Magyarország a korlátlan üzleti lehetőségek tárháza......

Az alábbi linkre kattintva feltárul a titok...

http://bortonkarterites.com/borton-karterites-a01/


A főcimben megkezdett mondatot inkább nem is folytatnám.

Ami magyarorságon ma még álom.....

Transzszilvániai álom

Fort17R .45 Rubber

A szerelt lőszeres gumilövedékes fegyverek, mint tudjuk, a magyarországi alattvalók számára még álomképnek elképzelni is tiltottak. Vannak azonban ilyen szempontból szerencsésebb honfitársaink, például az erdélyi T. Sz., aki legálisan birtokolhat és viselhet Romániában egy ilyen fegyvert. Most némileg távbeszámoló formájában mutatjuk be a helyi nem halálos fegyver-piac egyik legizgalmasabb tagját, a .45 Rubber kaliberű Fort?17R pisztolyt.

Ukrán eredet

Mielőtt elmélyednénk a román fegyverjog rejtelmeiben, nyilván felmerült, hogy ki a csoda az a Fort, aki a fegyver gyártójaként szerepel. A Fort nevű állami tulajdonú fegyvergyártó céget az ország függetlenedését követően 1991-ben hozták létre az ukrajnai Vinnyicában.
Az 1990-es évek végétől gyártanak különféle pisztolyokat, sörétes puskákat és gépkarabélyokat. Elsődleges piacuk a saját hazájuk rendvédelmi szervei és hadserege, akik főként 9x18 mm Makarov kaliberű öntöltő pisztolyokat vásároltak nagyobb számban a korábbi PM-ek kiváltására. A kaliberből adódóan nem nagyon eladhatóak ezek a fegyverek nyugaton, és többségüknek műszaki kialakítása (pl. acéltok, DA/SA elsütőszerkezet) sem kifejezetten modernek. Egyetlen jelentősebb vásárlójuk a szintén ex-szovjet tagköztársaság, Üzbegisztán.
A 2000-es években számos korszerűbbnek tekinthető pisztolymodelljük jelent meg, például műanyag tokkal vagy DAO-elsütőszerkezettel, de ezek is a 9x18 Makarov és a 9 mm Br. Short lőszereket tüzelték csupán. Aztán 2008-ban licenszszerződést kötöttek az Israel Weapon Industriesszel, és a kínálatban megjelentek a műanyag tokos 9x19 mm Luger kaliberű Jericho pisztolyok is. Persze ezek szintén nem képviselik már napjainkban a korszerűség csúcsát. Ellenben a terméklistában megtaláljuk a Tavor bullpup gépkarabélyt is, mint félautomata vadászpuskát.

Civilnek gumisként

Számunkra azonban ezek sem annyira érdekesek a gumilövedékes téma szempontjából. A volt Szovjetunió számos államában ? így az ukránoknál is ? az oroszhoz hasonló módon a polgári önvédelem céljára a nem halálos traumatikus gumilövedékes fegyverek gyakorlatilag a gáz-riasztókkal azonos besorolásúak, és alanyi jogon lehet engedélyt kapni tartásukra és viselésükre. Ukrajnában sincs ez másképpen, és a hazai Fort egyből rá is állt erre a piacra. Nem kellett túlzásba vinniük a tervezési kapacitást, hiszen a 9 mm PAK RB lőszer külső méretei szinte azonosak a 9 mm Makarovéval. Elég volt csupán a fegyvercsövet és a helyretoló rugót módosítani a legtöbb esetben.
A nyugatról beszerezhető, főként spiáter gázpisztolyalapú modelleknél így tartósabb fegyverek jöttek létre. Az új .45 Rubber lőszer megjelenése igényelt csak jelentősebb áttervezést, az egyik ilyen eredménye az eredetileg 9 mm PAK RB lőszeres Fort?17R új verziója. Ahol az R a ?rezinosztrelnij?, avagy gumilövedékes kifejezés rövidítése.

Megszerzési engedély kiváltása

Romániában a nem halálos hatású traumatikus önvédelmi maroklőfegyver-engedély megszerzése bárki számára lehetséges, aki betöltötte a 18. életévét es büntetlen előéletű. Szükséges hozza orvosi vizsga ? nem ugyanolyan, de hasonló, mint a jogosítványhoz, pszichológiai vizsga, erkölcsi bizonyítvány és kb. 8000 Ft-nak megfelelő illeték.
Mindezek megszerzése 3?4 munkanap. Majd ezeket a dokumentumokat egy kitöltött kéreleműrlappal, amibe beírjuk, hogy milyen jellegű fegyvert szeretnénk vásárolni (gáz-riasztó, gumilövedékes, légfegyver vagy számszeríj), és a személyes adatokkal le kell adni a rendőrségen és majd 30 nap múlva kapható meg a vásárlási engedély.

Engedély kiállítása

Amikor megvan a vásárlási engedély, akkor lehet megvásárolni a választott fegyvert, 30 nap a határidő, de meg lehet hosszabbíttatni, ha nem sikerült a kívánt fegyvert megvenni az adott időn belül. Amikor megvan, be kell vinni a rendőrségre, és akkor adják ki a fegyvertartási engedélyt (T. Sz.: nekem mindez egy nap alatt megvolt).
Egy fegyvertartásival csak 2 db önvédelmi fegyver lehet különböző kaliberben és 100 db lőszert tartható egyidejűleg fegyverenként. Ha az engedélyes meg szeretné vásárolni a második fegyvert, akkor csak egy kérelmet kell leadnia a rendőrségen es újra adnak egy vásárlási engedélyt.

Választék ? fegyverek és kaliberek

Körülbelül 2 évvel ezelőtt csak 7?8 különféle gumilövedékes fegyver volt a romániai boltokban. Jórészt német és török gázpisztolyok más csőkialakítással Walther, Zoraki, Röhm, Record stb., mind 10x22 mm T és .380 ME Gum kaliberben. Sajnos a legtöbbjük spiáterből készült, kevés acéllal és egy rakás akasztóval a csövükben. Ezek a fegyverek csak pár száz lövésig bírták a sarat.
2010-ben jelentek meg az első acélszerkezetű szekrénytáras fegyverek, mint a CZ83, Fort17R, Fort 12R, Fort 14R stb. mind 9 mm P. A. RB (vagy 10x22 T) kaliberben (melyeknek a gyártók szerint 50 000 lövés az élettartamuk), és a Grand Power T910, ami 9 mm P. A. és 10x22 T kal. lőszerrel is működik.
Durván 1 éve jelentek meg a nagyobb kaliberű traumatikus fegyverek, a Fort?17R és a 12R .45 Rubber lőszerhez, valamint a szlovák Grand Power T12 10x28 mm kaliberben, ami jelenleg a legerősebb gumis fegyver a román piacon, ez bírja a 10x28 mm Magnum lőszereket. Majd megjelent a Steyr M?A1 ugyancsak 10x28 mm-esként, de ez nem bírja a Magnum lőszert. Ezek az élesből áttervezett vagy direkt gumilövedékesre gyártott fegyverek mind szűkített csőfurattal bírnak, de a furat sima, akasztó sincs bennük. Csak a Steyrnek van egy kisebb akasztó a csövében. Az acélszerkezetű fegyverek legtöbbje műanyag tokos, kivéve a Fort 12R és a CZ83-as, amelyek acéltokosak. Tavaly jelentek meg az első acélos revolverek is a cseh Alfától, különböző csőhosszal, de csak 9 mm P. A. RB lőszerhez (van ígéret 10x28 mm-esre is).
Leírása szerint azért választotta
T. Sz. a Fort17R-t, mert erről olvasta a legtöbb pozitív véleményt a román fórumokon, és viszonylag olcsóbb még .45 Rubber kaliberben is mint más hasonló teljesítményű fegyverek.
Az ára kb. 150?160 ezer Ft.

Lőszer és ballisztikája

Jelenleg csak a Fort által gyártott .45-os lőszer kapható a romániai fegyverboltokban, kb. 200?250 Ft/db árban vásárolható. Még 2 orosz gyártó készít .45 Rubber lőszert különböző energiával és minőségben. (Sajnos megbízható ballisztikai adatok nem hozzáférhetőek az utóbbi kettőről.)
A gyári adatok szerint a .45 Rubber ukrán lőszer 12,1 mm átmérőjű gumilövedéket lő ki, melynek tömege 1,45 gramm, a lőportöltet 0,10 gramm füst nélküli (?Rex subsonic?) lőpor. 3,5 méter távolságon mérve 260 m/s (+/? 20 m/s) lövedéksebességgel bír. Ez durván
50 joule környéki érték. A csőtorkolattól 1 méterre mérve 290 m/s körüli a lövedéksebesség, vagyis olyan 60 joule az energia.

A Fort?17R traumatikus pisztoly technikai jellemzői

A Fort?17R tokja kevlárszálakkal erősített műanyag tok, ettől eltekintve a fegyver teljesen acélszerkezetű, a szán, a cső, az elsütőszerkezet mind acél. Természetesen reteszeletlen, egyszerű szabad tömegzáras.
A csőfurat belseje teljesen sima, akár egy sörétes puskának, azonban a 12 mm-es lövedéknek egy 7,52 mm-es belső átmérőjű furaton keresztül kell kipréselnie magát.
Kezelőszervei csak jobbkezesek, amelyek egy szánakasztóból és egy szánbiztosító karból állnak, sajnos nincs fesztelenítője, csak kézzel lehet feszteleníteni. A szánbiztosító a Makarov pisztolyhoz hasonlóan alsó állásban tűzkész, felső állásban biztosított.
Az elsütőszerkezet hagyományos DA/SA, a kakasnak van biztonsági állása, a pisztoly csőre töltve, kibiztosítva, fesztelenítve biztonságosan viselhető.
Tarjába 8 db .45 Rubber lőszer helyezhető el, plusz egy a csőbe, a 9 mm P. A. Rubber verzióba 13+1 lőszer fér el. Üres tömege olyan 680 g körül van, töltve azért egy picit nehezebb, de hozzá lehet szokni. Jó lenne, ha lehetne gyengébb minőségű lőszert is kapni hozzá, hogy olcsóbb legyen vele a gyakorlás.

Gyakorlati tapasztalatok

T. Sz.: ?Szerintem, és más Fort-tulajdonosok szerint is, akiknek több pénzük van gyakorolni a .45-össel, ez az egyik legmegbízhatóbb traumatikus fegyver, a gyártó által ajánlott lőszerrel minimális az akadály esélye (de hát ez is öntöltő).
Én alig vagyok túl az 50 lövésen, de nálam sem volt még akadály, és az erejével is nagyon meg  vagyok elégedve. Például egy 0,5 mm-es acéllemezen akkora lyukat csinál 7 méterről, mint egy 50 forintos. 5?7 méterről simán átviszi a 2,5 cm vastag fenyődeszkát.

Sajnos korábban nem volt más hasonló típusú fegyverem, így nem nagyon van mihez viszonyítsam, kivéve a sörétes puskákat, de az teljesen más kategória. A szóráskép nagyon jó 20 méterig is,  pontos találat vihető be egy fejméretű célponton.?

Elterjedtség

Jelenleg a Fort az egyik legkeresettebb gumis fegyver Romániában az ára és a minőség okán is, egyre többen cserélik le a régi spiáterfegyverüket új acélszerkezetűre. Abban a megyében, ahol olvasónk lakik: ?csak kettő ilyen típusú fegyver van (vagy volt), amikor én vásároltam az enyémet, de remélem már nem sokáig!?

                                                    Vass János



Forrás: kaliber.hu

Gyermekbarát beszélő helységet adtak át a székesfehérvári börtönben

 

Képes riport megtekintéséhez kattintson ide

Vége a Stohl pernek II.fokon

Börtönpokol: pert nyert Stohl András

Stohl Andrást és szerzőtársát, Szalai Vivient ötmillióra perelte be a Budapest Fegyház és Börtön Zrt., ám a bíróság szerint csak bocsánatkéréssel tartoznak.

A Budapesti Fegyház és Börtön Zrt. elvesztette a pert Stohl András és szerzőtársa, Szalai Vivien ellen.

A másodfokú eljárás csütörtökön zárult le, az ítélet jogerős: Ugyan a színész és az újságíró két mondatért bocsánatkéréssel tartoznak, de nem kötelesek kártérítést fizetni azért, hogy a Magyar bötönpokol című könyvben a fogvatartási intézményekben tapasztalható brutális állapotokról írtak.

Stohl öt hónapot ült, amiért ittasan és kábítószer hatása alatt balesetet okozott, ekkor gyűjtötte össze tapasztalatait.

Ezek között szerepel egy kegyetlen fegyőr története, aki ellen már 28 feljelentést is tettek a rabok, mégis dolgozhat, és egy olyan őr legendája is, aki ölt, leülte a büntetését, majd visszavették állományba.

– Ez elsősorban az ügyvédek, dr. Csapó Péter és dr. Kutasi Balázs diadala, de én is nagyon örülök az ítéletnek. Eddig is azt mondtam, hogy nem írtam valótlant, minden igaz volt – mondta a Borsnak Stohl.

A Budapesti Fegyház és Börtön Zrt. eredetileg ötmillió forint nem vagyoni kártérítést kért Stohléktól, amit az elsőfokú ítélet egymillióra mérsékelt, majd másodfokon el is törölt. A Fővárosi Ítélőtábla 90-10 százalék arányban hozta ki győztesen Stohlt és Szalait. A győztesek jogi költségeit az ítélet értelmében a Budapesti Fegyház és Börtön Zrt.-nek kell fizetnie.

 

Forrás: borsonline.hu

Btk módosítás - Migráció

Új időszámítás: börtön és kitoloncolás fenyeget

 

 

Az illegális határátlépőkre, az embercsempészekre és a menekültkérelmet beadókra is új nap virradt: szeptember 15-én nulla órától vége a kormányzat által türelmi időnek nevezett eddigi szakasznak, és életbe léptek a korábbinál szigorúbb büntetőjogi és menedékjogi szabályok. A kormány pedig azt ígérte, hogy a törvényi felhatalmazás alapján kihirdeti a válsághelyzetet.

 

Több év börtön, illetve a kitoloncolás fenyegeti hétfő éjfél óta azokat, akik illegálisan próbálnak belépni Magyarország területére. Súlyos börtönbüntetés vár az embercsempészekre, és a lakosság élete is megváltozik.

 

Válsághoz új szabályok

Mindenkire, így a menekültkérdést eddig csak távolról, a médiából követőkre is hatással lehet, ha – élve a szeptember 15-én hatályba lépő törvény adta felhatalmazással – a kormány beváltja ígéretét, és kihirdeti a menekültügyi válsághelyzetet. Orbán Viktor közölte: erről a keddi kormányülésen döntenek.

 

A válsághelyzet kihirdetése első körben hat hónapra szól, de korlátlan ideig meghosszabbítható.

 

A válsághelyzet kihirdetésének feltételei

Ha a menedékkérelemért folyamodók száma meghaladja

• egy hónap átlagában a napi ötszáz főt, vagy
• két egymást követő hét átlagában a napi hétszázötven főt, vagy
• egy hét átlagában a napi nyolcszáz főt.

Ha a tranzitzónában tartózkodók száma meghaladja

• egy hónap átlagában a napi ezer főt, vagy
• két egymást követő hét átlagában a napi ezerötszáz főt, vagy
• egy hét átlagában a napi kétezer főt.

Azonban ezeknek a feltételeknek sem kell feltétlenül megfelelni, mert a törvény azt is kimondja: a fenti eseteken kívül elrendelhető a válsághelyzet bármely olyan migrációs helyzettel összefüggő körülmény miatt is, amely valamely település közbiztonságát közvetlenül veszélyezteti, különösen, ha egy befogadóállomáson zavargás tör ki, vagy erőszakos cselekményeket követnek el.

 

Használhatják a köztulajdont

Ilyen válsághelyzetben az állami szervek, hatóságok a törvény szerint "igénybe vehetik" az állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonában, vagyonkezelésében lévő, továbbá a többségi állami vagy önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok ingó és ingatlan vagyonát. Az igénybevételt az adott ingatlant bármilyen jogcímen használó harmadik személyek tűrni kötelesek – rögzíti a jogszabály.

A hatóságoknak könnyítés a törvénycsomag azon eleme, amely szerint a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben elrendelt szállítási feladatok végrehajtásában részt vevő járművek üzemeltetői, illetve az adott járművek nem kötelezhetők útdíjfizetésre.

 

Bűncselekmény a kúszás

Az új jogszabályok bűncselekménnyé nyilvánítják, és kiutasítással szankcionálják az illegális határátlépést, illetve a határzár megrongálását. Ezt azt jelenti, hogy esélyük sincs a menedékjogra azoknak, akik a 177 kilométeres magyar–szerb határon felállított határzáron keresztül próbálnak bejutni az országba.

 

Aki illegálisan, a kerítésen át érkezik

• alapesetben 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő;
• súlyosabb eset, és 5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, ha a tiltott átlépés fegyveresen, felfegyverkezve vagy tömegzavargás résztvevőjeként történik;
• még súlyosabb eset, akár 8 év börtön jár érte, ha a fenti súlyosító körülmények – fegyveresen, felfegyverkezve és tömegzavargás résztvevőjeként – együtt valósulnak meg.

 

A rongálásért is börtön jár

A biztonsági határzár, vagyis a kerítés megrongálása sem csak szabálysértésnek, hanem súlyosabb bűncselekménynek számít szeptember 15-től. Alapesetben a kerítésrongálásért még hosszabb börtönbüntetés járhat, mint a határzáron át végrehajtott tiltott határátlépésért.

A kerítés megsemmisítéséért vagy megrongálásáért 1–5 év szabadságvesztés jár, de akár 8 évet is kaphat az, aki fegyveresen, felfegyverkezve vagy tömegzavargás résztvevőjeként követi el a bűncselekményt.

Ha mindez egyszerre valósul meg, az már 5–10 év szabadságvesztést jelent.

Enyhébb, egy év szabadságvesztés jár a határzár építésével vagy karbantartásával kapcsolatos munkavégzés akadályozásáért.

A kiutasítás szinte garantált

A fentiekért kiszabott szabadságvesztést azonban aligha kell majd magyar börtönben letölteniük az elítélteknek, ugyanis a végrehajtandó vagy próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésnél nem mellőzhető az elkövető kiutasítása – legalább két évre – Magyarországról.

Kivétel azért van: a kiutasítás az elítélt kérelmére különös indokból legfeljebb három hónappal elhalasztható, illetve hivatalból el is kell halasztani, ha az elítélt egyévesnél fiatalabb gyermekét gondozza, avagy 12. hetet meghaladó várandós – ez esetben a halasztás legfeljebb egy év lehet.

Ám ezek a kivételek nem érvényesek, ha az érintettek súlyosan veszélyeztetnék a közbiztonságot vagy a közrendet.

Az eljárások felgyorsítását is új szabályok biztosítják. A határzárral összefüggő büntetőügyekben gyorsított eljárást és bíróság elé állítást kezdeményez a vádhatóság. Ha az elkövető a bűncselekményt beismerte, őt az ügyész a gyanúsítotti kihallgatásától számított 15 napon belül, tetten érés esetén pedig 8 napon belül állítja bíróság elé – utóbbi esetben beismerés sem szükséges.

 

 

Embercsempész, reszkess!

Szintén szeptember 15-től az új szabályok szerint súlyosabban büntetendő az embercsempészés. Az eddigi 3 évig terjedő szabadságvesztés helyett majd 5 év börtön is kiszabható, minősített esetekben pedig 5 év, illetve 8 év helyett 8, illetve 10 év is lehet a szabadságvesztés maximuma.

Az embercsempészés szervezője vagy irányítója például a korábbinál súlyosabb büntetésre számíthat.Szigorították embercsempészés esetén a vagyonelkobzás szabályait is: a bűncselekmény elkövetési ideje alatt szerzett vagyont immár kötelezően elkobozzák.

 

 

Két hét alatt végeznének

Szintén szeptember 15-től a kormány felgyorsítaná a menedékkérelmek elbírálását. Erről a múlt heti Kormányinfón Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, a kérelmek jogerős elbírálása legfeljebb 12 napig tart majd. Első körben 8 nap alatt kell elbírálnia a kérelmet a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnak.

Ugyanitt Lázár János azt is bejelentette, hogy a menekülteknek a határon lesz módjuk arra, hogy benyújtsák a menekültkérelmüket. Ott várják őket a bevándorlási hivatal munkatársai, és ha feltorlódik a sor, akkor sokan Szerbia területén várakoznak majd arra, hogy benyújthassák a kérelmüket. Ez jelentős változás a korábbi, a határra telepített, csak Szerbia felé nyitott tranzitzónák ötletéhez képest.

A miniszter szavaiból úgy tűnt, hogy a Szerbia felől érkezők szinte egyáltalán nem számíthatnak arra, hogy menekültstátuszt kapjanak Magyarországon, ugyanis Lázár János szerint amíg a biztonságos harmadik országok kijelölése nemzeti hatáskör az EU-ban, addig Magyarország ilyennek tartja Görögországot és Szerbiát is, ezért oda a menedékkérők visszaküldhetők. Erről hétfő este Aleksandar Vulin szerb munkaügyi miniszter azt mondta, hogy az éjféli határzár után a senki földjén rekedt menekültek – azok, akik nem jutottak be Magyarországra – visszatérhetnek Szerbiába. Azokat viszont, akik bejutottak Magyarországra, de kiutasították őket, Szerbia nem fogadja vissza.

 

 

Jöhetnek még szigorítások

A menekültügyi válsághelyzetben a kormány tervei szerint a rendőrség és a honvédség kiterjesztett jogköröket kap, de ezt a jogszabálycsomagot még nem fogadta el az Országgyűlés, ezért még nem alkalmazható. A Ház várhatóan a jövő hét elején szavaz erről.

Mivel a Jobbik támogatja a tervet, velük meglesz a Fidesz–KDNP-nek a változtatáshoz szükséges kétharmados támogatás.

Ha ezek a kiegészítő szabályok is életbe lépnek, akkor a rendőrség kiterjesztett jogkörében az egyenruhásoknak joga lesz a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben – járványügyi intézkedés indokával – bármilyen útvonalat vagy közterületet elzárni, nyilvános és közforgalmú intézmények működését korlátozni.

Továbbá válsághelyzetben a rendőr jogosult lesz magánlakásba – hatósági nyilatkozat nélkül is – behatolni, ha mondjuk "Magyarország területén jogellenesen tartózkodó személy felkutatása" a célja, és azt gyanítja, hogy ilyen ember van a lakásban.

A kiterjesztett jogkörökről szóló törvénycsomag megszavazása és életbe lépése után – válsághelyzet kihirdetése esetén – a határ védelmére lehetne vezényelni a honvédséget, a katonai egységek pedig használhatnának gumilövedéket, mert az már nem minősülne lőfegyverhasználatnak.

Nemcsak a gumilövedék nem minősülne a tervek szerint fegyverhasználatnak, hanem "a pirotechnikai eszköz, a könnygázgránát használata, továbbá az elfogóháló lőfegyverrel vagy az e célra szolgáló, egyéb kilövőeszközzel történő célba juttatása" sem.

 

 

Kedden forró pillanat lesz

Kezelhetetlen, robbanással fenyegető helyzet alakulhat ki a magyar–szerb határon – mondta az Origónak Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő.

A hétvégén több mint 13 ezer menekült érkezett Magyarországra. Tarjányi Péter szerint ez óriási szám, pláne úgy, hogy most naponta legfeljebb 100-150 család regisztrációját, kezelését tudják elvégezni a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal munkatársai. Fáradtak, és kevesen vannak – mondta, emlékeztetve arra, hogy a fáradtság, az elkeseredettség a menekültek körében is egyre jellemzőbb.

Miközben a politikusok vitatkoznak, felelősséget keresnek, a déli határon az események elmennek mellettük – állapította meg Tarjányi Péter. Úgy vélte:

most nem a szíriai háború megoldását kellene keresni, hanem azért kellene tenni, hogy Röszkénél legyen elég orvos, sátor, bevándorlási munkatárs, szállás, élelem.”

 

A szakértő szerint azért fontos a normális állapot, mert olyan körülmények alakulhatnak ki, hogy az akár túszhelyzetet is okozhat.

 

 

Forrás: origo.hu 

Kerítés építés

Határzár - Rabok készítik a tartóelemeket Dunaújvárosban

 

 

 

A Pálhalmai Országos Büntetés-végrehajtási Intézet fogvatartottjai készítik a határőrizeti célú ideiglenes biztonsági határzár tartószerkezeteit, a munkavégzés fázisait sajtótájékoztatón mutatták be kedden, a DAK Acélszerkezeti Kft.-nek a Dunaújvárosi Vasmű területén lévő horganyzóüzemében.

 

Galambos Dénes (Fidesz), Dunaújváros és térsége országgyűlési képviselője elmondta: a fogvatartottak az acélprofilokat előkészítik, majd tűzihorganyozzák, szárítják, végül kamionokkal szállítják a határra. Mint mondta, a Dunaújvárosban készülő kerítéselemek képezik a határzár vázát, amelyre később a dróthálók kerülnek.

Balázs Péter dandártábornok, a Pálhalmai Országos Büntetés-végrehajtási Intézet parancsnokának tájékoztatása szerint az üzemben jelenleg két műszakban 44 fogvatartott dolgozik, készíti a határzár tartóelemeit. A mostani létszám emelésére is van lehetőség, akár több műszakban, több fogvatartott bevonásával. Kérdésre elmondta, hogy a fogvatartottak nehéz fizikai munkát végeznek az üzemben, ezért kiválasztásuknál elsődleges szempont volt az egészségügyi alkalmasság.

 

 

 

 

A munka megkezdése előtt elméleti és gyakorlati képzésen vettek részt. A dandártábornok megjegyezte, hogy a fogvatartottak hosszú évek óta dolgoznak a cégnél, a szokásos, törvény által előírt javadalmazást kapják. A pálhalmai intézet a környéken 41 féle munkaterületen 1074 fogvatartottat dolgoztat.

Forrás: nepszava.hu

Mobiltelefonok a zárkában , legálisan

Mobiltelefont kapnak a rabok - Uniós gyakorlathoz igazodva

 
 
Az uniós gyakorlathoz igazodva itthon is minden fogvatartott kap mobiltelefont, de azokat csak szigorú korlátozás mellett használhatják majd. A büntetés-végrehajtás húszezer készülék vásárlásáról állapodott meg a Telekommal. Mostanáig egy offsohre cégnek fizették a telefonhívások borsos díját a rabok - tudta meg a Népszava. Az új rendszerben sem lesz ingyenes a beszélgetés.
 

Heteken belül speciális egyenkészüléket kapnak az elítéltek: olyan alaptelefonokat, amelyek törésállóak és elvileg szétszerelhetetlenek - írta a Bors. A mobilokról kizárólag a kijelölt kapcsolattartó száma lesz hívható. Az intézkedés mindenkire vonatkozik függetlenül attól, hogy ki, milyen bűncselekményért tölti büntetését. Telefonálni szigorú időkorlátok között lehet, általában hetente háromszor tíz percet. Ebbe az ügyvéddel folytatott beszélgetések nem számítanak bele.

A fogvatartottak – elítéltek és előzetes letartóztatottak – eddig, talán még ma is kizárólag egy luxemburgi tulajdonú cég saját telepítésű hálózatán telefonálhattak csak a börtönökből – tudta meg a Népszava. A rabok hívásait egy, a büntetés-végrehajtási intézet telefonhálózatától független rendszer kezeli, amely egyrészt lehetővé teszi a fogvatartottak külső kapcsolattartását, másrészt a telefonbeszélgetések biztonsági ellenőrzését. A BVfon Kft. (neve alapján kizárólag erre az üzletágra alakulhatott) speciális szerződést kötött a BVOP-val, melyre a közbeszerzési szabályok sem vonatkoztak. Nem mozog ugyanis pénz az állam és a cég között. Sem a cég nem fizet egy forint díjat sem a BVOP-nak, sem a börtönvezetés a cégnek. Az üzletág egyedül a rabok befizetéseiből prosperált. Olyannyira, hogy a Bvfon 2014-es árbevétele 834 millió forint volt.

Ehhez a virágzáshoz azonban az is kellett, hogy a tarifák kellően magasan legyenek. Az interneten fellelhető adatok szerint egyórányi rabkeresményre: 105, és 140 forintra közöttire tehetők a percdíjak - börtönöktől függően. Összehasonlításul: ez azt jelenti, mintha a civil életben is mindenki egy órányi munkabérét fizetné egy mobilpercért.

Szabó Máté korábbi ombudsman is vizsgálta ezt a problémát, és jelentése szerint a védelemhez való jog érvényesülését közvetlenül veszélyezteti, ha a letartóztatottakat korlátozzák a védőjük felhívásában. (Az ügyvéd ugyanis nem telefonálhat a rabnak.) Az elítéltek szabadulása utáni társadalmi visszailleszkedés elengedhetetlen feltétele a magánszféra fenntartása, a kapcsolat megőrzése a családdal, házastárssal, barátokkal. Az előzetesen letartóztatottak esetében pedig - az ártatlanság vélelmére is tekintettel - kiemelkedő fontosságú mind a védővel, mind a családdal való kapcsolattartás biztosítása

 

A rabtelefonokat működtető cég beruházásai a fogvatartottak által fizetett díjakból vélhetően megtérülnek. Nem tudni, hogy a korábbi BVfon szerződések sorsa mi lesz, mert az ombudsmani jelentésből kitűnik: a szombathelyi bv-intézet például 24 évre kötött szerződést a céggel. A BVfon Kft. az alapjogi biztos szerint közszolgáltatónak minősül, hiszen kizárólagos szolgáltatóként biztosítja az állami feladat ellátását: egyrészt a fogvatartottak telefonhasználatát, másrészt a beszélgetések ellenőrzését.

A túlzottan magas percdíjak miatt a fogvatartottak csak korlátozottan (esetenként egyáltalán nem) tudják igénybe venni a közszolgáltatást, a bv-intézetek, illetve a BVfon kft. eljárása ezáltal közvetlenül veszélyezteti az emberi méltósághoz való jogból levezethető magánszférához való jog, valamint - az előzetesen letartóztatottak esetében - a védelemhez való jog érvényesülését.

Az forrásaink szerint bizonyos, hogy a telefonálás szabályai komolyan ezután sem enyhülnek jelentősen. Arra az úgynevezett „spájz-kártyára” feltöltött összeg jelent majd fedezetet.

 

 

                                                                   Gyanúsan olcsó

 

A Büntetésvégrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) lapunk kérdéseire csak részben válaszolt egy közleménnyel. Eszerint "a Magyar Telekom Nyrt. és a BVOP csaknem 42 millió Ft értékben 20 000 mobiltelefon beszerzéséről, és háromévi szolgáltatásról kötött megállapodást. Az új rendszer tesztidőszaka augusztus 16-tól indul." Minden más részlet államtitok.

Így - a számok szerint - egy darab telefon 3 évre 2100 forint mindösszesen, ami gyanúsan olcsó. Ez azt jelentheti, hogy ennek az üzletnek a hasznát is a rabok fogják kitermelni.

 

 

 

A neve mindent elárul

 

A BVfon Kft. különleges rendszert terveztetett. "A Primus-Net Kft. műszaki szakembergárdája fejlesztette ki és telepíti a Vamzer néven ismert rendszert, melynek célja, hogy a jogszabályok által meghatározott fogvatartotti kapcsolattartáshoz elengedhetetlenül szükséges telefonbeszélgetések kényelmes körülmények közötti, kulturált, a kor követelményeihez igazodóan kerülhessenek lebonyolításra, az elítéltek számára nagyobb komfortérzet biztosítva a telefonbeszélgetés ideje alatt. A rendszer megrendelője a BVFon Kft." - áll a cég honlapján. (A rendszer nevét időközben Contelre változtatták.) A vamzer szó árulót, besúgót jelent.

 

 

Forrás: nepszava.hu