalomtól ne egyszerűen
időtöltést és szórakozást várjanak, hanem akár azt is, hogy »önmagukat«
olvashatják egy-egy irodalmi műben. Ha ezt felfedezik, akkor ami korábban
unalmas volt, egyszerre izgalmassá és érdekessé válik” – teszi még hozzá.
Hasonló tapasztalatokról számol be a Kozma utcai börtön
századosa, Balázs László. Szerinte az elítéltek könnyen azonosulnak a ma már klasszikusnak
számító írók, költők megpróbáltatásaival, érzelmi állapotával. József Attila
személyiségének komplexitása például sokakat megérint. „Az ő művein egyfajta
identitásveszteség érződik, és egy börtönvilágba került elítélt a család
közelségének elveszítésével is hasonlót élhet át. A vele való azonosulás
könnyen megy a verseken keresztül.” Ráadásul a versek segíthetnek abban is,
hogy az elítéltek kizökkenjenek az ingerszegény környezetből; a fogvatartottak
körében József Attilán kívül különösen népszerűek Tóth Árpád és Arany János
művei is. De nemcsak olvassák a verseket, hanem nagyon sokan írják is őket.
Fiáth Titanillától tudjuk, hogy a börtönben az egyik évben slam poetry
bajnokságot is rendeztek, ami nemcsak azért volt jó, mert huszonvalahány ember
kiállt és felolvasta a költeményét, „hanem azért is, mert itt döbbentek rá,
hogy a vers nem feltétlenül ünnepélyes vagy »szép«. Hogy bátran lehet »csúnyán«
írni, ha haragról, fájdalomról van szó, hogy a nyelvhasználat legkülönbözőbb
rétegeiből meríthetnek, ha úgy érzik, hogy így tudják a legpontosabban
kifejezni magukat” – hangsúlyozza a szakember, aki hozzátette azt is, hogy az
ünnepekhez kötődően gyakran szerveznek műsorokat, amelyek ugyancsak megihletik
a rabokat.
„Október 23-án a drogprevenciósok a szabadságról írtak
verseket, halottak napján a halottaikhoz fűződő viszonyukról, karácsonykor
arról, hogy mit jelent számukra a szeretet vagy a család. Persze voltak, akik
eleinte ódzkodtak, hogy »érzékeny témákról« beszéljenek, de a műsor
végkicsengése az volt, hogy jobban összerázódott a közösség, és olyan dolgokat
tudtak meg egymásról a verseken keresztül, amikről előzőleg sohasem beszéltek.
Volt például, aki a barátairól írt, akiket egy balesetben vesztett el,
másvalaki az áldozathoz írt verset, akit lelőtt” – meséli Fiáth Titanilla. A
Kozma utcai börtön századosa is azt mondja, hogy a rabok a verseikben olyan
elfojtott érzelmeket próbálnak kivetíteni, amelyeket a börtönlét alatt elnyomni
igyekeznek, ugyanakkor az ő tapasztalatai szerint a fogvatartottak a legritkább
esetben, vagy csak ódzkodva állnak elő a műveikkel. „Hatalmas bátorság kell
ahhoz, hogy egy fogvatartott a legbelsőbb érzelmeit, félelmeit vagy örömeit ily
módon megmutassa”, hiszen a fogvatartottak a társaik és az állomány előtt is
egyfajta „személyiségöltönyt” viselnek, a legbensőbb érzelmeikről árulkodó
művek pedig épp a konstruált kép mögé adnának betekintést.
Thomas Mannt előzetesben nem olvasnak
Hogy milyen emberek lehetnek a rácsokon túl azok a
könyvtárosok, akik velem szemben ülnek, mi hajtja, mi érdekli őket, azt nehéz
megítélni. Itt és most udvariasak, visszafogottak, választékosan beszélnek. A
ránézésre legfiatalabb ottjártunkkor még csak két hete dolgozott a könyvtárban,
társa a harmadik hónapját tölti itt, a legidősebb pedig már közel két éve
börtönkönyvtáros, ami meg is látszik, a legtöbb adatot, tapasztalatot ő osztja
meg velünk. Tőle tudjuk azt is, hogy a fogvatartottak választása nagyban függ
attól, várhatóan mennyi időt kell a rács mögött tölteniük. „Aki előzetesben
van, az szívesebben olvas könnyebben emészthető, gyorsabban átpörgethető
irodalmat, például sci-fit. Akik már megkapták az ítéletüket, főleg, ha
hosszabb időre ítélték őket, mélyebb, hosszabb lélegzetű műveket, tehát
szépirodalmat is szívesebben olvasnak, több kötetes műveket, sorozatokat. De
természetesen fordítva is igaz lehet, és könnyedebb műre vágyik az, aki
hosszabb büntetését tölti. Thomas Mannt előzetesben lévő nem olvas. A József és
testvéreit is szerintem inkább azok, akik már megkapták a maguk esetleg évtizedes
ítéletét. A slágerkönyvek között vannak Lőrincz L. László, Robin Cook regényei,
de népszerű Robert Ludlum és Agatha Christie, illetve Asimovot olvasnak még
némelyek” – avat be a részletekbe. Amikor saját kedvenceiről faggatom, Márait,
Krúdyt, Wass Albertet említi.
Fiáth Titanilla szerint gyakori, hogy akik az életmódjuk, a
droghasználat, az eltérő időbeosztás vagy egyéb okok miatt civilben sohasem
olvastak, a börtönben szeretik meg a könyveket. Ebből a szempontból a fogda
különösen „jó hely”, mivel nincs televízió, társaság, ezért egyéb szórakozás
nem lévén a fogvatartottak olvasni kezdenek. Sokan itt ébrednek rá, hogy
olvasni nem egyszerűen hasznos, hanem élvezetes tevékenység is lehet. Ő maga is
sokszor célzatosan ad kölcsön könyveket. A drogprevenciós körleten nagyon
szeretik James Frey Millió apró darabban című regényét, Irvine Welsh
Trainspottingját vagy Jay McInerneytől az Életem történetét. „Egy fiatalember,
aki megölte az apját, remek elemzést írt terápiás házi feladatként A Karamazov
testvérekről. Szabó Magda Az ajtó című műve eddig mindenkinek nagyon tetszett,
sőt, Ramil Safarov még azeri nyelvre is lefordította A Pál utcai fiúk mellett”
– teszi hozzá a szakember, akinek az a tapasztalata, hogy a fogvatartottak
körében a szépirodalom mellett nagyon népszerűek a pszichológiai, életvezetési,
önismereti könyvek is.
A Kozma utcai börtön könyvtárosai szerint az igazán népszerű
könyvek várólistásak, így az angol nyelvkönyvek mellett sokan várnak arra, hogy
elolvashassák Frank Herbert sci-fijét, A Dűnét, akárcsak Leslie L. Lawrence
könyveit, de kapós még a sakkszakkönyv is. Lőrincz L. László regényei nem csak
itt népszerűek: a BVOP tájékoztatása szerint a székesfehérvári és baracskai
intézetekben, illetve Tökölön, a fiatalkorúak börtönében is sokan keresik a
könyveit.
És hogy kiből lehet könyvtáros a börtönökben? Fiáth
Titanilla szerint a könyvtárosok jellemzően a magasabb iskolai végzettséggel,
tehát érettségivel, diplomával rendelkező rabok közül kerülnek ki. A Kozma
utcai fogvatartottak szerint a megfelelő iskolai végzettség mellett fontosak a
szakmai szempontok, tehát az, hogy a majdani könyvtáros tudja kezelni a
kartotékrendszert, és értsen valamennyire a számítógéphez. Azok a
fogvatartottak, akikkel mi beszéltünk, mind azt mondják, szeretik a könyvtárat.
„Itt dolgozni is jó, de ide járni is. Amikor még nem dolgoztam itt, akkor is
szívesen jártam a könyvtárba” – meséli közülük a legidősebb. „Felüdülés, amikor
az ember megtalálja azokat a könyveket, amelyek akár a szülőföldjéhez, akár a lelkivilágához
közel állnak. Mindenképp vigasztalást, kapaszkodót, megerősödést jelent a
könyvtár. De ide nem csak ezért szeretnek járni az emberek, hanem megannyi más
értelmes tevékenységbe is lehet kezdeni, akár sakkozni vagy beszélgetni. Itt
tovább folytatódik a párbeszéd nevelő és fogvatartott, fogvatartott és
fogvatartott között. Közösségépítő, nevelő jellege, vigasztaló, jótékony hatása
feltétlenül van a könyvtár látogatásának” – teszi még hozzá.
A könyv egyébként nem privilégium, ez hamar kiderül a
beszélgetésből, és könyvtármegvonással itt még soha nem büntettek senkit.
„Nincs jogszabályi lehetőség arra, hogy a kultúrát megvonjuk bárkitől, és nem
is szándékozunk ilyen lehetőséget teremteni” – hangsúlyozza Balázs László
százados. A Közép-dunántúli Országos Büntetés-végrehajtási Intézet (ide
tartozik a székesfehérvári és a baracskai börtön) megkeresésünkre szintén azt
hangsúlyozta, hogy a könyvtármegvonás nem illeszkedik a reszocializálós céljaik
közé, arra törekednek, hogy a
fogvatartottak közül minél többen olvassanak, és tájékozottak legyenek. Ha
valaki többszörösen megsérti a könyvtárhasználat szabályait, akkor legfeljebb a
kölcsönzést tiltják meg neki, de a könyvtárban továbbra is olvashat.
Nagy-Britanniában az elmúlt hónapokban óriási vitát váltott
ki az a rendelkezés, amely lényegében megtiltotta, hogy a fogvatartottak
könyvcsomagot kapjanak a családtagjaiktól. A 2013 novemberében életbe lépett
jogszabály ellen több civil szervezet, valamint számos író és költő is
felemelte a szavát. A legötletesebb módját Kathy Lette ausztrál írónő
választotta a tiltakozásnak, aki úgy döntött, a minisztérium államtitkárának, a
javaslatot benyújtó Christopher Graylingnak nevét használja fel következő
regényének legkorruptabb figurájához. A törvényt végül egy angol irodalomból
doktorált rab támadta meg, az angol legfelsőbb bíróság pedig tavaly decemberben
kimondta, hogy a könyveket nem szabad privilégiumként kezelni, és arra kérte a
minisztériumot, hogy azokat vegye ki a tiltó szabályozás hatálya alól. A könyv,
az olvasás a világ minden táján fontos szerepet tölt be a rabok életében. Van,
ahol olvasóklubot tartanak (a London egyik délnyugati körzetében működő
wandsworth-i börtönben például minden héten más és más olvasmányt vitatnak meg
a könyvtárosok segítségével), más esetekben pedig a fogvatartottak jövőbeni
sorsát is meghatározhatja a könyv. Ez történt például a brit Kester Aspdennel,
aki a New Statesman tavaly decemberi számában vallott arról, hogy mielőtt tizenhét
évesen a fiatalkorúak börtönébe került volna, nem igazán fogott könyvet a
kezébe. A rácsok mögött kapott rá az olvasásra, az első köteteket az édesanyja
küldte be neki. Szerinte a könyvek empatikussá tehetik az embert,
gondolkodásra, elmélyülésre késztetnek, emellett pedig a változás lehetőségét
vetítik előre. Ez az ő esetében alapvetően be is jött, és néhány éve már a
saját könyvéről, egy megtörtént esetet feldolgozó kötetről (The Hounding of
David Oluwale) mesélhet másoknak.
Magyarországon egyébként ismeretlen a brit gyakorlathoz
hasonló könyvmegvonás. A hozzátartozók küldhetnek könyvet a fogvatartottaknak,
egy alkalommal egy-két kötet érkezhet csomagban. „Tartalmi ellenőrzése nincs,
de kirívó eset még nem is volt. A fogvatartottak igényei erőteljesen a
regényekre, és olyan művekre korlátozódnak, amelyek próbálják kizökkenteni őket
abból a már említett ingerszegény közegből, amelyet a büntetés-végrehajtási
intézet falai teremtenek köréjük” – mondja Balázs László.
A Kozma utcai börtön könyvtárában nagyjából 11 750 kötet
található. Az állomány bővítésének több módja is van: előfordul, hogy a
közkönyvtárak leselejtezett darabjait kapják meg, de az is, hogy a kiadóktól
kedvezményesen vásárolhatnak könyveket. A könyvtárosok szerint főként nyelvkönyvekre,
szótárakra lenne még szükségük, ezekre ugyanis óriási a kereslet a rácsok
mögött, Balázs László százados pedig azt mondja, több kortárs mű kellene,
hiszen a fogvatartottak „a kortárs szerzők között is bőven találnának olyat,
akinek az emocionális töltetével azonosulni lehetne.”
Leslie L. Lawrence és Rejtő könyveit keresik
• A 28 magyarországi büntetés-végrehajtási intézet 37
objektumában jelenleg mintegy 400 ezer kötet található.
• Kedvelt szerzők: Leslie L. Lawrence, Rejtő Jenő, Ken
Follett, Stephen King, Paulo Coelho, Szerb Antal, Robert Merle, Robin Cook
• A Balassagyarmati Fegyház és Börtönben a keresett kötetek
közé tartozik még a Petőfi összes, a Fegyencedzés és az Agykontroll. A Kalocsai
Fegyház és Börtönben Robin Cook és Dan Brown könyvei mellett népszerűek
Danielle Steel és Nora Roberts regényei. Várólistás Müller Pétertől a
Szeretetkönyv és az Örömkönyv, illetve Novák Tündétől A miskolci Bonnie és
Clyde.
• Tökölön, a Fiatalkorúak Büntetés-végrehajtási Intézetében
fiatalkorú és nagykorú fogvatartottak is vannak. Előbbiek körében sokan
alacsony iskolai végzettséggel rendelkeznek, a könyvek iránti érdeklődésük
csekély. „Ha keresnek is könyvet, leginkább szerelmes jellegű és börtöntémájú
könyveket, a Harry Potter-könyveket és az Alkonyat-köteteket” – hangsúlyozta
megkeresésünkre az intézmény. A nagykorú fogvatartottak leginkább Rejtő Jenő és
Leslie L. Lawrence könyveit keresik, de népszerűek a krimik, a történelmi
témájú könyvek, a nyelvkönyvek és a verseskötetek is.
• A hazai fogvatartottak körülbelül 1 százaléka analfabéta,
míg közel 20 százalékuk nem végezte el a 8 általánost. Főiskolai végzettséggel
1,6 százalékuk, egyetemivel 0,9 százalékuk rendelkezik.
Forrás:konyves.blog.hu
2015. szeptember 4., péntek
Migráns ügy
Visszaüthet a határsértők szigorú büntetése
Nagy hiba lehet a migránsok lecsukása
Fejenként számolva még a közmunkásoknak nyújtott fizetésnél
is többe kerülhet az államnak, ha börtönbüntetéssel sújtják az illegális
bevándorlókat. A szakértő figyelmeztet: az igazságszolgáltatást és a
büntetés-végrehajtást rendkívül le fogja terhelni ez az intézkedés.
Másfél hónapja jelentette be Lázár János, hogy az illegális
határátlépések számának jelentős növekedése miatt ismét bűncselekmény lesz az
illegális bevándorlás. A további részletekből később kiderült, hogy az
illegális átlépést, illetve a határzár megbontását, rongálását akár három- vagy
négyéves szabadságvesztéssel is szankcionálnák. A tervek szerint a büntető
törvénykönyv módosítását az igazságügyi és a belügyi tárca dolgozza ki és
terjeszti az Országgyűlés elé, amit már sürgős eljárásban is elfogadhatnak
szeptember elején.
Azonban korántsem biztos, hogy mindezzel a kormány
csökkenteni tudná a migránsözönből fakadó terheket. Sőt, akár az is
előfordulhat, hogy több kárunk származna belőle, mint hasznunk.
Ellehetetlenülhet a büntetés alkalmazása
A problémák az illegális határátlépés kriminalizálásával –
vagyis ha szabálysértés helyett bűncselekményként kezeljük – ott kezdődhetnek,
hogy a magyar Btk. bizonyos esetekben korlátozza vagy kizárja a büntetés
alkalmazását. Olyan esetekről van szó, amikor a bűncselekmény elkövetését
kényszer vagy fenyegetés hatására követi el valaki, vagy az elkövetett
cselekmény nem jelent veszélyt a társadalomra – mondta el megkeresésünkre
Lattmann Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem nemzetközi jogi tanszékének docense.
A szakértő szerint így nem biztos, hogy Magyarországnak
érdemes kriminalizálni az illegális határátlépést, mert a Btk.-ban rögzített
büntetések alkalmazása ellehetetlenülhet. Lattmann Tamás példaként említette
azt az esetet, amikor a bíró elismeri, hogy az adott határsértő azért lépte át
a határt, mert menekült valahonnan és menedékkérelmet szeretne benyújtani.
Mivel ez nem veszélyes a társadalomra, egyáltalán nem biztos, hogy
bűncselekményként lesz értékelhető. „Így egy jogalkalmazási probléma és nehézség
várható, ha megszavazzák a törvényt” – szögezte le a szakember.
Nemzetközi jogba is ütközhetünk
Lattmann Tamás szerint a tervezett törvénnyel a genfi
menekültegyezményből fakadó kötelezettségeinket is megsérthetjük. Ugyanis a
menedékkérelem előterjesztését nem akadályozhatják meg az államok, az illegális
határátlépés kriminalizálása pedig ilyen értelmezést is kaphat.
Továbbá az ENSZ határokon átnyúló szervezett bűnözéssel
szembeni egyezményének embercsempészetről szóló kiegészítő jegyzőkönyvében
szerepel olyan kitétel, hogy nem büntethető az embercsempészet alanya, vagyis
az illegális határátlépő, ha őt szervezett társaságok hozzák át a határon. „Ez
jó eséllyel el fogja lehetetleníteni a büntetés alkalmazását, hiszen a
migránsok nagy része ebbe a kategóriába esik bele” – emelte ki a nemzetközi
jogi szakértő.
Rendkívüli teher a bíróságokon
Azonban ha ennek ellenére mégis büntetőeljárást indítanánk
minden egyes illegális határsértővel szemben, az elképesztő módon leterhelné a
magyar igazságszolgáltatást – vélekedett a szakember. „Ráadásul ezt olyan
ügyekben tennénk, amelyekben egyáltalán nem biztos, hogy végül ténylegesen
bűncselekményt állapíthatna meg a magyar bíróság vagy akár büntetést tudna
kiszabni” – hangsúlyozta.
Ugyanis nem lesz nehéz a vádlottaknak olyan érvelést
találni, ami könnyen megállja majd a helyét. Így például ha valaki a
menedékkérelem benyújtásával indokolja a határátlépést, a kényszer hatására
történő cselekvéssel is érvelhet. Szintén hatásos lehet, ha a határsértő azt
állítja, menekül valahonnan, a vonatkozó nemzetközi szabályoknak megfelelően
szeretne menedéket kérni, ezért a cselekménye nem veszélyes a társadalomra,
vagyis nem büntethető.
A szakértő emlékeztetett arra, hogy amennyiben az adott
határsértő beadja a menedékkérelmét, az mindenképpen mérlegelésre kerül. „Így
még az a veszély is fennáll, hogy teljesen feleslegesen, kétszeresen dolgoznak
majd a magyar hatóságok egy-egy menedékkérővel, ami nagyon komoly terhet jelent
az egész igazgatási rendszerre” – fogalmazott.
Többmilliárdos költség az igazságszolgáltatásnak
Kérdésünkre, hogy mennyire húzódhatnak majd el a perek,
Lattmann Tamás elmondta: ezek rendkívül bonyolult jogi eljárásokká
alakulhatnak, mert a korábban említett két védői stratégia teljes mértékben
elképzelhető és lehetséges. Ezeken túl még alapjogi sérelemre is hivatkozhatnak
a védők, ilyenkor az eljáró bírónak akár az Alkotmánybíróságot is meg kell
keresnie. Az eljárások végén, minden jogorvoslat kimerítése után pedig még a
strasbourgi út is nyitva állhat.
A szakember szerint ezért egy ilyen folyamat büntetőeljárási
része ugyanolyan hosszú lehet, mint amekkora ma egy átlagos esetben: néhány
hónaptól több évig is terjedhet. Kiindulva az elmúlt hónapokban tapasztalható
menekültáradatból, és feltéve, hogy minden illegális határátlépőt bíróság elé
citálunk, a szakértő szerint akár több ezernyi üggyel is számolni kell.
Példaként említette a valamikori budapesti parkolási pereket, amelyek korábban
rendkívül megnehezítették a bíróságok működését. „Ehhez hasonlítható terhet róna
az igazságszolgáltatásra a jogszabály alkalmazása, így többmilliárdos költsége
lehet, ha az ilyen ügyek hirtelen rászakadnak a rendszerre” – mondta Lattmann.
A börtön sem olcsó
Azonban az igazán költséges szakasz csak a
büntetés-végrehajtás során jelentkezne. Mint portálunk megtudta, Magyarországon
ma egy rab közvetlen napi tartási költsége 2200 forint – ebbe olyan tételek
tartoznak, mint az elszállásolás, az étkeztetés vagy a ruházat. Ez viszont nem
a teljes költség, mivel a személyzet fizetésétől kezdve az
intézményfenntartáson át számos közvetett kiadás adódik, ami a rabokra vetítve
napi 8000 forintra rúg.
Portálunk megkeresésére a Büntetés-végrehajtás Országos
Parancsnokságának (BvOP) kommunikációs főosztálya közölte: Magyarországon az
elítéltek kötelesek hozzájárulni a tartásukra fordított költséghez, a
munkadíjukból napi 450 forintot vonnak le.
Vagyis még a legkisebb összeggel számolva is napi 1750
forintba „kerül” egy rab az adófizetőknek, ami 31 nappal számolva havi 54 250
forintot jelent. Eközben egy szakképzetlen közfoglalkoztatott nettó bére 51 847
forint – tehát még azzal is jobban járnánk, ha ugyanazt a munkát adnánk a
határsértőknek, mint a hazai közmunkásoknak. És ez még csak a legóvatosabb
becslés: ha a közvetett költségekkel kiegészített ráfordításból vonjuk le a 450
forintos kompenzációt, már 234 050 forintos havi tartási költséget kapunk
fejenként, ami természetesen az adófizetők pénztárcáját terheli.
Még nagyobb lenne a zsúfoltság
A BvOP portálunknak adott tájékoztatása szerint a hazai büntetés-végrehajtási
intézményekben jelenleg mintegy 17 500 elítéltet tartanak fogva, ami 128
százalékos telítettséget jelent, vagyis bő negyedével vannak többen a
börtönökben, fog- és fegyházakban, mint amennyi „lakóra” tervezték őket.
Közölték: a kormány és a belügyminisztérium eddig is kiemelt fontosságú
kérdésként kezelte a börtönök zsúfoltságának enyhítését, ezért bővítési program
indult. 2010 óta közel 1600-zal nőtt a férőhelyek száma, de a tervek között
szerepel egy ezerfős, valamint nyolc új, ötszáz fős intézet kialakítása is.
A rendszer felkészültségét firtató kérdésünkre a BvOP ennyit
reagált:
amennyiben az illegális határátlépést bűncselekménnyé
minősítik, és a bíróság emiatt elrendeli az elkövető előzetes letartóztatását,
illetve jogerős szabadságvesztést szab ki, úgy a büntetés-végrehajtás az
alapfeladataiból adódó kötelezettségének megfelelően végrehajtja a
szabadságelvonással járó kényszerintézkedést, illetve a szabadságvesztés
büntetést.
Tekintettel arra, hogy hazánkba egy hét alatt több migráns érkezik,
mint amennyivel 2020-ig összesen bővíteni tervezik a férőhelyek számát, a
strasbourgi emberjogi bíróság Damoklesz kardja is fejünk felett lebeg.
Márciusban ugyanis a strasbourgi bírák 26 millió forintot ítéltek meg hat hazai
elítéltnek kártérítésként az Európa Tanács ajánlásainak nem megfelelő
börtönviszonyok miatt.
2015. április 15., szerda
Megszavazták a rendvédelmi életpálya modellt
Elfogadta a rendvédelmi dolgozók életpályamodelljéről szóló törvényt kedden az Országgyűlés. Az elfogadott határozat szerint új előmeneteli és illetményrendszer jön létre. A módosítással megszűnik az automatikus előmeneteli rendszer, a vezetői beosztások meghatározott időre szólnak majd, a hivatásos állomány volt tagjaiból pedig létrejön a tartalékos állomány.
A képviselők a jogszabály kétharmados többséget igénylő részeit 188 igen, 3 nem szavazattal, 6 tartózkodás mellett fogadták el, míg az egyszerű többséget igénylő részek 188 igen, 2 nem szavazattal, 7 tartózkodás mellett mentek át.
A törvény szerint idén júliusban átlagosan 30 százalékos béremelés lesz, amit 2016. január 1-jétől évente 5-5 százalékos mértékű követi, így teljesül 2019-re az ötven százalékos átlagos béremelés. Emellett idén július 1-jétől meghatározzák állománycsoportonként az illetményemelés mértékét is. A korábbi harmincféle pótlékból ötöt tartanak meg, a korábbi pótlékok jelentős része beépül az adott terület alapilletményébe. Jubileumi jutalom elnyerésére továbbra is lesz lehetőség.
A törvény hatálya kiterjed a rendőrség, a Terrorelhárítási Központ, a hivatásos katasztrófavédelem, a büntetés-végrehajtás, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, az Országgyűlési Őrség, a Nemzetvédelmi Szolgálat és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományára.
Az új szabályozás megtartja az egyes rendfokozatok elnevezését és a hierarchiáját, de a jövőben a rendfokozat kötődik a betöltött szolgálati beosztáshoz. Azaz a kinevezett a beosztás elfoglalásával egyidejűleg az adott beosztáshoz kötődő rendfokozat viselésére is jogosult lesz, ha pedig alacsonyabb beosztásba helyezik, akkor a rendfokozata is ennek megfelelően változik. A továbbiakban valamennyi előmenetel feltételhez, vizsgához, képzettséghez és teljesítményértékeléshez kötött.
A helyi és területi vezetőket a jövőben öt évre nevezik ki, ezt - ugyanazon a szolgálati helyen - egyszer öt évre meg lehet hosszabbítani, de csak akkor, ha az irányított terület legalább jó teljesítményt nyújtott.
A törvény új jogorvoslati fórumként létrehozza a becsületbíróságot, ahová akkor lehet fordulni, ha a parancsnoki eljárásban a szolgálati viszony megszüntetéséről döntöttek.
A jogszabály emellett rendelkezik egyebek mellett a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tiszti képzésére járók ösztöndíjának emeléséről is.
Forrás:hir24.hu
Országos Terepfutó Bajnokság 2015
Büntetés-végrehajtás Oktatási Központja szervezésében, 644 fő részvételével tartották a szervezet 2015. évi Terepfutó Bajnokságát április 8-án.
A bajnokság csapateredményei az alábbiak:
I. Pálhalmai Országos Bv. Intézet
II. Fővárosi Bv. Intézet
III. Állampusztai Országos Bv. Intézet
IV. Szegedi Fegyház és Börtön
Megosztott V. hely: Váci Fegyház és Börtön
Budapesti Fegyház és Börtön
Forrás: bvop.hu
Objektumunk színeiben versenyző kolléganőnk,korosztályában
3. helyezést ért el. Ezúton is gratulálunk sportteljesítményéhez.
2015. március 26., csütörtök
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)





