E bejegyzésben forrásként felhasznált cikk 1997-ben íródott, kérem ezt figyelembe venni.
A SZABÁLYZAT FOGSÁGÁBAN
Martonvásári fogolyszöktetés
Három személy február 26-án hajnalban betört az alig őrzött
martonvásári büntetés-végrehajtási intézetbe, és kiszabadította magánzárkájából
Kovács Vilmos elítéltet, aki öt és fél éves büntetését töltötte. A példátlan
akció kapcsán kiderült: egyik-másik magyar börtönből viszonylag egyszerű meglépni.
Talán még tíz perc sem kellett ahhoz, hogy három fogolyszöktető kifeszítse a használaton
kívüli teherkaput, „bekopogjon” a korábban laktanyaként használt martonvásári
börtönépület kapuján, pisztolyt fogjon az ott tartózkodó két fegyőrre,
kinyittassa velük az alagsori 7-es számú fogdát, majd a kiszabadított Kovács
Vilmossal angolosan távozzon. A másik kapunál ügyeletet teljesítő őrség egyik
fegyvertelen tagja ugyanehhez az épülethez tartott, de csak valamivel a szöktetők
lelépése után ért oda. Lehet, hogy az életét köszönheti ennek a néhány másodpercnek.
Az eddig végzett, még korántsem végleges vizsgálati adatok szerint a
szöktetőknél legalább egy forgótáras, nagykaliberű pisztoly – illetve „annak
látszó tárgy” – volt. Nem csoda, hogy ezzel meg tudták győzni „az
együttműködésről” a fegyőröket, akik számára a szabályzat szerint a körletekben
tilos a lőfegyvertartás (nehogy az őröket esetleg megtámadó elítéltek így juthassanak
pisztolyokhoz). Miután a martonvásári intézet a legkevésbé veszélyes bűnözők
(és újabban szabálysértők) elhelyezésére szolgál, nincsenek magas bástyafalak,
őrtornyok, kutyák, puskás vagy géppisztolyos fegyőrök sem. A magyar
büntetés-végrehajtás (bv) egyik legfontosabb reformlépése volt az úgynevezett
enyhébb végrehajtási szabályok (evsz) bevezetése a szabadságvesztésnél, vagyis
annak lehetővé tétele, hogy az „arra méltó” elítéltek minimális kötöttségek
mellett töltsék büntetésüket. Tavaly az átlagosan 12 914 fogva tartottból
(közülük 8986 fő volt elítélt, 3455 előzetes letartóztatott mellett még 322 kényszer gyógykezeltre szabálysértés miatt elzártra vigyáztak fegyőrök) 984-en
az evsz alapján működő, félig nyitott intézetekben töltötték szabadságvesztésüket.
A baracskai börtönhöz tartozó martonvásári fegyintézet is ilyen „laza” helynek
számít, a rabok számához mérve kevés őrrel, egyszerű biztonsági berendezésekkel.
Az evsz-esek olyan kedvezményeket élveznek, hogy gyakorlatilag nem kell – a börtönnyelvben
télaknak nevezett – szökéstől tartani. A martonvásári fegyintézetben élő 97
személy jó része napközben Budapestre utazik, ott csatornát tisztít, hétvégenként
eltávozásra hazajár, azaz gyakorlatilag hasonlóan él, mint egy sorkatona. Nem
véletlen, hogy Martonvásárról eddig senki sem tűnt el. Kovács Vilmos azonban
csak „vendég” volt itt, ő a szigorúbb baracskai anyaintézetet lakta, ahonnan a
fűtésrendszer javítása miatt februárban Martonvásárra hozták át a szabálysértés
miatt elzártakat – olyan szabálysértőket, akik a kiszabott bírságot nem tudják
vagy nem akarják kifizetni, ezért „leülik” azt –, valamint a fegyelmi vétség
miatt magánzárkára ítélteket. Kovács ezt valószínűleg tudatosan kihasználta: a
részben kábítószeres bűncselekmény miatt öt és fél éves börtönbüntetését töltő
elítéltnél Baracskán „gyanús fehér port” – mint kiderült, porcukor és
testépítéshez használt szer keverékét – találtak, ami akár kábítószer is
lehetett, ezért kapott fogdabüntetést.
Tari Ferenc tábornoknak, a bv országos parancsnokának
véleménye szerint minden sikeres szökést emberi mulasztás tesz lehetővé, olyan
esetük azonban még nem volt, amikor a fegyőr kifejezetten segítette volna a
menekülést. Az előzetes vizsgálati adatok szerint a fő hiba most az volt, hogy
Kovács Vilmos egyáltalán Martonvásárra kerülhetett. Noha az, hogy büntetéséből
három évet már letöltött, és békés elítéltnek számított, veszélytelensége
mellett szólt, de rá nem vonatkoztak az enyhébb végrehajtási szabályok,
valamint tavaly nyáron egy eltávozása végén már megfeledkezett a baracskai börtönbe
való visszatérésről, csak decemberben kapták el egy rendőri ellenőrzés során.
Az Igazságügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó bv –
noha állandóan létszám- és anyagi gondokkal küzd –, ahol az feltétlen indokolt,
sokat fordít biztonsági intézkedésekre, magyarázta Tari Ferenc. Sátoraljaújhelyen
például külön épületrész készült a különösen veszélyesnek tartott – általában életfogytiglani
fegyházra ítélt – bűnözők őrizetére; egy olyan rabszállító kocsit is
beszereztek, amelynek őrei a fegyveres támadást is visszaverhetik, a Kozma
utcai fegyházba pedig olyan rácsokat szereltek be, amelyek már az átvágás
megkísérlését is elektromosan jelzik az őrségnek. „Nem tudunk és nem is akarunk
azonban tízmilliókat költeni feleslegesen a martonvásári intézet védelmére” – mondta
a HVG kérdésére Tari Ferenc, pont azzal érvelve, hogy e hely funkciója nem a
szigorú őrizet, ide csak olyan elítéltek kerülhetnek, akik jószerivel önmagukat
őrzik, szökésüktől alig kell tartani. A tavalyi év viszonylag nyugodtnak
számított a fegyintézetekben, a fogolyszökések száma például az 1995-ös szint
felére csökkent (az elmúlt évek emlékezetesebb szökéseiről lásd keretes
írásunkat). A szökés három évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható, de
megakadályozására, illetve a szökevény elfogására nem vehető igénybe minden
eszköz. A megakadályozás addig tart, amíg a fegyintézetek külső falát, az
úgynevezett bástyafalat át nem lépi a menekülő – eddig lehet lőfegyvert is
használni, kivéve, ha például nő vagy fiatalkorú a szökevény. E vonalon túl már
csak az életellenes cselekmények elkövetőire lőhetnek a fegyőrök.
A fegyőrök géppisztolyainak jó részét golyós, illetve főként
sörétes puskákra cserélték le – a fegyintézetek zöme városok belterületén van,
ahol egy eltévedt sorozat tragédiát okozhat –, sőt, ez utóbbiakba különféle
lőszert kell megadott sorrendben betölteni. Eredetileg az első kettő csak vaklőszer
volt, ezeket apróbb, majd nagyobb szemcséjű műanyag-granulátummal töltött
lövedékek követték, végül az élet kioltására is alkalmas fémsöréttel töltött töltények
következtek. Az egyik szökési kísérlet alkalmával azonban kiderült, a két
figyelmeztetőlövés túl nagy időveszteséget jelent. Az őrnek három lövés
leadására volt ideje, amikor két ukrán próbált megszökni a budapesti Kozma utcai
fegyházból; egyiküket el is találta az apró szemű műanyag sörét, de annak
semmiféle megállító hatása nem volt, így vaktöltény ma már nem kerül a fegyőrök
puskájába.
Emlékezetes télakok
1990. február: A kalocsai fegyintézetből három előzetes
letartóztatott úgy jutott ki, hogy cellarácsaikat spirálfüzetből kivett
rugóval, illetve vasfűrésszel elvágták, majd matrachuzatból készített kötelek
és kampóvá hajlított ágyvasak segítségével átmásztak a szomszédos gimnáziumba.
1990. augusztus: Két fiatalkorú Tökölön a munkaeszközként
kapott és maguknál tartott kombinált fogóval átvágta a kerítéseket. Egyiküket meglátták
az őrök, és kutyával elfogták, a másik szökése után tíz órával került rendőrkézre
– addigra azonban megölt egy ártatlan civilt.
1991. szeptember: A veszprémi várbörtönből öt előzetes
letartóztatott szökött meg, miután egyikük hozzátartozója a cellából
lebocsátott zsinegre fűrészlapot és villáskulcsot kötözött. Három szökni nem akaró
társukat altatóval és nyugtatóval tömték tele – nehogy elárulják őket –, majd
21 méternyit ereszkedtek le kötélen.
1991. november: Az útkereszteződésben megálló rabszállító
buszból két elítélt úgy szökött meg Budapesten, hogy a jármű hátsó
vészkijáratán át a tetőre mászott, majd elfutott.
1993. április: A pécsi megyei börtönből a séta során három
elítélt átmászott a drótkerítésen a szomszédos lakóház udvarára. Noha az őrök
észrevették, nem lőhettek, mert a szökevények egyike fiatalkorú volt, aki utolsónak
maradva fedezte társait. A fegyőrök kettőt elfogtak az utcára jutottak közül;
harmadik társuk később, mikor a rendőrök nyomába értek, kiugrott barátnője
tizedik emeleti lakásából, és meghalt.
1993. július: A Markó utcai börtön egyik raktárhelyiségéből három
előzetes letartóztatott a raktáros megkötözése után úgy jutott ki, hogy gyorsdarabolóval
kivágták a rácsot, majd kimásztak. (Az akcióról amatőr videofelvétel készült a
szemben lévő házból.)
1995. július: A zalaegerszegi börtönből szállított 2 elítélt
Budapesten lyukat égetett a busz hátsó, plexiből készült ablakába, majd azt
kirúgva elmenekült. Az őrparancsnok utánuk lőtt.
1995. december: A Kozma utcai fegyházban két, még nem jogerősen
fegyházra ítélt ukrán elfűrészelte az ablakrácsokat, majd lepedőcsíkokkal
összekötözött ágylétra segítségével átmásztak a bástyafalon, noha egyikük
közben lövést kapott.
Forrás: hvg.hu
1999. február 23. - Megszökött egy fogoly Budaörsön, amikor
bírósági tárgyalásról kísérték vissza a fegyházba. A tárgyalás után a fogoly az
épületből kilépve félrelökte az őt előállító büntetés-végrehajtás felügyelőt,
elfutott és beugrott egy rá várakozó személygépkocsiba.
1999. július 10. - A whiskys rablóként ismert Ambrus
Attilának sikerült elszöknie az egyik legbiztonságosabbnak tartott - a
Gyorskocsi utcai - rendőrségi fogdából. A rendőrségi fogda emeleti
sétálóudvaráról az őrség hanyagságát kihasználva egy négyméteres fal megmászása
után bejutott egy irodába, annak eltorlaszolta az ajtaját, majd lemászott az
utcára A szökéshez valószínűleg elektromos hosszabbítót vagy telefonzsinórt használt
a korábban textíliákból font menekülőkötél kiegészítésére. A szökevény nem alkalmazott
semmiféle személy elleni erőszakot a szökéshez
2000. február 13. - A kiskunfélegyházi rendőrkapitányság
fogdájának sétáló udvarából megszökött Kolompár Pál helyi lakos, akit betöréses
lopás alapos gyanúja miatt tartóztattak le.
2000. szeptember 30. - A váci börtönből megszökött két
elítélt - a 26 éves budapesti Brezovszki Sándor és a 32 éves sátoraljaújhelyi
Zsiga Csaba. 2000. október 6-án Zsiga Csabát, 2001. január 27-én Brezovszki
Sándort is elfogták.
2001. augusztus 3. - A szekszárdi rendőrkapitányság
fogdájából megszökött B. Zoltán 18 éves, betöréses lopás gyanújával előzetes letartóztatásba
helyezett fiatalember. Két nappal később Tolnán elfogták.
2001. augusztus 26. - A kecskeméti Wéber utcai büntetés-végrehajtási
intézetből megszökött a 19 éves, baksi illetőségű Á. István, akit katonai bíróság
ítélt el szökés miatt 1 év 8 hónap börtönbüntetésre, s legkorábban 2002. június
14-én szabadult volna.
2002. március 14. - Az apagyilkossággal gyanúsított Nógrádi
Ádám Kecskeméten megpróbált megszökni, amikor a rendőrségi fogdából a büntetés-végrehajtási
intézetbe kísérték át. A rendőrök elfogták.
2002. június 1. - A szekszárdi rendőr-főkapitányságról
megszökött a 42 éves Virág Tibor, aki csalás gyanújával volt előzetes
letartóztatásban. Később Ausztriában fogták el, ahol bankrablást kísérelt meg
és halálos közlekedési balesetet okozott.
2003. június 22. Az egyik szegedi kórházból megszökött egy
őrizetben lévő - az Interpol által kábítószerrel való visszaélés alapos gyanúja
miatt körözött, majd elfogott - 43 éves, szerb-montenegrói férfi. A rendőrség nagy
erőkkel keresi.
2003. szeptember 29. Kiszabadította magát bilincseiből és
megszökött a budapesti Rókus kórházból egy elítélt. A rendőrség szeptember
30-án a Keleti pályaudvar területén elfogta.
2004. szeptember 15. - Az Orosházi Városi Bíróságra
szállítás közben, megszökött egy korábban lopás elkövetése miatt letartóztatott
férfi. A felügyelők rövid időn belül elfogták.
2005. május 4. - A miskolci kórházból, gyógykezelése alatt
megszökött egy őrizetes, akit hamarosan elfogtak.
2006. január 18. - A budapesti Maglódi úti
büntetés-végrehajtási intézet külső munkahelyéről, egy mosodából megszökött egy
rab. A 24 éves elítélt a szökés közben sérülést szenvedett, ezért a XVIII.
kerületben segítséget kért egy parkoló mentőautó személyzetétől, akik
értesítették a rendőrséget, így a rabot elfogták.
2006. április 21. - Orvosi vizsgálat közben megszökött egy
elítélt pénteken Pécsett. A rab tüdőszűrésen vett részt, amikor sikerült
kereket oldania.
Forrás:mtva.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése