Rendszeresített lőfegyvereink - 96MP9RC



A P9RC, Kameniczky József által, 1990-ben megálmodott félautomata pisztoly, melyet a FÉG gyártott sorozatban. A P9RC-vel a PA-63-as típust igyekeztek leváltani, amely a magyar katonai és rendőri egységeknél az egyik legelterjedtebb pisztoly. A tervező, a Smith & Wesson M59 modelljét vette alapul, amelyből a P9R született és ennek egyik továbbfejlesztett változata a P9RC. A kilencvenes évek közepén időszerű volt, az addig használt standard pisztolyok leváltása. A tenderen több külföldi típus is jó eséllyel indult, de végül mégis a hazai győzött. 1996-tól a P9RC lett a Magyar Honvédség és 1997-től a rendőrség szabvány típusa. Bár 2000-től kezdődően már a H&K USP-jét preferálták, de pénzügyi okok miatt sok alakulatnál mégis használatban maradt.

A 96M P9RC pisztoly rövid távolságon, kb. 40-50 méterig hatásos és elméletileg 500 méteren belül képes halálos sebet ejteni a kilőtt lövedék. A maroklőfegyver kezelése és használata egyszerű, rövid idő alatt tűzkésszé lehet tenni. A markolat kialakítása biztos fogást eredményez. A típushoz rendszeresített pisztolytáskák is rendkívül kényelmesek. Az első lövés után a pisztoly automatikusan betölt, í¬gy addig lehet lőni, amí¬g a tár ki nem ürül. Az utolsó lövés után a szán nyitott helyzetben marad, így jelezve, hogy a további tüzeléshez tárcsere szükségeltetik.

Technikai adatok - tömeg: (üresen) 950 g, (töltve) 1175 g, úrméret: 9 mm, használt lőszertípus: 9x19 mm Parabellum, lövedék kezdősebessége: 390 m/s, tárkapacitás: 14 db, teljes hossz: 203 mm,

Forrás:szentkorona.com 

Rendszeresített lőfegyvereink - AMD-65 gépkarabély

AMD–65- A magyar Kalasnyikov

 

 



 

A Kalasnyikov-féle gépkarabélyt megérdemelten tartják a XX. század legjobb konstrukciójának. Egyszerűsége, strapabírása, átgondoltsága, a harctéri igénybevételek és megterhelések maximális figyelembevétele a szerkezet kialakításánál – mindezek számtalan országot „csábítottak” arra a gondolatra, hogy valamilyen formában ők maguk is rendszerbe állítsák. Ez alól mi sem voltunk kivételek. Kis kitérő után 1965-ben rendszerbe áll az AK–63 áttervezett, sok tekintetben módosított magyar változata, az AMD–65 gépkarabély.

Vasfüggönyön innen

Természetesen lehet azt mondani, hogy az akkori világrendszeri berendezkedés miatt túl sok választásunk nem volt, hiszen a vasfüggönyön túli fegyverek hivatalból sem jöhettek számításba. El kell azonban ismerni, hogy a fegyverek tekintetében szerencsésnek kellett tekinteni a vasfüggöny innenső oldalát. Az az állítás, hogy hadi célú kézi lőfegyverek tekintetében (különösen az átmeneti lőszeres gépkarabélyok terén) az erő tőlünk keletre volt és elmondhatni, hogy még mindig ott is van: bizonyította az idő. Bár ma már viszonylag kevesebbet hallani (nálunk) az AK-utódokról, a Nikonovról pedig szinte nem is illik beszélni (mert ugyebár, elvégre hol is készülnek?), ettől a tény még tény marad: ha valaki valóban HADI fegyvert akar venni, az bizony azt a piacot keresi fel, ahonnan mi szépen kivonultunk. Nem akarom most felsorakoztatni azt a számtalan objektív érvet, ami ezt támasztja alá, nem akarom felhozni a vietnami háború ez irányú történéseit, de még csak a sivatagi vihar és más, jelen kori háborúkat, fegyveres konfliktusokat, amelyekben valódi harctéri körülmények között mérettettek meg a különböző gyártmányú sorozatlövő kézifegyverek, hiszen ezekről mindannyian hallottunk, olvastunk. Csupán azt szeretném kihangsúlyozni: az AK-család magyarországi bevezetése – még ha az politikai kényszertől vezérelve történt is – kifejezetten szerencsés dolog volt.
Nemzeti fejlesztés

A Varsói Szerződés szabályai szerint Magyarországnak is lehetősége volt hadseregét saját gyártmányú kézi lőfegyverekkel felszerelni (természetesen a lőszerazonosság fenntartása mellett), így – valószínűleg azért, hogy ne kelljen külföldről beszerezni pl. AK-kat, honi fejlesztések kezdődtek. Ennek keretében született meg az AMD–65 gépkarabély, amellyel tulajdonképpen egy deszantfegyver létrehozása volt a cél. Ez annyit jelent, hogy azoknak a katonáknak, csapatoknak tervezték, akik számára fontos szempont, hogy fegyverük kis méretű legyen. Ilyenek az ejtőernyősök (azaz a szó klasszikus értelmében vett deszantosak), vagy pl. a harcjármű kezelőszemélyzete stb. Az elgondolás helytálló, hiszen a világ szinte minden hadseregében ez így is van. A választás is szerencsés volt, hiszen semmi szükség nem volt egy merőben új konstrukció kidolgozására, az AK szinte „kínálta” a lehetőséget és garantálta a sikert. Természetesen a méretek csökkentése maga után vonta bizonyos paraméterek lerontását, viszont egy dologban nem történt minőségromlás: a megbízhatóságban és a hadi alkalmazhatóságban. Arra a kérdésre, hogy végül is miért lett általános fegyver és nem csak a deszantcsapatok használták, a választ csak találgatni lehet, mindenesetre tény, hogy hosszú évtizedekig az AMD–65 volt a Magyar Néphadsereg egyetlen és alapvető gépkarabélya, emellett társfegyveres szervek használták, használják.

Nincsenek komoly eltérések

Szerkezetében az AMD–65 nem különbözik számottevően az AK–63-tól. A működési elv, az elsütőszerkezet, az általános kialakítás szempontjai ugyanazok.
Tényleg csak a rend kedvéért írom le a fegyver általános jellemzését: gázdugattyús rendszerű, szilárd reteszelésű, rögzített csövű, egyes- és sorozatlövések leadására alkalmas elsütő-szerkezetű, mechanikus biztosítással rendelkező automata kézi lőfegyver. Az adogatás íves szekrénytárból (rúdtárból) történik, irányzéka pedig íves csapórendszerű.
A kilőtt lőszer hüvelyének eltávolításához, illetve a cső újratöltéséhez szükséges energiát a lőporgázok nyomásából nyeri oly módon, hogy a csőből a gázok egy részét egy furaton át a zárkerethez rögzített dugattyúra vezetik. Ez a dugattyú fogja minden lövés után hátralökni a zárszerkezetet és tud megtörténni a cső újratöltése. Kakastípusú elsütőszerkezete kevés alkatrészt tartalmaz és ezek zöme is egyszerre több funkciót lát el. A beépített kakaskésleltető csökkenti ugyan sorozatlövéskor a tűzgyorsaságot, ugyanakkor éppen ennek köszönhetően számottevően javul a szóráskép.
A szembetűnő módosítások

A legszembetűnőbb változtatás négy területen érvényesül: a csőhosszt 98 mm-rel rövidebbre választották, saját tervezésű behajtható válltámasszal látták el, a fa csőköpeny helyett mellső markolatot szereltek rá, illetve a kompenzátor helyére csőszájféket tettek. Természetesen a cső megkurtítása lecsökkentette a lövedék csőtorkolati energiáját és ezzel a maximális irányzott lőtávolságot is. Az elveszett 200 méterért cserébe [az AK-családnál 1000 m az (elméleti) irányzott lőtávolság, míg az AMD–65-nél 800 m]
viszont a fegyver sokkal könnyebb, kisebb méretű lett, azaz a tervezői elérték céljukat.
A fegyver egyéb adatai gyakorlatilag azonosak a mintául szolgáló fegyverével. Ez a megállapítás a működésre is igaz, hiszen semmi olyan
változtatás nem történt, ami a konstrukciós elvet, illetve az elsütőszerkezetet érintené.

Egyszerűen kezelhető

A fegyver működése egyszerű.
A tok bal oldalán lévő tűzváltó kar kettős feladatot lát el és három állása van: felső állásban mint mechanikus biztosító meggátolja az elsütőbillentyű mozgását, azaz nem lehet elsütni a fegyvert. Középső állásban sorozatlövést tesz lehetővé, az alsóban pedig egyes lövést.
A töltés folyamata a pisztolyokéhoz hasonló. A tárfészekbe behelyezett töltött ívtár lőszereit kissé lenyomva tartja a zárkeret alja. Kibiztosítás után a zárszerkezet hátra húzható és ekkor a lőszerköteg kissé felemelkedik (ameddig a tárajkak engedik), a tárban lévő legfelső lőszer hüvelyfenekének felső része a zár tölténytoló nyúlványa elé kerül. A zárkeret megfeszíti a kakast is, ami meg fog akadni a kioldóemelőben. A fogantyú elengedésekor (nagyon nem ajánlott kézzel visszakísérni a zárkeretet, mert ezzel óhatatlanul lassíthatjuk annak előrefutását, ami töltési problémához vezethet, az összenyomott helyretoló rugó előre lendíti a zárszerkezetet és a zár maga előtt tolva a csőbe juttatja a lőszert. Mikor ez megtörtént, a zár megáll, a zárkeret viszont még kb. 5 mm-t tovább tud menni. Ez idő alatt a zárkeret elfordulásra kényszeríti a zárat, ami így szilárdan, bajonettszerűen hozzákapcsolódik a tokhoz, létrehozva a csőfar merev lezárását. A reteszelés megkezdésekor a zárkeret hátsó nyúlványa megnyomja a kioldóemelőt, ami ezáltal kifordul a kakas alól. A kakas az ütőrugó feszítése következtében kissé felemelkedik, de megakad az elsütőbillentyű kakasaka-sztójában. Ekkor fejeződik be a csőre töltés folyamata. A kakast tehát most már csak az elsütőbillentyű-nyúlvány tartja hátrafeszített állapotban.
A csőre töltés eddig ismertetett folyamata azonos mind sorozatlövésnél, mind pedig egyes lövések leadásánál.
Tűznemek

A két tűznem között – szerkezet szempontjából – egyetlen alkatrésznyi a különbség, amit úgy neveznek (csodálatos szakterminológiai kreálmány-nyal), hogy: egyes lövést biztosító elsütőemelő. Ha ez az alkatrész ki van iktatva a működésből, akkor sorozatot lő a fegyver, ha pedig működésbe hozzuk, akkor csak egyes lövéseket tud leadni a gépkarabély.
Sorozatlövésnél ( tűzváltókar középső állásban van) az elsütőbillentyű elhúzásakor a megfeszített kakasról lecsúszik a billentyű kakasakasztó nyúlványa, a kakas az ütőrugó hatására előre lendül és rácsap az ütőszegre, azaz megkezdődik a lövés. A tűzváltókar nyúlványa kitámasztva tartja az egyeslövést biztosító elsütőemelőt, ez az alkatrész tehát nem mozdul, semmi szerepe nincs.
Tekintettel arra, hogy a billentyű az egész folyamat alatt el van húzva, abban a pillanatban, mikor a reteszelés megkezdődött és a kioldóemelő elengedte a kakast, ez utóbbi nem tud megakadni a billentyű kakasakasztójában, hanem teljesen felszabadul és ismét rácsap az ütőszegre, azaz máris bekövetkezik az újabb lövés. A kakast tehát a billentyű elhúzott állapotában semmi más nem tartja meg hátsó helyzetében, mint a kioldóemelő, de ez is csak addig, amíg a reteszelés meg nem történik, azaz amíg szükség van a korai elsülés elleni biztosításra. A lövések befejezésekor az elengedett elsütőbillentyű kakasakasztó nyúlványa alaphelyzetbe kerül és a hátra feszülő kakas bele fog akadni.
A kakaskésleltető egy lengő alkatrész, amelybe kétszer ütközik bele az előre csapódó kakas. Ez a lengő tömeg nem állítja meg a kakast, csak két lépésben lassítja (megtorpantja), időt adva az előre mozgó zárszerkezetnek, hogy ütést mérjen a csőfarra, azaz lebillenésre kényszerítse a csőtorkolatot, így ellensúlyozva a zárszerkezet hátramozgásakor, illetve a tokhoz csapódásából keletkező csőfelrándulást.
Egyes lövéskor annyi a különbség, hogy az alsó helyzetbe állított tűzváltókar nyúlványa lecsúszik az egyeslövést biztosító elsütőemelőről, ami így együtt fog mozogni a billentyűvel. A zárkeret által hátra feszített kakast ez a hosszú nevű alkatrész megakasztja (a billentyű elhúzott állapotában), azaz hiába csúszik ki a kakas alól a kioldóemelő, nem tud mozogni a kakas. A billentyű elengedésekor lecsúszik ugyan az egyes lövést biztosító elsütőemelő a kakasról, de mire ez megtörténik, az alaphelyzetbe visszatérő billentyű kakasakasztó nyúlványa már útját állja a kakasnak, tehát a kakas hátsó, megfeszített helyzetben marad. A kilőtt lőszer hüvelyének eltávolítási fázisai, valamint az újratöltési fázisok mindkét tűznemnél azonosak. Amikor a csőben mozgó lövedék fenékrésze elhagyja a gázátömlő furatot, a lőporgázok egy része e furaton keresztül a dugattyúra hat és hátra löki azt, a hozzá kapcsolt zárkerettel együtt. A zárkeret útjának elején először elfordulásra, azaz kireteszelésre kényszerül a zár, majd együtt fog a továbbiakban hátra mozogni a zárkerettel. A zárfejen lévő hüvelykivonó kihúzza a csőből a kilőtt lőszer hüvelyét és mindaddig viszi magával hátra, míg a hüvely feneke bele nem ütközik a tokhoz erősített hüvelykivetőbe, amikor is megtörténik a hüvelykivetés. A zárszerkezet további hátra mozgásakor megvalósul a kakas megfeszítése és az ideiglenes megakasztás, a reteszelés befejezéséig, a kioldóemelő által, valamint – ezt követően – az újratöltés folyamata, amely úgy játszódik le, mint ahogy azt a kézi csőre töltésnél ismertettem.
A csőszájfék

A csőszájfékről azonban érdemes pár szót szólni, mert ez egy nagyon egyedi szerkezet. Egyetlen feladata van: a lövéskor keletkező hátralökő erő csökkentése. Hatásfoka kb. 30%, azaz a lövő vállára jutó lökőerőt mintegy egyharmadával csökkenti. Kombinált, azaz aktív-reaktív rendszerű a csőszájfék. Az aktív működése abban nyilvánul meg, hogy a csőszájfék tulajdonképpen egy, a lövedék átmérőjénél nagyobb belső átmérőjű gázhenger, viszont a homlokfelületén már csak akkora furat van, amin éppen kifér a lövedék.
A nagy nyomású lőporgázok megtöltik a gázhengert és nyomást gyakorolnak
a gázhenger homlokfalára, ezáltal szó szerint előre lökve a fegyvert minden lövés alkalmával. A reaktív hatást a gázhenger palástjában lévő rések képezik. Ezeken a réseken át a gázhengerből a gázok ferdén hátra felé irányulva áramlanak ki, és mint a rakéták hajtóműve, a nagy sebességgel hátra áramló gázok reaktív ereje ismét csak előre mozgatja a fegyvert. A hatásfoka elég tekintélyes, viszont nincs csőstabilizáló szerepe, így hosszabb sorozatlövéseknél alaposan „felmászik” a fegyver.

A hangtompító

Az eddig leírtak a katonaviselt olvasók számára már jól ismertek voltak. Azt viszont talán már kevesebben tudják, hogy az AK-családhoz, így az AMD–65-höz is készült hangtompító, pontosabban: hang- és fénytompító készülék. A fotón az AMD–65-re szerelve látható egy ilyen eszköz, melynek típusa PBSZ–1. Szintén szovjet konstrukció, az AK-családhoz lett kifejlesztve, de az AMD–65-höz is alkalmazható. Rendkívül jó a hatásfoka. Használatakor anynyira elfojtja a torkolati dörejt, hogy szinte csak a zárszerkezet csattogása hallatszik, a lövés zajából pedig semmi. A kiváló hatásfok egyrészt a csőtorkolatnál, a hangtompító elején elhelyezett vastag gumikorongnak köszönhető, ami megakadályozza, hogy a lövedékkel egy időben, vagy azt megelőzve gázok jussanak a hangtompítóba. A gázok így csak a lövedéket követve jutnak a rekeszekbe, ahol a sokszoros térfogatnövekedés és -szűkítés miatt a sebességük annyira lecsökken, hogy mire kilépnek a hangtompítóból, már nem okoznak különösebb zajt. A gázlassító rész működési elve ugyanaz, mint a gépkocsik kipufogódobjainál, ahol szintén többszörös térfogatváltoztatásra kényszerítve a gázokat, lelassítják az áramlást, így csökkentve a kipufogás hangját.
Tekintettel arra, hogy a hangtompítóra csak különleges feladatoknál van szükség, azaz nem a több száz méterről vívott nyílt ütközetben, a hatásfokot azzal is javították, hogy speciális, csökkentett lőportöltetű lőszerrel kell használni. Ezzel a lőszerrel az irányzott lőtávolság lecsökken 400 m-re, ami bőven elegendő a speciális feladatoknál. A csökkentett teljesítményű lőszer miatt különleges irányzékra van szükség, amelyet könynyen fel lehet szerelni a meglévő helyére és alkalmas a normál lőszerrel való irányzott lövésre is. A hangtompító legérzékenyebb része a gumikorong. Ezt kb. 200 lövésenként cserélni kell ahhoz, hogy megfelelően tömítsen, azaz szinte rátapadjon a rajta áthaladó lövedékre. Ez a gumikorong biztosítja azt is, hogy a csökkentett gáznyomás is megfelelően működtetni tudja a zárszerkezetet.
A PBSZ–1 egyszerűen és gyorsan felszerelhető a fegyverre a kompenzátor, illetve a csőszájfék helyére.
A fegyverhez a befogadóképességet illetően kétféle tár készült (20, illetve 30 db lőszeres tárak). Annak megfelelően, hogy a fegyverhez hány darab tár volt rendszeresítve, a hadseregben a típusjelzést kiegészítették a tármennyiséggel is, pl. AMD–65/5 (öt darab tárral készletezett példány).

Érdemes váltani?

Mondják, hogy az AK-fegyvercsalád már elavult, legalábbis a 7,62 mm-es változatok. Lehet, hogy így van, hiszen túl egyszerű a szerkezet ahhoz, hogy ne ítéljék el. Igazából azonban el kell ismerni, hogy nemigen van mivel kiváltani, hiszen a későbbi konstrukciók (készüljenek azok a világ bármely táján) valahogy mégsem annyira tökéletesek, mégsem annyival jobbak, hogy megérné leváltani ezt a közel 60 éves konstrukciót.
 

 

Forrás: kaliber.hu

 

 

AMD-65 modernizált változat

 

Csemegi Károly - Az első magyar Büntető törvénykönyv megalkotója

 

Csemegi Károly

 

(Csongrád, 1826. május 3. – Budapest, 1899. március 18.)

 ügyvéd, igazságügyi államtitkár, büntetőjogász, kúriai tanácselnök

 

 

Csemegi Károly – Nasch József Károly kiskereskedő gyermekeként – Csongrádon született, 1826. május 3-án (1844-ben vezetékneve Naschról Csemegire módosult). A középiskola után jogi tanulmányait – házi tanítóként finanszírozva – a pesti egyetemen 1846-ban ügyvédi oklevél megszerzésével fejezte be. Szüleitől és tanulmányai révén számos nyelvből (francia, német, latin, olasz, görög, angol) kiváló tudásra tett szert.

1846-ban, mint tiszteletbeli aljegyző, Torontál vármegye szolgálatába lépett, majd a pozsonyi, utolsó rendi országgyűlésen, 1847-ben, a vármegye írnokaként vett részt. Ezt követően párizsi tanulmányútra ment. A szabadságharc idején őrnagyi rangot ért el. Saját szervezésű gyalogos zászlóaljának és lovas századának parancsnoki tisztét ő látta el. A fegyverletétel után várfogságban tartották, és büntetésül besorozták az osztrák hadseregbe, ahonnan csak egészségi okokból szabadulhatott. 1850-től – rendőri felügyelet alatt – ügyvédi tevékenységet folytatott Aradon, majd hazafias kiállása és egyre növekvő népszerűségének csökkentése érdekében egy Butyin (Temesbökény) nevű faluba helyezték. 1858-tól ismét engedélyezték aradi működését. A kiegyezés után a Deák Ferenc bizalmát élvező, akkor már neves jogász az Igazságügyminisztériumba került, előbb titkár, tiszteletbeli osztálytanácsos, nem sokkal később, 1868 áprilisától miniszteri tanácsos, 1871-ben helyettes államtitkár, 1872-től 1879-ig államtitkár lett. Két ciklusban, 1872-től 1878. január 3-i lemondásáig a Deák-párt, illetve a Szabadelvű Párt országgyűlési képviselője a pécskai választókerületben. 1879-től – az általa elképzelt miniszteri pozíció helyett – kúriai tanácselnök lett. 1893-ban sértettsége miatt, ugyanis Szilágyi Dezső igazságügyminiszter nem őt nevezte ki a Kúria másodelnökévé, a Kúriától vonult nyugalomba.

A tudományos felkészültségű és sokoldalú nyelvtudása révén a nemzetközi jogirodalomban rendkívül tájékozott Csemegi Károly aktívan részt vett a kiegyezés utáni igazságszolgáltatási reform munkálataiban: számos jelentős törvény megszületése az ő művének tekinthető. Ide sorolhatók – többek között – 1869-ben a bírói hatalom gyakorlásáról, 1871-ben a bírák és bírósági hivatalnokok felelősségéről, a bírói függetlenség biztosításáról és az ügyészségekről, 1872-ben az ideiglenes bűnvádi eljárásról, 1874-ben az ügyvédi rendtartásról szóló törvények stb. Legnagyobb alkotása az 1878-ban elfogadott első magyar büntetőtörvénykönyv, amelyet ma is kora társadalmának modern jogszabályaként ítélhetünk meg (külföldi visszhangja is igen pozitív volt). A róla elnevezett Csemegi-kódex a francia, az olasz és a német büntetőjog alapos tanulmányozása során szerzett ismereteinek felhasználásával öt évig készült, és Indokolás című 700 oldalas részét a hazai jogászság napjainkig a jogtudományi szakirodalom egyik legkiválóbb szellemi termékeként tartja számon. A kihágásokról szóló 1879. évi XL. törvény szerkesztését is ő végezte. Kodifikátori munkásságának hatékonyságát az 1870-es évtized képviselőházi vitáiban kitűnő szónoki képességei is segítették (a Btk. tervezetét az országgyűlés 1875-től 1878-ig tárgyalta, ennek során Csemegi 101 beszédet mondott). 1879-től 1887-ig a bűnvádi eljárás kodifikációs munkálataival foglalkozott, 1882-ben és 1885-ben kidolgozta annak első és második tervezetét is. Az 1878. évi V. törvény és a többi büntető jogszabály következetes gyakorlati alkalmazásában, végrehajtásában kúriai bíróként Csemegi kiemelkedő szerepet játszott.

Politikai cikkei a Magyarország és az Alföld című lapokban, jogi cikkei és tanulmányai a Magyar Igazságügy, a Törvényszéki Csarnok, a Jogtudományi Szemle, a Jogállam, a Jogtudományi Közlöny című szakfolyóiratokban és a Pester Lloyd, a Pesti Napló című napilapokban jelentek meg.

1878-ban kezdeményezte és megalapította a Magyar Jogász Egyletet, amelynek első elnöki funkcióját 1898 májusáig ő töltötte be. Leköszönésekor örökös tiszteletbeli elnökké választották. 1896-ban a Budapesti Tudományegyetem díszdoktorává avatták. 1878-ban a Szent István-rend középkeresztjét, 1882-ben pedig a valóságos belső titkos tanácsosi címet kapta az uralkodótól. Horváth Tibor konklúzióját idézve „kodifikátori, bírói és szakírói tevékenysége révén Csemegi hosszan tartó és jelentős hatást gyakorolt a magyar büntetőjog fejlődésére” (bizonyos módosításokkal a kódex általános része 1950-ig, különös része pedig 1961-ig volt hatályban).

A magyar jogalkotás, az igazságszolgáltatás, a büntetőjogi kodifikáció elismert egyénisége 72 évesen, 1899. március 18-án a fővárosban hunyt el. Síremlékét a Kerepesi úti temetőben 1902-ben avatták fel.

Főbb művei:

• A magyar büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878: V. t.cz.) és teljes anyaggyűjteménye I–II. kötet. A m. kir. igazságügyministerium megbízásából. Lőw Tóbiás (szerk.). Budapest: Pesti Könyvnyomda, 1880. A kiadás digitalizált változata elérhető a DTT portálon. Szabadon hozzáférhető.
• A magyar bűnvádi eljárás tervezetének indokai. I–II. köt. Budapest: Pesti Könyvnyomda, 1882. A kiadás digitalizált változata elérhető a DTT portálon. Szabadon hozzáférhető.
• A magyar bűnvádi eljárás a törvényszékek előtt: a m. kir. igazságügyminiszter megbízásából. Budapest: Franklin, 1882. 80 p. A kiadás digitalizált változata elérhető a DTT portálon. Szabadon hozzáférhető.
• Csemegi Károly művei I–II. köt. sajtó alá rendezték Edvi Illés Károly, Gyomai Zsigmond. Budapest: Franklin, 1904. A kiadás digitalizált változata elérhető a DTT portálon. Szabadon hozzáférhető.

 

Forrás:dtt.ogyk.hu

 

 

Részlet a Csemegi-kódexből:

 

 

"

1878. évi V. törvénycikk a magyar büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről

 

ELSŐ RÉSZ

Általános határozatok

 I. FEJEZET

Bevezető intézkedések

 1. § Bűntettet vagy vétséget csak azon cselekmény képez, melyet a törvény annak nyilvánít. Bűntett vagy vétség miatt senki sem büntethető más büntetéssel, mint a melyet arra, elkövetése előtt, a törvény megállapított.

2. § Ha a cselekmény elkövetésétől, az itélethozásig terjedő időközben, egymástól különböző törvények, gyakorlat vagy szabályok léptek hatályba: ezek közül a legenyhébb intézkedés alkalmazandó.

3. § A jelen törvény alkalmazásánál egy nap huszonnégy órával - egy hét-hét nappal, a hó és az év pedig a közönséges naptár szerint számitandó.

4. § A jelen törvényben emlitett pénzösszegek folyó értékben értendők, tekintet nélkül az arany- vagy ezüstpénznek árfolyamára.

 

II. FEJEZET

A jelen törvény hatálya, terület és személyek tekintetében

5. § A jelen törvény hatálya a magyar állam egész területére kiterjed, Horvát- és Szlavonországok kivételével. Az ezen területen, akár magyar honosok, akár külföldiek által elkövetett bűntettek és vétségek, a jelen törvény határozatai szerint büntettetnek. A kivételeket a fegyveres erőhöz tartozó személyekre nézve, külön törvény szabályozza.

A területkivüliségre nézve a nemzetközi jog szabályai irányadók.

6. § Ezen kifejezés alatt "magyar honos" mindazok értetnek, a kik a magyar állam területén honossággal birnak.

 

A monarchia másik államának honosaira - a mennyiben ezen törvény kivételt nem állapit meg - a külföldiekre nézve megállapitott rendelkezések alkalmazandók.

7. § A jelen törvény szerint büntetendő továbbá:

1. azon magyar honos, a ki a Második Rész I., II., III. és IV. fejezeteiben meghatározott valamely büntetendő cselekményt, - ugyszintén, a ki a XI. fejezetben valamely büntetendő cselekményt, - külföldön követi el, a mennyiben ennek tárgyát, a magyar állami pénztáraknál fizetés gyanánt elfogadott fém- vagy papirpénz, vagy pedig a jelen törvényben pénzzel egyenlőnek tekintett magyarországi, vagy horvát-szlavonországi közhitelpapir (210. 211. §) képezi;

2. azon külföldi, a ki az előbbi pontban emlitett bűntettet vagy vétséget, a jelen törvény Második Része II. fejezetében meghatározott bűntett vagy vétségnek kivételével, külföldön követi el.

Ezen szakasz rendelkezése, az ebben elősorolt esetekben alkalmazandó akkor is: ha az illető személy, a magyar állam területén kivül itéltetett el - habár az ellene ott kiszabott büntetését kiállotta is, vagy ha a magyar kir. minister ellenjegyzése nélkül kegyelmeztetett meg. A kiállott büntetés mindazonáltal, a jelen törvény szerint meghatározandó büntetés megállapitásánál, a lehetőségig számitásba veendő.

Ha azonban a pénzhamisitás, ezen § 1. pontjában meghatározott bűntettét vagy vétségét, vagy az annak 2. pontjában emlitett bűntettet, avagy vétséget, a monarchia másik államának honosa követte el, és azért saját államában már megbüntettetett vagy megkegyelmeztetett: ellene a bűnvádi eljárás csak akkor inditható meg, ha azt az igazságügyminister elrendeli.

8. § A 7. § 1. pontjában emlitett eseteken kivül is, a jelen törvény szerint büntetendő azon magyar honos: a ki az ebben meghatározott valamely bűntettet vagy vétséget külföldön követ el.

9. § A jelen törvény határozatai szerint büntetendő azon külföldi is: a ki valamely a 7. § 2. pontjában meg nem emlitett bűntettet vagy vétséget külföldön követi el, - a mennyiben kiadatásának a szerződések vagy eddigi gyakorlat szerint helye nincs, és az igazságügyminister a bűnvádi eljárás meginditását elrendeli.

10. § Azon magyar honosra, ki bűntettet vagy vétséget követett el, ha ezen cselekménye után más állam honosává lesz is: a magyar honosokra megállapitott szabályok, - azon külföldire pedig, ki mint ilyen, valamely bűntettet vagy vétséget követett el, ha utóbb a magyar állam honosává lesz: a külföldiekre megállapitott szabályok alkalmazandók. A 17. § rendelkezése azonban ezen esetre is kiterjed.

11. § Külföldön elkövetett bűntett vagy vétség miatt, a 8. és 9. § eseteiben nem indittathatik meg a bűnvádi eljárás: ha a cselekmény, az elkövetés helyén fennálló vagy a magyar törvény szerint nem büntethető; vagy azok egyike szerint megszünt büntethető lenni; vagy ha a büntetést az illetékes külföldi hatóság elengedte.

 

12. § Ha a 8. és 9. § eseteiben a bűntett vagy vétség büntetése, az elkövetés helyén enyhébb annál, a melyet ezen törvény megállapit: az előbbi alkalmazandó.

13. § A 8. és 9. § eseteiben, a büntetésnek külföldön kiállott része a magyar biróságok által megállapitandó büntetésbe mindig beszámitandó.

14. § Ha a magyar állam területén kivül elkövetett bűntett vagy vétség miatt a külföldi törvény szerint oly büntetés lenne alkalmazandó, melyet a jelen törvény el nem fogadott: az a jelen törvénynek (20. §) azon büntetési nemére lesz változtatandó, mely annak leginkább megfelel.

15. § Ha a magyar honos, a magyar állam területén kivül, olyan cselekményt követett el, melyre a jelen törvény által hivatalvesztés vagy a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztése van megállapitva: e mellékbüntetés alkalmazása végett, a bünvádi eljárás akkor is meginditandó, ha büntetését külföldön már kiállitotta, vagy ha azt, az illetékes külföldi hatóság elengedte.

16. § A jelen törvénynek azon rendeletei, melyek szerint az abban meghatározott bizonyos bűntettek és vétségek miatt az eljárás csak a sértett fél inditványára kezdhető meg, - akkor is alkalmazandók: ha azok akár magyar honos, akár külföldi által külföldön követtettek el, vagy ha a külföldön elkövetett cselekmény, az elkövetés helyén fennálló törvények szerint, csak a sértett fél inditványára üldözhető.

17. § Magyar honos, más állam hatóságának soha sem adható ki.

A monarchia másik államának honosa, csak saját államhatóságának adható ki.

18. § Más állam hatósága által hozott büntető itélet, a magyar állam területén nem hajtható végre.

19. § Az országgyülés, ugyszintén a közös ügyek tárgyalására kiküldött bizottság tagjainak mentelmi jogát a jelen törvény nem érinti.

III. FEJEZET

A büntetések

20. § A büntetések nemei a következők:

1. halálbüntetés;

2. fegyház;

3. államfogház;

4. börtön;

5. fogház;

6. pénzbüntetés.

Az 1., 2. és 4. pontok alatt megjelölt büntetések kizárólag bűntettekre, az 5. pont alatti pedig kizárólag vétségekre alkalmazandók.

Az államfogház (3. pont), ha az 5 évnél rövidebb tartamra állapittatik meg: vétség - ha pedig 5 évi vagy azon fölüli tartamban állapittatik meg, büntett esetében alkalmazandó. A pénzbüntetés, mint önálló büntetés kizárólag vétségekre, - mint mellékbüntetés azonban bűntettekre és vétségekre is alkalmazható.

21. § A halálbüntetés zárt helyen, kötél által hajtatik végre.

22. § A fegyház vagy életfogytig tart, vagy határozott időtartamu.

A határozott idejü fegyház leghosszabb tartama tizenöt év, legrövidebb pedig két év.

23. § Az államfogház leghosszabb tartama tizenöt év, legrövidebb pedig egy nap.

24. § A börtön leghosszabb tartama tiz év, legrövidebb tartama pedig hat hó.

25. § A fogház öt évig tarthat; a legrövidebb tartama egy nap.

26. § Pénzbüntetés akár mint önálló büntetés, akár mint mellékbüntetés: egy forinttól négyezer forintig szabható ki."



Királyi fenyítő és dologház

Magyarországon a XVII.sz.-ig nem létezett központi börtönrendszer. A közmunkára ítélt, súlyos bűncselekményeket elkövető bűnözőket nem volt hova elhelyezni. Bár az elhelyezésükre szolgáló épületek létrehozását a megyék is sürgették, azonban erre anyagilag nem akartak áldozni. Az akkori magyarország legelső fenyítő intézetéhez, Gróf Esterházy Ferenc ajánlotta fel az infrastruktúrát magánvagyonából, Szempcen.

1772. Szept. 4.-én nyitotta meg az ország első Királyi fenyítő és dologháza 200 fős befogadóképességgel.Az intézetet késöbb Tallósra majd Szegedre költöztették.

 

"Az első magyarországi országos büntetőintézetet gróf Esterházy Ferenc főkancellár alapította Mária Terézia királynő hozzájárulásával 1770-ben a Pozsony melletti Szencen. A szenci fenyítőházról a magyar börtönügy története a következőket írja: „A Szempczi fenyítőház (Domus correctoria) kastélyszerű épülete az egy évnél hosszabb börtönbüntetés végrehajtására szolgált. De nem csak elítélteket, hanem „szüleiknek nem engedelmeskedő, semmirevaló egyéneket” és elmebetegeket is kezeltek ebben az intézetben, melynek szervezeti szabályait egy helytartó tanácsi rendelet állapította meg. A rabokat a törvényhatóság jogerős ítélete alapján és félévi rabtartási költség előzetes lefizetése után a helytartótanács utalta be a fenyítőházba, ahol szigorú fegyelem mellett rendszeres munkáltatás folyt. A munkanemek közt főleg szövés-fonás, szabó- és asztalos mesterség, valamint többféle közmunka (favágás, utcaseprés) fordult elő. Fegyelmi büntetésül korbács, bilincs és böjt. A lábbilincs még a közmunkák teljesítése alatt sem került le a rabok lábáról. Meleg étket hetenként csak háromszor kaptak, s egyébként kenyér és víz volt a táplálékuk.”

A fenyítőházat 1780-ban Tallósra telepítették. A tallósi kastély ekkor már félig rozzant állapotban volt. Hogy az égetett téglából épített kastély húsz év alatt ilyen állapotba került, annak fő oka az volt, hogy a talaj a Kis-Dunától a kastélyig fokozatosan lejt, s áradás alkalmával a víz mindig elöntötte az épület környékét, amely egyébként is nedves volt.

A tallósi fenyítőház életével Vajna Károly Hazai régi büntetések című könyvében külön fejezetben foglalkozik (részlet):

A fenyítőház 1783. március 31-én felvett leltárában a következő helyiségek felsorolását találjuk: pokrócraktár az igazgatói lak mellett, kézművesraktár ugyanott, készáruraktár, a kápolna mellett levő raktár, készletraktár, posztó-pokróc műhely, hat külön börtönszoba, esztergályosműhely, a börtönszolga szobája, a fonómester szobája, a férfirabok dolgozószobája, a férfikórház, négy női hálókamra, női kórház, női dolgozószoba… őrszoba, őrségi konyha, festőműhely, a lelkész szobája, a kápolna.

A hálókamrákban, a női kórházban és a külön börtönszobákban gyalogárnyékszékek voltak elhelyezve. A fenyítőháznak kézi gyógyszertára is volt, amely egy szekrényben elhelyezett 38 cseréptégelyben levő orvosságból és 13 üvegből állott.

1783-ban Thaller József udvari kamarai építészt bízták meg a feladattal, hogy mérje fel a kastély állapotát, s az általa javasolt átalakításokról tervet és költségvetés-előirányzatot készítsen. A megfelelő alap hiányában az udvari kancellária csak a födélzet javítását, új ajtók és kályhák beállítását, az árnyékszéknek új pöcegödörrel való ellátását, a börtönhelyiségek ablakainak félig befalazását és félig rostéllyal való ellátását engedélyezte.

A fenyítőházhoz tartozott a kastélykerten kívül a gyümölcsfákkal beültetett nagykert is, melyben egykor vadászlak, később az árvaház által épített majorház állott, és egy körülsáncolt szántóföld, vagy káposztáskert, amelybe két pozsonyi mérő gabonát lehetett vetni. Az intézet ezeket haszonbérbe adta. Az épület mögötti kertet később terebélyes fákkal beárnyékolt parkká változtatták.

A tallósi fenyítőháznak más helyre való átköltözetéséről 1787 tavaszán született döntés. A férfirabokat a következő év novemberében Szegedre szállították." Forrás:www.terra.eu

 

 

 

 

A szenci fenyítőház alapítólevele

 

 Gróf Esterházy Ferenc

Galánthai gróf Esterházy Ferenc (Pápa, 1715. szeptember 19. – 1785. november 7.) főkancellár, Esterházy Ferenc grófnak, tárnokmesternek, a cseklészi ág megalapítójának és gróf Pálffy Mária Szidóniának a gyermeke. Esterházy Károly egri püspök bátyja. Rajta kívül még 5 fiútestvére volt. Feleségétől, báró Durville Antóniától egy fia és egy lánya született.

1760-ban Moson vármegye főispánja, 1762-ben kancellár lett. 1765-71-ben főkamarás, 1773-83-ban főudvarmester, majd 1783 és 1785 között horvát bán volt. 1764-től a Szent István-rend kancellárja, 1771-től pedig az Aranygyapjas rend lovagja volt. Szerepe volt a Ratio Educationis kidolgozásában, megszervezésében. II. József uralkodása idején fellépett a központosító törekvésekkel szemben, védte a magyar rendi alkotmányt és a nemesi és egyházi kiváltságokat. 1763-ban Magyarország első állami árvaháza számára átengedte tallósi kastélyát. Pozsony vármegyei szempci kastélyában gazdasági iskolát rendeztek be. Birtokán manufaktúrát létesített. A pápai városi kórház főbejáratánál emléktábla őrzi emlékét: 1757-ben ő alapította meg az intézményt. Művelt főúr volt, nagy könyvtárat hagyott hátra a cseklészi kastélyában



Forrás: Wikipédia

Rólunk szól.....Fekvenyomó bajnokság

Első alkalommal rendezték meg a büntetés-végrehajtási szakszervezetek országos fekvenyomó bajnokságát.

 

Öt súlycsoportban, kilenc intézet negyven versenyzője indult, akiket Kupcsik László többszörös Európa- és világbajnok látott el hasznos tanácsokkal.

 

 

 

 

 

A verseny eredményei:

-80 kg:

1. Kovács lászló (Márianosztra)160 kg
2. Szentes Ádám (Győr) 122,5 kg
3. Stefán András (Márianosztra) 100 kg

80-90 kg:

1. Bárány Róbert (Budapest)155 kg
2. Andics Milán (Kaposvár) 150 kg
3. Galambos Tibor (Baracska) 140 kg

90-100 kg:

1. Kígyósi Tamás (Budapest)177,5 kg
2. Erős József (Márianosztra) 160 kg
3. Kiss Gábor (Székesfehérvár) 130 kg

100-110 kg:

1. Papi József (Márianosztra)185 kg
2. Zakor Tibor (Budapest)185 kg
3. Berényi Zoltán (Budapest) 180 kg

+110 kg:

1. Bálint József (Budapest) 200 kg
2. Tulok Tamás (Szombathely) 185 kg
3. Soós László (Budapest) 177,5 kg

Az 50 kg-os különszámot Bálint József nyerte, akinek három percen belül 72-szer sikerült kinyomnia a súlyt.

Az egyetlen női induló, Kovács Ivett 50 kg-os eredményével és vállalkozó kedvével elnyerte az abszolút győztes címet.

Gratulálunk!!

Forrás:BVOP

Büntetés-végrehajtási Szolgálati jel

A Büntetés-végrehajtási Szolgálati Jel kitüntető cím leírása

 

1. A Szolgálati Jel szalagon függő, 40 milliméter átmérőjű, rézötvözetből készült egyoldalas vert érem. Az érem stilizált babérkoszorú által keretezett mezőben paragrafussal díszített könyvábrázolás, amely a törvényt és a törvényességet jelképezi, mellette a szolgálati idő jelképe a homokóra. A két jelkép alatt a szolgálati éveket jelentő számok: 10, 20, 30illetve 40 A 10, 20, 30, illetve 40 év után járó változat színében eltérő: bronz színű a 10 év után járó, ezüst színű a 20 év után járó, illetve aranyozott színű a 30 és 40 év után járó.

A Szolgálati Jel szalagja a kitüntetés kitűző változata.

A Szolgálati Jel szalagja sötétlila.2. A Szolgálati Jel az eredeti formában csak dísz- és társasági öltözeten viselhető. A kitüntetést a bal felső zubbonyzseb fölé úgy kell elhelyezni, hogy az alsó széle a zsebtakaró felső varrását érintse. A kitűző változat a köznapi, a szolgálati és a megengedett öltözeten is viselhető a fenti előírás szerint.A szolgálati idő alapján járó szolgálati jelekhez ruhán viselhető szalagság leírása:

10 éves szolgálati jel: lila alapon ezüsttel hímzett szegély és
10-es szám,

20 éves szolgálati jel: lila alapon ezüsttel hímzett személy és
20-as szám,

30 éves szolgálati jel: lila alapon arannyal hímzett személy és
30-as szám,

40 éves szolgálati jel: lila alapon arannyal hímzett személy és
40-es szám.

 

Milyen is a jó vezető.....

Mint minden fegyveres rendvédelmi szerv, a büntetés-végrehajtás is a parancsuralmi rendszeren nyugszik, melynek meghatározó eleme az alá-fölé rendeltségi viszony. Nagyon leegyszerűsítve a dolgot, egy diktatórikus rendszer, hiszen a kapott parancsot végre kell hajtani, ha tetszik, ha nem. Kivéve természetesen, ha annak végrehajtója bűncselekményt követel vele, megtagadható. Az alá-fölé rendeltségi viszonyhoz szükséges egy vezető beosztású személy, és a parancsot végrehajtó állomány. S véleményem szerint, itt már szembe is ötlik egy kis anomália. Hisz egy hosszú távon sikeres, vagy azzá válni kívánó vezető és a végrehajtó állomány között egy meg foghatatlan, de halványan érzékelhető szimbiózis alakul ki. Egy vezető nem válhat sikeressé, elismertté, a rátermett, motivált és messzemenőkig benne megbízó katonái nélkül. A katonák nem élhetnek át sikereket, nem fejlődhetnek szakmailag munkájukban, hivatásukban egy következetes, példamutató, irányukba megfelelő érzékenységet tanúsító, de mindemellett határozott és korrekt vezető nélkül.

„Egyenruhában is az a kötelességünk, hogy a lelkiismeretünket 

 szolgáljuk, bármi áron.”

                        Max Brooks

 

Rövidtávon a statisztikával mindent meg lehet magyarázni, de hosszú távon már óhatatlanul is érzékelni lehet a problémás területeket. Olyan ez mint a házasság, ami felbontásra kerül. Mindkét fél hibás valamiben. De az is igaz, hogy egy állomány hangulatát, motiváltságát és szakmai felkészültségét átvilágítva, többnyire vezetőjük képességeinek lenyomatát kapjuk, még ha közvetve is.

 

„Nincs nagyobb felelősség, nincs nehezebben végrehajtható feladat, mint benne lenni a hatalomban, és mégis megmaradni embernek.”

                                                   Végh Antal

 

De mik is ezek a jegyek, álljon a vezetői szamárlétra bármely fokán az illető.:

Legyen egy határozott, egyéni vezetési stílusa, mely önmagát tükrözi. Egy végrehajtandó feladat ismertetésénél ne általánosítson. Ismerje meg az embereit, így tisztában lesz szakmai korlátaikkal, s kinél milyen stílus vezet a legjobb eredményre. Ez viszont már feltételezi is a kiváló kommunikáció és problémamegoldó képességet. Mert két egyforma ember nincs, még ha az egyenruha egységes is a katonán. Próbáljon meg minél zökkenő mentesebben együttműködni az alárendeltségébe nem tartozó osztályokkal.

 

„Parancsolni annyi... mint felelősnek lenni, s fegyelmet csak az tart igazán, aki könyörtelenül következetes, de ugyanakkor tapintatos és udvarias.”

                         Márai Sándor

 

Egy végrehajtandó parancs kiadásakor, adjon útmutatást annak legzökkenőmentesebb végrehajtásához. Hiszen vezetői beosztása, szakmailag már egy magasabb szintet feltételez, illetve képvisel. És ez már magában hordozza azt a felelősséget is, hogy a rábízott emberek képességeit fejlesztenie kell. Kérje ki szakmailag érintett kollégái véleményét, még ha az alárendeltje, vagy éppen a parancsot végrehajtó kollégája az. Egy jó vezető csak több irányból és több nézőpontból érkező információk alapján tud korrekt és megkérdőjelezhetetlen döntést hozni. A végrehajtott feladatot értékelje ki, ismerje el. Egy pár elismerő szó ingyen van, de pszichológiai jelentősége felbecsülhetetlen lehet. Viszont, ha szüksége fogalmazzon meg kritikát, de ebben az esetben önmagával szemben is. A részleges vagy sikertelen feladat megoldás ugyanúgy a feladatot meghatározó és azzal egy adott személyt megbízó felelőssége is.

„Általános érvényű, hogy tartós és valódi tekintélyt és tiszteletet akkor lehet kialakítani, ha azt pozitív érzelmek támasztják alá. A félelemből, szorongásból szavatolt dominancia nem konstruktív.”

                                                 Tari Annamária

 

Embereit ne fogja túlságosan rövid pórázon, biztosítson számukra bizonyos döntési szabadságot. Ezzel fejleszti kreativitásukat, problémamegoldó képességüket. Ellenkező esetben és hosszú távon elbutuláshoz, döntésképtelenséghez vezet, ami a mi valósidejű szakmánkban az egyik legveszélyesebb tudatállapot.

„Minden vezető poszt azzal a kockázattal jár, hogy az ember elszigetelődik. Mindenki azt mondja neki, amit hallani akar, és nemigen számolnak be azokról, akik más álláspontot képviselnek, vagy valamit ártottak az igazgatásnak. A vezetőhöz közel állók nem szívesen mondják neki azt, hogy nincs igaza.”

                                                                                                                                Ronald Reagan

Vezetői stílusa legyen kiegyensúlyozott és kiszámítható. Így elvárásai is könnyebben értelmezhetők alárendeltjei számára. Egy jó vezető nem engedheti meg magának, hogy civil életbeli problémáit kivetítse alárendeltjeire. Legyen szó bármiről. Szakítson rá időt, hogy megismerje beosztottjait. Egyéniségüket, problémáikat, korlátaikat, szükségleteiket, igényeiket. Ha tanácsért fordulnak hozzá szakítson rá időt. Tudja hatékonyan motiválni az embereit, a kitűzött célok megvalósítása érdekében.

„Minden katona tudja, hogy a századparancsnok hiába van tele a legjobb szándékokkal; ha az altisztjei úgy akarják, mégis tehetetlen. Hasonlóképpen a leghaladóbb gondolkodású miniszter is mindig hajótörést szenved, ha ellene fordul a titkos tanácsosok reakciós tömege.”

                Erich Maria Remarque

 

Végül, de nem utolsó sorban,az egyik legfontosabb jellemvonás. Mi mindig azt hangoztatjuk, hogy a magánélet nem jön be, a börtön pedig nem megy ki a kapun. Ezt igyekszünk is betartani több- kevesebb sikerrel. Hogy ez miért fontos egy vezető szakmai életében? Semmi kivetni való nincs abban, ha egy vezető baráti kapcsolatot ápol, közösen kapcsolódnak ki vagy azonos hobbit űznek a civil életbe n beosztottjaival. A „főnők-melós” viszony nem zárja ki a munkahelyen kívüli barátságot, hisz emberibb oldaláról is bemutatkozhat a vezető. Azonban ez egy nagyon veszélyes és kétélű fegyverré is válhat. Mert ha elismerés adományozásakor, vagy alárendeltségébe tartozó magasabb beosztás betöltöltésekor, a részrelehajlás leghalványabb gyanúja is felmerül, képes az addig fáradságos munkával felépített szakmai tekintélyét romba dönteni beosztottjai szemében.

„A jó vezető pontosan olyan, mint egy kertész: felelősséget kell vállalnia azért, amit elültetett. Néha ki kell kapálnia a vadhajtásokat, de a jövőért dolgozik, azokért a gyümölcsökért, amelyek majd később fognak megérni.”

                                   Nelson Mandela

S az a vezető, főnök, parancsnok, aki ezeknek a morális, etikai követelményeknek egy időben megfelel, jogosan lehet büszke önmagára, s töltheti el elégedettség. Cserébe olyan beosztotti állományt tudhat a keze alatt, akik szó szerint tűzbe mennek érte, vagy akár bele egy szavára. S szemükben szakmai, s mint emberi tekintélye megkérdőjelezhetetlen lesz.

 

„A győzni tudó nem támad, a vezetni tudó alázatos.”

                                                   Lao-ce

 

Biztos vannak, lesznek olyan olvasók, akik azt mondják, ilyen álomvezető nem létezik, vagy csak a mozi vásznon találkozhatunk vele. Pedig létezik, büszkén szolgálok együtt most is ilyen emberekkel. Akik ha baj van, elsőként lépnek a zárkába, s utolsóként jönnek ki.

S aki a leírtakból csak egy pontot is hiányol magából, annak bizony van még hova fejlődnie emberileg, mind szakmailag. Természetesen, akinek nem inge nem veszi magára. Ehhez viszont kettő nagyon fontos emberi jellemvonás szükségeltetik az objektív önismeret és az őszinte, átfogó önkritika.

„Nem csak ahhoz kell bátorság, hogy az ember kiálljon és beszéljen, hanem ahhoz is, hogy leüljön és meghallgassa a másikat.”

                                       Winston Churchill

 

Felhasznált források:

Benkő Tibor: Gondolatok az ideális parancsnokról

http://executivesuccess.hupont.hu/12/milyen-egy-jo-vezeto

http://www.hrportal.hu/hr/milyen-a-jo-fonok-20120130.html