Új Bv.kódex készűl

Új bv-kódex: költségtérítést fizethetnek a jövőben az elítéltek

 

Megszűnik az ingyenes konditerem-használat, a jövőben fizetni kell bizonyos többletszolgáltatásokért is, így például a merülőforraló, a hűtő, a televízió, a telefonálás költségeit is az elítélt állja. Költségtérítést fizethetnek a jövőben az elítéltek - mondta Garamvölgyi László, a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács szóvivője azzal kapcsolatban, hogy pénteken társadalmi egyeztetésre bocsátotta a kormány az új büntetés-végrehajtási (bv) kódexet.

A tervek szerint jövőre életbelépő jogszabály új eleme a fogvatartottak költségtérítése. A jövőben felszámítanák a szándékos egészségsértés vagy fegyelmi ügyekben hozott sérülések miatti költségeket, az iratmásolás és továbbítás költségeit, de meg kell fizetni egyebek mellett a szintén új elemként megjelenő reintegrációs őrizet megszüntetésének bűnügyi költségeit is. Megszűnik az ingyenes konditerem-használat, a jövőben fizetni kell bizonyos többletszolgáltatásokért is, mint például a merülőforraló, hűtő, televízió, telefonálás költségeit is az elítélt állja.

A törvénytervezet rögzíti azt is, hogy a fogvatartottak által végzett termelőmunka szervezésénél törekedni kell arra is, hogy a börtönök önellátók és részben önfenntartók legyenek.

Garamvölgyi László hangsúlyozta: a társadalmi változások, az arra választ adó büntetőpolitika, az új büntető törvénykönyv és az elmúlt évek büntetés-végrehajtási tapasztalatai aktuálissá teszik a 34 éves szabályozás helyett, egy új, tartalmát, szabályozási elveit és irányait tekintve modern büntetés-végrehajtási kódex megalkotását. Hozzátette: a régi alapelvek, a törvényesség, a fokozatosság, a normalizáció mellett új elemként jelenik meg a rugalmasság, a káros hatások minimalizálása, a pragmatizmus az egyéniesítés a szabadságvesztés végrehajtásában. Kiemelkedő cél a társadalomba visszailleszkedés elősegítése, az elítéltek hatékonyabb foglalkoztatása, oktatása, a szabadulás utáni jogkövető életmód kialakításának elősegítése, természetesen a fogva tartás biztonságának és rendjének fenntartása mellett - mutatott rá.

Garamvölgyi László szerint a törvénytervezet teljes mértékben összhangban van a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács prevenciós stratégiájával, a társadalmi bűnmegelőzés alapvető céljaival.

A szabályozással összefüggésben újdonságnak nevezte, hogy az elektronikus távfelügyeleti eszköz is helyet kap a szabadságvesztés végrehajtása során. Az őrzött területeken kívüli munkáltatás esetén az elektronikus távfelügyeleti eszközök alkalmazása a költségek mellett, a biztonsági kockázatot, valamint a személyi állomány leterheltségét is csökkenti - mondta.

A törvénytervezet erősen disztingvál, a társadalomra kevésbé veszélyes fogvatartottak - első bűntényesek, vagy gondatlan, például közlekedési bűncselekmények miatt elítéltek - külső kapcsolattartási szabályait is új alapokra helyezné és megváltoztatná az intézeten belüli mozgásukról rendelkező előírásokat is. Ugyancsak a kisebb súlyú, vétség miatt elítélteket kérelmükre a társadalmi kötődés programba helyeznék, aminek lényege, hogy a programban előkészítik a szabadulás utáni befogadó környezetet, segítik a korábbi munkahelyre történi visszahelyezését, továbbá elősegítenék a lakhatását. Ha a korábbi munkahelyre visszahelyezés nem lehetséges, akkor új munkahelyet derítenek fel a számára, vagy a közfoglalkoztatás keretében térhetne vissza a munka világába.

Azok az elítéltek, akiket első alkalommal ítélnek szabadságvesztésre és fogházban vagy börtönben töltik 5 évnél nem hosszabb büntetésüket, ha vállalják, a szabadulást megelőző fél évvel reintegrációs őrizetbe helyezhetők. Garamvölgyi szerint ez a szabadság teljes elvonását megszünteti, de mozgási szabadságát és tartózkodási helye szabad megválasztásának jogát korlátozza. A büntetés-végrehajtási bíró által kijelölt lakást az elítélt csak a határozatban megjelölt célból, különösen a mindennapi élet szokásos szükségleteinek biztosítása, munkavégzés vagy gyógykezelés céljából, meghatározott időben és útvonalon hagyhatja el. Ha a szabályokat megszegi, visszakerül a büntetés-végrehajtási intézetbe.

A szóvivő arra is felhívta a figyelmet, hogy a tervezet szerint az élet, testi épség és az egészség elleni szándékos, ötévi vagy azt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmények, illetve a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények sértettjét - kérelmére - értesíteni kell az elítélt véglegesen vagy feltételesen történő szabadon bocsátásáról, valamint a szabadságvesztés végrehajtásának félbeszakításáról, illetve javítóintézeti nevelés esetén a fiatalkorú végleges és ideiglenes elbocsátásáról.

A tervezet külön fejezetben szabályozza az elítélt sajtó útján történő nyilatkozattételét, illetve nyilatkozatának közzétételét. Ez akkor korlátozható ha az elítélt véleményét sajtótermékben vagy irodalmi műben kívánja nyilvánosságra hozni. Annak tartalma nem sértheti a sértett jogait vagy jogos érdekeit, nem népszerűsítheti a bűnözői életmódot, a büntetés-végrehajtási intézet rendjét és biztonságát vagy a nemzetbiztonságot.

 

Forrás: ma.hu

S akik futottak még.....

Előző bejegyzésemben ismertetett, sajnálatosan bekövetkezett rendkívüli eseményeket feledtetve, íme néhány olyan szökési kísérlet, amelyeken még mosolyogni is lehet. Igaz nem szép hazánkból, de ez talán nem is élményromboló.

A legbénább börtönszökések

Ki bőröndbe bújva próbálkozott, ki a faxolás csodáiban bízott, ki pedig csupán a fürge lábában. A legfrissebb béna próbálkozás nyomán összegyűjtöttük a legszerencsétlenebb börtönszökéseket.

Ha a béna börtönszökéseknek is lenne Darwin-díja, akkor a következő próbálkozások minden bizonnyal ennek az elismerésnek a várományosai lennének. Lássuk azokat a toplistás fegyenceket, akik A szökés című sorozat Michael Scofieldjának a babérjaira törtek, ám mindhiába… A nemzetközi médiát kedden bejárt hír szerint egy mexikói férfit a felesége egy guruló bőröndben akarta kicsempészni Chetumal városában lévő fegyházból. A párocska azonban nem jutott messzire. A börtönőrök először arra lettek figyelmesek, hogy a 19 éves asszonyka a látogatás során nagyon idegesen viselkedik, majd pedig a nagy, fekete, nehéznek tűnő bőröndöt – amit maga után húzott – találták gyanúsnak. Ezért megvizsgálták a koffert, és mily’ meglepő: megtalálták benne a nő embriópózba összekuporodott férjét, aki 20 éves börtönbüntetését tölti, mivel 2007-ben illegális fegyverviselés miatt elítélték.

1989-ben Kaliforniában két tinédzserkorú bűnöző, akiket autófeltörésért ítéltek el, menekülés közben megpróbált elrejtőzni az őket üldöző rendőrök elől. Útjukba egy fal került, s abban bíztak, hogy mögötte könnyűszerrel kiböjtölhetik, amíg tiszta nem lesz a terep. Azzal azonban nem számoltak, hogy a fal mögött a San Quentin börtön található…

A 2007-es börtönszökés akár a legbénább szökések netovábbja is lehetne. Az eset a kanadai Ontarióban

történt. A három – a kezüknél összebilincselt – fogoly akkor próbálta meg felvenni a nyúlcipőt, amikor kinyitották

a rabszállító autó ajtaját. Csak ne lett volna útban az a fránya oszlop.

Ugyancsak az oszlopot szidhatta az a két – a kezüknél összebilincselt – új-zélandi elítélt, akiket szintén az állított meg menekülés közben. A balszerencsés szökési kísérletet az egyik utcai kamera rögzítette:

Az idén áprilisban történt szökési eset pedig részben sikerült, s inkább csak az ötletesség végett válogattuk be az összeállításba. Egy spanyol nőnek ugyanis sikerült "kifaxolnia" a férjét a börtönből. A szökött férj azonban csak pár napig örülhetett a szabadságnak, mert végül elkapták az otthonában, ahol egy belül üregesre átalakított kanapéban rejtőzött el. A nő szöktetési terve igazán leleményes volt: hamis faxüzenetet küldött felsőbb hatóság nevében, mely megparancsolta, hogy az 57 éves Jose Carlos Sernát engedjék szabadon. A rendőrök ugyan megpróbálták ellenőrizni a fax hitelességét, ám hívásaik válasz nélkül maradtak, viszont kaptak közben egy telefonhívást is, mely szintén az őrizetbe vett férfi elengedésére utasította őket. A telefonáló törvényszéki tisztségviselőnek mondta magát. Mindezek után a rendőrök engedelmeskedtek - a feleségnek.

Forrás: fn.hir24.hu

Hungarien Prison Break

E bejegyzésben forrásként felhasznált cikk 1997-ben íródott, kérem ezt figyelembe venni.

A SZABÁLYZAT FOGSÁGÁBAN

Martonvásári fogolyszöktetés

Három személy február 26-án hajnalban betört az alig őrzött martonvásári büntetés-végrehajtási intézetbe, és kiszabadította magánzárkájából Kovács Vilmos elítéltet, aki öt és fél éves büntetését töltötte. A példátlan akció kapcsán kiderült: egyik-másik magyar börtönből viszonylag egyszerű meglépni. Talán még tíz perc sem kellett ahhoz, hogy három fogolyszöktető kifeszítse a használaton kívüli teherkaput, „bekopogjon” a korábban laktanyaként használt martonvásári börtönépület kapuján, pisztolyt fogjon az ott tartózkodó két fegyőrre, kinyittassa velük az alagsori 7-es számú fogdát, majd a kiszabadított Kovács Vilmossal angolosan távozzon. A másik kapunál ügyeletet teljesítő őrség egyik fegyvertelen tagja ugyanehhez az épülethez tartott, de csak valamivel a szöktetők lelépése után ért oda. Lehet, hogy az életét köszönheti ennek a néhány másodpercnek. Az eddig végzett, még korántsem végleges vizsgálati adatok szerint a szöktetőknél legalább egy forgótáras, nagykaliberű pisztoly – illetve „annak látszó tárgy” – volt. Nem csoda, hogy ezzel meg tudták győzni „az együttműködésről” a fegyőröket, akik számára a szabályzat szerint a körletekben tilos a lőfegyvertartás (nehogy az őröket esetleg megtámadó elítéltek így juthassanak pisztolyokhoz). Miután a martonvásári intézet a legkevésbé veszélyes bűnözők (és újabban szabálysértők) elhelyezésére szolgál, nincsenek magas bástyafalak, őrtornyok, kutyák, puskás vagy géppisztolyos fegyőrök sem. A magyar büntetés-végrehajtás (bv) egyik legfontosabb reformlépése volt az úgynevezett enyhébb végrehajtási szabályok (evsz) bevezetése a szabadságvesztésnél, vagyis annak lehetővé tétele, hogy az „arra méltó” elítéltek minimális kötöttségek mellett töltsék büntetésüket. Tavaly az átlagosan 12 914 fogva tartottból (közülük 8986 fő volt elítélt, 3455 előzetes letartóztatott mellett még 322 kényszer gyógykezeltre  szabálysértés miatt elzártra vigyáztak fegyőrök) 984-en az evsz alapján működő, félig nyitott intézetekben töltötték szabadságvesztésüket. A baracskai börtönhöz tartozó martonvásári fegyintézet is ilyen „laza” helynek számít, a rabok számához mérve kevés őrrel, egyszerű biztonsági berendezésekkel. Az evsz-esek olyan kedvezményeket élveznek, hogy gyakorlatilag nem kell – a börtönnyelvben télaknak nevezett – szökéstől tartani. A martonvásári fegyintézetben élő 97 személy jó része napközben Budapestre utazik, ott csatornát tisztít, hétvégenként eltávozásra hazajár, azaz gyakorlatilag hasonlóan él, mint egy sorkatona. Nem véletlen, hogy Martonvásárról eddig senki sem tűnt el. Kovács Vilmos azonban csak „vendég” volt itt, ő a szigorúbb baracskai anyaintézetet lakta, ahonnan a fűtésrendszer javítása miatt februárban Martonvásárra hozták át a szabálysértés miatt elzártakat – olyan szabálysértőket, akik a kiszabott bírságot nem tudják vagy nem akarják kifizetni, ezért „leülik” azt –, valamint a fegyelmi vétség miatt magánzárkára ítélteket. Kovács ezt valószínűleg tudatosan kihasználta: a részben kábítószeres bűncselekmény miatt öt és fél éves börtönbüntetését töltő elítéltnél Baracskán „gyanús fehér port” – mint kiderült, porcukor és testépítéshez használt szer keverékét – találtak, ami akár kábítószer is lehetett, ezért kapott fogdabüntetést.

Tari Ferenc tábornoknak, a bv országos parancsnokának véleménye szerint minden sikeres szökést emberi mulasztás tesz lehetővé, olyan esetük azonban még nem volt, amikor a fegyőr kifejezetten segítette volna a menekülést. Az előzetes vizsgálati adatok szerint a fő hiba most az volt, hogy Kovács Vilmos egyáltalán Martonvásárra kerülhetett. Noha az, hogy büntetéséből három évet már letöltött, és békés elítéltnek számított, veszélytelensége mellett szólt, de rá nem vonatkoztak az enyhébb végrehajtási szabályok, valamint tavaly nyáron egy eltávozása végén már megfeledkezett a baracskai börtönbe való visszatérésről, csak decemberben kapták el egy rendőri ellenőrzés során.

Az Igazságügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó bv – noha állandóan létszám- és anyagi gondokkal küzd –, ahol az feltétlen indokolt, sokat fordít biztonsági intézkedésekre, magyarázta Tari Ferenc. Sátoraljaújhelyen például külön épületrész készült a különösen veszélyesnek tartott – általában életfogytiglani fegyházra ítélt – bűnözők őrizetére; egy olyan rabszállító kocsit is beszereztek, amelynek őrei a fegyveres támadást is visszaverhetik, a Kozma utcai fegyházba pedig olyan rácsokat szereltek be, amelyek már az átvágás megkísérlését is elektromosan jelzik az őrségnek. „Nem tudunk és nem is akarunk azonban tízmilliókat költeni feleslegesen a martonvásári intézet védelmére” – mondta a HVG kérdésére Tari Ferenc, pont azzal érvelve, hogy e hely funkciója nem a szigorú őrizet, ide csak olyan elítéltek kerülhetnek, akik jószerivel önmagukat őrzik, szökésüktől alig kell tartani. A tavalyi év viszonylag nyugodtnak számított a fegyintézetekben, a fogolyszökések száma például az 1995-ös szint felére csökkent (az elmúlt évek emlékezetesebb szökéseiről lásd keretes írásunkat). A szökés három évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható, de megakadályozására, illetve a szökevény elfogására nem vehető igénybe minden eszköz. A megakadályozás addig tart, amíg a fegyintézetek külső falát, az úgynevezett bástyafalat át nem lépi a menekülő – eddig lehet lőfegyvert is használni, kivéve, ha például nő vagy fiatalkorú a szökevény. E vonalon túl már csak az életellenes cselekmények elkövetőire lőhetnek a fegyőrök.

A fegyőrök géppisztolyainak jó részét golyós, illetve főként sörétes puskákra cserélték le – a fegyintézetek zöme városok belterületén van, ahol egy eltévedt sorozat tragédiát okozhat –, sőt, ez utóbbiakba különféle lőszert kell megadott sorrendben betölteni. Eredetileg az első kettő csak vaklőszer volt, ezeket apróbb, majd nagyobb szemcséjű műanyag-granulátummal töltött lövedékek követték, végül az élet kioltására is alkalmas fémsöréttel töltött töltények következtek. Az egyik szökési kísérlet alkalmával azonban kiderült, a két figyelmeztetőlövés túl nagy időveszteséget jelent. Az őrnek három lövés leadására volt ideje, amikor két ukrán próbált megszökni a budapesti Kozma utcai fegyházból; egyiküket el is találta az apró szemű műanyag sörét, de annak semmiféle megállító hatása nem volt, így vaktöltény ma már nem kerül a fegyőrök puskájába.

Emlékezetes télakok

1990. február: A kalocsai fegyintézetből három előzetes letartóztatott úgy jutott ki, hogy cellarácsaikat spirálfüzetből kivett rugóval, illetve vasfűrésszel elvágták, majd matrachuzatból készített kötelek és kampóvá hajlított ágyvasak segítségével átmásztak a szomszédos gimnáziumba.

1990. augusztus: Két fiatalkorú Tökölön a munkaeszközként kapott és maguknál tartott kombinált fogóval átvágta a kerítéseket. Egyiküket meglátták az őrök, és kutyával elfogták, a másik szökése után tíz órával került rendőrkézre – addigra azonban megölt egy ártatlan civilt.

1991. szeptember: A veszprémi várbörtönből öt előzetes letartóztatott szökött meg, miután egyikük hozzátartozója a cellából lebocsátott zsinegre fűrészlapot és villáskulcsot kötözött. Három szökni nem akaró társukat altatóval és nyugtatóval tömték tele – nehogy elárulják őket –, majd 21 méternyit ereszkedtek le kötélen.

1991. november: Az útkereszteződésben megálló rabszállító buszból két elítélt úgy szökött meg Budapesten, hogy a jármű hátsó vészkijáratán át a tetőre mászott, majd elfutott.

1993. április: A pécsi megyei börtönből a séta során három elítélt átmászott a drótkerítésen a szomszédos lakóház udvarára. Noha az őrök észrevették, nem lőhettek, mert a szökevények egyike fiatalkorú volt, aki utolsónak maradva fedezte társait. A fegyőrök kettőt elfogtak az utcára jutottak közül; harmadik társuk később, mikor a rendőrök nyomába értek, kiugrott barátnője tizedik emeleti lakásából, és meghalt.

1993. július: A Markó utcai börtön egyik raktárhelyiségéből három előzetes letartóztatott a raktáros megkötözése után úgy jutott ki, hogy gyorsdarabolóval kivágták a rácsot, majd kimásztak. (Az akcióról amatőr videofelvétel készült a szemben lévő házból.)

1995. július: A zalaegerszegi börtönből szállított 2 elítélt Budapesten lyukat égetett a busz hátsó, plexiből készült ablakába, majd azt kirúgva elmenekült. Az őrparancsnok utánuk lőtt.

1995. december: A Kozma utcai fegyházban két, még nem jogerősen fegyházra ítélt ukrán elfűrészelte az ablakrácsokat, majd lepedőcsíkokkal összekötözött ágylétra segítségével átmásztak a bástyafalon, noha egyikük közben lövést kapott.

Forrás: hvg.hu

1999. február 23. - Megszökött egy fogoly Budaörsön, amikor bírósági tárgyalásról kísérték vissza a fegyházba. A tárgyalás után a fogoly az épületből kilépve félrelökte az őt előállító büntetés-végrehajtás felügyelőt, elfutott és beugrott egy rá várakozó személygépkocsiba.

1999. július 10. - A whiskys rablóként ismert Ambrus Attilának sikerült elszöknie az egyik legbiztonságosabbnak tartott - a Gyorskocsi utcai - rendőrségi fogdából. A rendőrségi fogda emeleti sétálóudvaráról az őrség hanyagságát kihasználva egy négyméteres fal megmászása után bejutott egy irodába, annak eltorlaszolta az ajtaját, majd lemászott az utcára A szökéshez valószínűleg elektromos hosszabbítót vagy telefonzsinórt használt a korábban textíliákból font menekülőkötél kiegészítésére. A szökevény nem alkalmazott semmiféle személy elleni erőszakot a szökéshez

2000. február 13. - A kiskunfélegyházi rendőrkapitányság fogdájának sétáló udvarából megszökött Kolompár Pál helyi lakos, akit betöréses lopás alapos gyanúja miatt tartóztattak le.

2000. szeptember 30. - A váci börtönből megszökött két elítélt - a 26 éves budapesti Brezovszki Sándor és a 32 éves sátoraljaújhelyi Zsiga Csaba. 2000. október 6-án Zsiga Csabát, 2001. január 27-én Brezovszki Sándort is elfogták.

2001. augusztus 3. - A szekszárdi rendőrkapitányság fogdájából megszökött B. Zoltán 18 éves, betöréses lopás gyanújával előzetes letartóztatásba helyezett fiatalember. Két nappal később Tolnán elfogták.

2001. augusztus 26. - A kecskeméti Wéber utcai büntetés-végrehajtási intézetből megszökött a 19 éves, baksi illetőségű Á. István, akit katonai bíróság ítélt el szökés miatt 1 év 8 hónap börtönbüntetésre, s legkorábban 2002. június 14-én szabadult volna.

2002. március 14. - Az apagyilkossággal gyanúsított Nógrádi Ádám Kecskeméten megpróbált megszökni, amikor a rendőrségi fogdából a büntetés-végrehajtási intézetbe kísérték át. A rendőrök elfogták.

2002. június 1. - A szekszárdi rendőr-főkapitányságról megszökött a 42 éves Virág Tibor, aki csalás gyanújával volt előzetes letartóztatásban. Később Ausztriában fogták el, ahol bankrablást kísérelt meg és halálos közlekedési balesetet okozott.

2003. június 22. Az egyik szegedi kórházból megszökött egy őrizetben lévő - az Interpol által kábítószerrel való visszaélés alapos gyanúja miatt körözött, majd elfogott - 43 éves, szerb-montenegrói férfi. A rendőrség nagy erőkkel keresi.

2003. szeptember 29. Kiszabadította magát bilincseiből és megszökött a budapesti Rókus kórházból egy elítélt. A rendőrség szeptember 30-án a Keleti pályaudvar területén elfogta.

2004. szeptember 15. - Az Orosházi Városi Bíróságra szállítás közben, megszökött egy korábban lopás elkövetése miatt letartóztatott férfi. A felügyelők rövid időn belül elfogták.

2005. május 4. - A miskolci kórházból, gyógykezelése alatt megszökött egy őrizetes, akit hamarosan elfogtak.

2006. január 18. - A budapesti Maglódi úti büntetés-végrehajtási intézet külső munkahelyéről, egy mosodából megszökött egy rab. A 24 éves elítélt a szökés közben sérülést szenvedett, ezért a XVIII. kerületben segítséget kért egy parkoló mentőautó személyzetétől, akik értesítették a rendőrséget, így a rabot elfogták.

2006. április 21. - Orvosi vizsgálat közben megszökött egy elítélt pénteken Pécsett. A rab tüdőszűrésen vett részt, amikor sikerült kereket oldania.

Forrás:mtva.hu

Régi-Új Országos Parancsnokunk

Szeptember 8-tól Csóti András lesz a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka.

Csóti András büntetés-végrehajtási vezérőrnagyot, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokság (BVOP) megbízott vezetőjét nevezi ki Pintér Sándor belügyminiszter országos parancsnoki beosztásba

Csóti András, Pintér Sándor és Schmehl János dandártábornok (Fotó: MTI)

Csóti András 2011. december 2-tól volt a BVOP megbízott országos parancsnoka, miután a szervezet addigi parancsnoka, Kökényesi Antal nyugdíjba vonult. A Belügyminisztérium által az MTI rendelkezésére bocsátott szakmai életrajz szerint Csóti András vezérőrnagy felsőfokú állami és szakmai végzettséggel rendelkezik. 1977. szeptember 1-jével került a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományába - alhadnagyi rendfokozattal - az Állampusztai Szigorított Börtön nevelői beosztásába. Az intézet nevelési csoportvezetőjévé 1981 augusztusában nevezték ki, 1984. október 1-jei hatállyal az intézetparancsnok nevelési és biztonsági helyettese lett. 1987. december 1-jével kinevezték a Nyíregyházi Büntetés-végrehajtási Intézet parancsnokává, 1990 áprilisától a Nagyfai Börtön és Fogház parancsnoka volt. A Szegedi Fegyház és Börtön parancsnoki teendői mellett az Alföldi Bútorgyár igazgatói feladatait is ellátta 1990. november 1-jétől. A büntetés-végrehajtás országos parancsnokának általános helyettese volt 1995. december 15-től.

Az Állampusztai Országos Büntetés-végrehajtási Intézet parancsnoka lett 2006. január 1-jével, majd 2007. augusztus 1-jétől a Büntetés-végrehajtási Szervezet Oktatási Központjának igazgatója volt. Megbízott országos parancsnoki kinevezéséig 2008. április 15-től az országos parancsnok stratégiai és koordinációs helyetteseként dolgozott. Nős, egy gyermek édesapja.

Forrás: ma.hu

Szent István napi megemlékezés.....2013.

Tornyai: Szent István életében a hit adta meg a beteljesülést

A Közép-dunántúli Országos Büntetés-végrehajtási Intézet székesfehérvári objektuma is csatlakozott a Szent István Emlékév eseménysorozatához. Szokatlan látvány fogadta kedden mindazokat, akik meghívót kaptak a Közép-dunántúli Országos Büntetés-végrehajtási Intézet ünnepi műsorának bemutatójára. A börtön udvarán korábbi városi helyszínekről már ismerős óriási bábuk álltak őrt az egyenruhás büntetés-végrehajtási dolgozók mellett, a szigorú és szomorú épület nekik köszönhetően egy ideig derűs arcát mutatta. A Szent István Emlékévhez kapcsolódóan megemlékezést tartottak, a fogvatartottak és a Herman László Zeneművészeti Szakközépiskola művészei ünnepi műsorral tisztelegtek a szent király emléke, élete és tettei előtt. Az előadás után kiállítást is nyitottak az objektumban.

A Szent István Emlékévhez kapcsolódóan rendezett műsor és megemlékezés kapcsán az FMH-nak Cser-Palkovics András polgármester elmondta: az emlékév rendezvényeihez sok szervezet csatlakozott, és igen örül annak, hogy egy olyan különleges hely, mint a Közép-dunántúli Országos Büntetés-végrehajtási Intézet

székesfehérvári objektuma is az ünnepi helyszínek egyike lehet. Ezért pedig a városvezető szerint köszönet illeti az intézmény vezetését és dolgozóit, valamint a fellépőket. „Azt tartom, egy ilyen műsor a lelkekhez is szól, márpedig a fogvatartottak életében nem várhatunk pozitív változást, ha az nem a lelkekben kezdődik el”, fogalmazott Cser-Palkovics.

Kiszely Pál bv. dandártábornok, az intézet parancsnoka felidézte: amikor a város meghirdette a Szent István Emlékévet, úgy döntöttek, csatlakoznak a programsorozathoz. Úgy érezték, egy olyan tradíciójú intézetnek, mint amilyen a székesfehérvári börtön, ilyenkor szerepet kell vállalnia. „A börtönben a fogvatartottakról gondoskodni kell, és nem csak testi, hanem szellemi, lelki táplálékról is”, mondta a tábornok. Aki szerint meglepő volt, hogy a „marcona” emberek milyen lelkesedéssel készültek a szereplésre. Kiszely Pál hangsúlyozta, együttműködésük a várossal alapvető érdekük és feladatuk marad. A fellépők között volt Tornyai Gábor börtönlelkész is, aki szavaival arra kereste a választ, milyen üzenete lehet Szent István alakjának a rácsok mögött. „István életében hol kell keresni a boldogságot, a beteljesülést? A hitben”, adta meg a választ.

Forrás:feol.hu

Forrás: fehervartv.hu

Büntetés-végrehajtás Hivatás mestere 2013 - Igal - Döntő

Börtönőrök csaptak össze az igali bv-bázison

Riadóval  kezdődött csütörtökön a Büntetés-végrehajtási  hivatás mestere elnevezésű országos verseny Igalban. A  harmadik alkalommal  meghirdetett megméretésre hat börtön csapata jutott a regionális selejtezőkből. 

Pisztoly, puska szét-, illetve összeszerelés, fogvatartott szabályos kísérése valamint zárka átvizsgálás: ilyen és ehhez  hasonló feladatok vártak a versenyzőkre. Az  Állampusztai-, a tököli-, a Győr-Moson-Sopron-, a Hajdú-Bihar megyei- BV-intézeten kívül a baracskai és a sátoraljaújhelyi börtön munkatársai vesznek rész t a két évente megrendezett szakmai vetélkedőn. Megtudtuk: a feladatok a büntetés-végrehajtás elméleti és gyakorlati területeit egyaránt érintik, a hat fős csapatok különböző szakterületek képviselőiből állnak. A versenyzők bemutatják tudásukat a szolgálati fegyverek kezelésében továbbá a kényszerítő és mozgáskorlátoz ó esz közök jogszerű alkalmazásában is. Nagy  István, a somogyi bv-intézet parancsnoka, a rendez vény ötletgazdája lapunknak az t mondta: a csapatok felkészültek, legjobb tudásuk szerint hajtják végre a feladatokat.

A győztes csapat a 18. alkalommal megrendezett Szent Adorján napi köz ponti állománygyűlésen veheti át majd a Büntetés-végrehajtási hivatás mestere címet és az  ahhoz  tartozó vándorkupát, melyet Pintér  Sándor  belügyminiszter ad át.

Forrás: sonline

A Közép-dunántúli Büntetés-végrehajtási Intézet székesfehérvári objektumát két kollégánk képviselte:

Südi Mihály bv.ftőrm és Muróczki János bv.tzls. A versenyen intézetünk a rangos harmadik helyet szerezte meg.

Gratulálunk versenyzőinknek!

 

 

 

 

Közép-dunántúli Országos Büntetés-végrehajtási Intézet – Baracskai objektum

 

Kép: bvop.hu

 

Kiegészítés: és a székesfehérvári objektum