Új időszámítás: börtön és kitoloncolás fenyeget
Az illegális határátlépőkre, az embercsempészekre és a menekültkérelmet beadókra is új nap virradt: szeptember 15-én nulla órától vége a kormányzat által türelmi időnek nevezett eddigi szakasznak, és életbe léptek a korábbinál szigorúbb büntetőjogi és menedékjogi szabályok. A kormány pedig azt ígérte, hogy a törvényi felhatalmazás alapján kihirdeti a válsághelyzetet.
Több év börtön, illetve a kitoloncolás fenyegeti hétfő éjfél óta azokat, akik illegálisan próbálnak belépni Magyarország területére. Súlyos börtönbüntetés vár az embercsempészekre, és a lakosság élete is megváltozik.
Válsághoz új szabályok
Mindenkire, így a menekültkérdést eddig csak távolról, a médiából követőkre is hatással lehet, ha – élve a szeptember 15-én hatályba lépő törvény adta felhatalmazással – a kormány beváltja ígéretét, és kihirdeti a menekültügyi válsághelyzetet. Orbán Viktor közölte: erről a keddi kormányülésen döntenek.
A válsághelyzet kihirdetése első körben hat hónapra szól, de korlátlan ideig meghosszabbítható.
A válsághelyzet kihirdetésének feltételei
Ha a menedékkérelemért folyamodók száma meghaladja
- egy hónap átlagában a napi ötszáz főt, vagy
- két egymást követő hét átlagában a napi hétszázötven főt, vagy
- egy hét átlagában a napi nyolcszáz főt.
Ha a tranzitzónában tartózkodók száma meghaladja
- egy hónap átlagában a napi ezer főt, vagy
- két egymást követő hét átlagában a napi ezerötszáz főt, vagy
- egy hét átlagában a napi kétezer főt.
Azonban ezeknek a feltételeknek sem kell feltétlenül megfelelni, mert a törvény azt is kimondja: a fenti eseteken kívül elrendelhető a válsághelyzet bármely olyan migrációs helyzettel összefüggő körülmény miatt is, amely valamely település közbiztonságát közvetlenül veszélyezteti, különösen, ha egy befogadóállomáson zavargás tör ki, vagy erőszakos cselekményeket követnek el.
Használhatják a köztulajdont
Ilyen válsághelyzetben az állami szervek, hatóságok a törvény szerint "igénybe vehetik" az állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonában, vagyonkezelésében lévő, továbbá a többségi állami vagy önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok ingó és ingatlan vagyonát. Az igénybevételt az adott ingatlant bármilyen jogcímen használó harmadik személyek tűrni kötelesek – rögzíti a jogszabály.
A hatóságoknak könnyítés a törvénycsomag azon eleme, amely szerint a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben elrendelt szállítási feladatok végrehajtásában részt vevő járművek üzemeltetői, illetve az adott járművek nem kötelezhetők útdíjfizetésre.
Bűncselekmény a kúszás
Az új jogszabályok bűncselekménnyé nyilvánítják, és kiutasítással szankcionálják az illegális határátlépést, illetve a határzár megrongálását. Ezt azt jelenti, hogy esélyük sincs a menedékjogra azoknak, akik a 177 kilométeres magyar–szerb határon felállított határzáron keresztül próbálnak bejutni az országba.
Aki illegálisan, a kerítésen át érkezik
- alapesetben 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő;
- súlyosabb eset, és 5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, ha a tiltott átlépés fegyveresen, felfegyverkezve vagy tömegzavargás résztvevőjeként történik;
- még súlyosabb eset, akár 8 év börtön jár érte, ha a fenti súlyosító körülmények – fegyveresen, felfegyverkezve és tömegzavargás résztvevőjeként – együtt valósulnak meg.
A rongálásért is börtön jár
A biztonsági határzár, vagyis a kerítés megrongálása sem csak szabálysértésnek, hanem súlyosabb bűncselekménynek számít szeptember 15-től. Alapesetben a kerítésrongálásért még hosszabb börtönbüntetés járhat, mint a határzáron át végrehajtott tiltott határátlépésért.
A kerítés megsemmisítéséért vagy megrongálásáért 1–5 év szabadságvesztés jár, de akár 8 évet is kaphat az, aki fegyveresen, felfegyverkezve vagy tömegzavargás résztvevőjeként követi el a bűncselekményt.
Ha mindez egyszerre valósul meg, az már 5–10 év szabadságvesztést jelent.
Enyhébb, egy év szabadságvesztés jár a határzár építésével vagy karbantartásával kapcsolatos munkavégzés akadályozásáért.
A kiutasítás szinte garantált
A fentiekért kiszabott szabadságvesztést azonban aligha kell majd magyar börtönben letölteniük az elítélteknek, ugyanis a végrehajtandó vagy próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésnél nem mellőzhető az elkövető kiutasítása – legalább két évre – Magyarországról.
Kivétel azért van: a kiutasítás az elítélt kérelmére különös indokból legfeljebb három hónappal elhalasztható, illetve hivatalból el is kell halasztani, ha az elítélt egyévesnél fiatalabb gyermekét gondozza, avagy 12. hetet meghaladó várandós – ez esetben a halasztás legfeljebb egy év lehet.
Ám ezek a kivételek nem érvényesek, ha az érintettek súlyosan veszélyeztetnék a közbiztonságot vagy a közrendet.
Az eljárások felgyorsítását is új szabályok biztosítják. A határzárral összefüggő büntetőügyekben gyorsított eljárást és bíróság elé állítást kezdeményez a vádhatóság. Ha az elkövető a bűncselekményt beismerte, őt az ügyész a gyanúsítotti kihallgatásától számított 15 napon belül, tetten érés esetén pedig 8 napon belül állítja bíróság elé – utóbbi esetben beismerés sem szükséges.
Embercsempész, reszkess!
Szintén szeptember 15-től az új szabályok szerint súlyosabban büntetendő az embercsempészés. Az eddigi 3 évig terjedő szabadságvesztés helyett majd 5 év börtön is kiszabható, minősített esetekben pedig 5 év, illetve 8 év helyett 8, illetve 10 év is lehet a szabadságvesztés maximuma.
Az embercsempészés szervezője vagy irányítója például a korábbinál súlyosabb büntetésre számíthat.Szigorították embercsempészés esetén a vagyonelkobzás szabályait is: a bűncselekmény elkövetési ideje alatt szerzett vagyont immár kötelezően elkobozzák.
Két hét alatt végeznének
Szintén szeptember 15-től a kormány felgyorsítaná a menedékkérelmek elbírálását. Erről a múlt heti Kormányinfón Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, a kérelmek jogerős elbírálása legfeljebb 12 napig tart majd. Első körben 8 nap alatt kell elbírálnia a kérelmet a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnak.
Ugyanitt Lázár János azt is bejelentette, hogy a menekülteknek a határon lesz módjuk arra, hogy benyújtsák a menekültkérelmüket. Ott várják őket a bevándorlási hivatal munkatársai, és ha feltorlódik a sor, akkor sokan Szerbia területén várakoznak majd arra, hogy benyújthassák a kérelmüket. Ez jelentős változás a korábbi, a határra telepített, csak Szerbia felé nyitott tranzitzónák ötletéhez képest.
A miniszter szavaiból úgy tűnt, hogy a Szerbia felől érkezők szinte egyáltalán nem számíthatnak arra, hogy menekültstátuszt kapjanak Magyarországon, ugyanis Lázár János szerint amíg a biztonságos harmadik országok kijelölése nemzeti hatáskör az EU-ban, addig Magyarország ilyennek tartja Görögországot és Szerbiát is, ezért oda a menedékkérők visszaküldhetők. Erről hétfő este Aleksandar Vulin szerb munkaügyi miniszter azt mondta, hogy az éjféli határzár után a senki földjén rekedt menekültek – azok, akik nem jutottak be Magyarországra – visszatérhetnek Szerbiába. Azokat viszont, akik bejutottak Magyarországra, de kiutasították őket, Szerbia nem fogadja vissza.
Jöhetnek még szigorítások
A menekültügyi válsághelyzetben a kormány tervei szerint a rendőrség és a honvédség kiterjesztett jogköröket kap, de ezt a jogszabálycsomagot még nem fogadta el az Országgyűlés, ezért még nem alkalmazható. A Ház várhatóan a jövő hét elején szavaz erről.
Mivel a Jobbik támogatja a tervet, velük meglesz a Fidesz–KDNP-nek a változtatáshoz szükséges kétharmados támogatás.
Ha ezek a kiegészítő szabályok is életbe lépnek, akkor a rendőrség kiterjesztett jogkörében az egyenruhásoknak joga lesz a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben – járványügyi intézkedés indokával – bármilyen útvonalat vagy közterületet elzárni, nyilvános és közforgalmú intézmények működését korlátozni.
Továbbá válsághelyzetben a rendőr jogosult lesz magánlakásba – hatósági nyilatkozat nélkül is – behatolni, ha mondjuk "Magyarország területén jogellenesen tartózkodó személy felkutatása" a célja, és azt gyanítja, hogy ilyen ember van a lakásban.
A kiterjesztett jogkörökről szóló törvénycsomag megszavazása és életbe lépése után – válsághelyzet kihirdetése esetén – a határ védelmére lehetne vezényelni a honvédséget, a katonai egységek pedig használhatnának gumilövedéket, mert az már nem minősülne lőfegyverhasználatnak.
Nemcsak a gumilövedék nem minősülne a tervek szerint fegyverhasználatnak, hanem "a pirotechnikai eszköz, a könnygázgránát használata, továbbá az elfogóháló lőfegyverrel vagy az e célra szolgáló, egyéb kilövőeszközzel történő célba juttatása" sem.
Kedden forró pillanat lesz
Kezelhetetlen, robbanással fenyegető helyzet alakulhat ki a magyar–szerb határon – mondta az Origónak Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő.
A hétvégén több mint 13 ezer menekült érkezett Magyarországra. Tarjányi Péter szerint ez óriási szám, pláne úgy, hogy most naponta legfeljebb 100-150 család regisztrációját, kezelését tudják elvégezni a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal munkatársai. Fáradtak, és kevesen vannak – mondta, emlékeztetve arra, hogy a fáradtság, az elkeseredettség a menekültek körében is egyre jellemzőbb.
Miközben a politikusok vitatkoznak, felelősséget keresnek, a déli határon az események elmennek mellettük – állapította meg Tarjányi Péter. Úgy vélte:
most nem a szíriai háború megoldását kellene keresni, hanem azért kellene tenni, hogy Röszkénél legyen elég orvos, sátor, bevándorlási munkatárs, szállás, élelem.”
A szakértő szerint azért fontos a normális állapot, mert olyan körülmények alakulhatnak ki, hogy az akár túszhelyzetet is okozhat.
Forrás: origo.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése