Ami magyarorságon ma még álom.....

Transzszilvániai álom

Fort17R .45 Rubber

A szerelt lőszeres gumilövedékes fegyverek, mint tudjuk, a magyarországi alattvalók számára még álomképnek elképzelni is tiltottak. Vannak azonban ilyen szempontból szerencsésebb honfitársaink, például az erdélyi T. Sz., aki legálisan birtokolhat és viselhet Romániában egy ilyen fegyvert. Most némileg távbeszámoló formájában mutatjuk be a helyi nem halálos fegyver-piac egyik legizgalmasabb tagját, a .45 Rubber kaliberű Fort?17R pisztolyt.

Ukrán eredet

Mielőtt elmélyednénk a román fegyverjog rejtelmeiben, nyilván felmerült, hogy ki a csoda az a Fort, aki a fegyver gyártójaként szerepel. A Fort nevű állami tulajdonú fegyvergyártó céget az ország függetlenedését követően 1991-ben hozták létre az ukrajnai Vinnyicában.
Az 1990-es évek végétől gyártanak különféle pisztolyokat, sörétes puskákat és gépkarabélyokat. Elsődleges piacuk a saját hazájuk rendvédelmi szervei és hadserege, akik főként 9x18 mm Makarov kaliberű öntöltő pisztolyokat vásároltak nagyobb számban a korábbi PM-ek kiváltására. A kaliberből adódóan nem nagyon eladhatóak ezek a fegyverek nyugaton, és többségüknek műszaki kialakítása (pl. acéltok, DA/SA elsütőszerkezet) sem kifejezetten modernek. Egyetlen jelentősebb vásárlójuk a szintén ex-szovjet tagköztársaság, Üzbegisztán.
A 2000-es években számos korszerűbbnek tekinthető pisztolymodelljük jelent meg, például műanyag tokkal vagy DAO-elsütőszerkezettel, de ezek is a 9x18 Makarov és a 9 mm Br. Short lőszereket tüzelték csupán. Aztán 2008-ban licenszszerződést kötöttek az Israel Weapon Industriesszel, és a kínálatban megjelentek a műanyag tokos 9x19 mm Luger kaliberű Jericho pisztolyok is. Persze ezek szintén nem képviselik már napjainkban a korszerűség csúcsát. Ellenben a terméklistában megtaláljuk a Tavor bullpup gépkarabélyt is, mint félautomata vadászpuskát.

Civilnek gumisként

Számunkra azonban ezek sem annyira érdekesek a gumilövedékes téma szempontjából. A volt Szovjetunió számos államában ? így az ukránoknál is ? az oroszhoz hasonló módon a polgári önvédelem céljára a nem halálos traumatikus gumilövedékes fegyverek gyakorlatilag a gáz-riasztókkal azonos besorolásúak, és alanyi jogon lehet engedélyt kapni tartásukra és viselésükre. Ukrajnában sincs ez másképpen, és a hazai Fort egyből rá is állt erre a piacra. Nem kellett túlzásba vinniük a tervezési kapacitást, hiszen a 9 mm PAK RB lőszer külső méretei szinte azonosak a 9 mm Makarovéval. Elég volt csupán a fegyvercsövet és a helyretoló rugót módosítani a legtöbb esetben.
A nyugatról beszerezhető, főként spiáter gázpisztolyalapú modelleknél így tartósabb fegyverek jöttek létre. Az új .45 Rubber lőszer megjelenése igényelt csak jelentősebb áttervezést, az egyik ilyen eredménye az eredetileg 9 mm PAK RB lőszeres Fort?17R új verziója. Ahol az R a ?rezinosztrelnij?, avagy gumilövedékes kifejezés rövidítése.

Megszerzési engedély kiváltása

Romániában a nem halálos hatású traumatikus önvédelmi maroklőfegyver-engedély megszerzése bárki számára lehetséges, aki betöltötte a 18. életévét es büntetlen előéletű. Szükséges hozza orvosi vizsga ? nem ugyanolyan, de hasonló, mint a jogosítványhoz, pszichológiai vizsga, erkölcsi bizonyítvány és kb. 8000 Ft-nak megfelelő illeték.
Mindezek megszerzése 3?4 munkanap. Majd ezeket a dokumentumokat egy kitöltött kéreleműrlappal, amibe beírjuk, hogy milyen jellegű fegyvert szeretnénk vásárolni (gáz-riasztó, gumilövedékes, légfegyver vagy számszeríj), és a személyes adatokkal le kell adni a rendőrségen és majd 30 nap múlva kapható meg a vásárlási engedély.

Engedély kiállítása

Amikor megvan a vásárlási engedély, akkor lehet megvásárolni a választott fegyvert, 30 nap a határidő, de meg lehet hosszabbíttatni, ha nem sikerült a kívánt fegyvert megvenni az adott időn belül. Amikor megvan, be kell vinni a rendőrségre, és akkor adják ki a fegyvertartási engedélyt (T. Sz.: nekem mindez egy nap alatt megvolt).
Egy fegyvertartásival csak 2 db önvédelmi fegyver lehet különböző kaliberben és 100 db lőszert tartható egyidejűleg fegyverenként. Ha az engedélyes meg szeretné vásárolni a második fegyvert, akkor csak egy kérelmet kell leadnia a rendőrségen es újra adnak egy vásárlási engedélyt.

Választék ? fegyverek és kaliberek

Körülbelül 2 évvel ezelőtt csak 7?8 különféle gumilövedékes fegyver volt a romániai boltokban. Jórészt német és török gázpisztolyok más csőkialakítással Walther, Zoraki, Röhm, Record stb., mind 10x22 mm T és .380 ME Gum kaliberben. Sajnos a legtöbbjük spiáterből készült, kevés acéllal és egy rakás akasztóval a csövükben. Ezek a fegyverek csak pár száz lövésig bírták a sarat.
2010-ben jelentek meg az első acélszerkezetű szekrénytáras fegyverek, mint a CZ83, Fort17R, Fort 12R, Fort 14R stb. mind 9 mm P. A. RB (vagy 10x22 T) kaliberben (melyeknek a gyártók szerint 50 000 lövés az élettartamuk), és a Grand Power T910, ami 9 mm P. A. és 10x22 T kal. lőszerrel is működik.
Durván 1 éve jelentek meg a nagyobb kaliberű traumatikus fegyverek, a Fort?17R és a 12R .45 Rubber lőszerhez, valamint a szlovák Grand Power T12 10x28 mm kaliberben, ami jelenleg a legerősebb gumis fegyver a román piacon, ez bírja a 10x28 mm Magnum lőszereket. Majd megjelent a Steyr M?A1 ugyancsak 10x28 mm-esként, de ez nem bírja a Magnum lőszert. Ezek az élesből áttervezett vagy direkt gumilövedékesre gyártott fegyverek mind szűkített csőfurattal bírnak, de a furat sima, akasztó sincs bennük. Csak a Steyrnek van egy kisebb akasztó a csövében. Az acélszerkezetű fegyverek legtöbbje műanyag tokos, kivéve a Fort 12R és a CZ83-as, amelyek acéltokosak. Tavaly jelentek meg az első acélos revolverek is a cseh Alfától, különböző csőhosszal, de csak 9 mm P. A. RB lőszerhez (van ígéret 10x28 mm-esre is).
Leírása szerint azért választotta
T. Sz. a Fort17R-t, mert erről olvasta a legtöbb pozitív véleményt a román fórumokon, és viszonylag olcsóbb még .45 Rubber kaliberben is mint más hasonló teljesítményű fegyverek.
Az ára kb. 150?160 ezer Ft.

Lőszer és ballisztikája

Jelenleg csak a Fort által gyártott .45-os lőszer kapható a romániai fegyverboltokban, kb. 200?250 Ft/db árban vásárolható. Még 2 orosz gyártó készít .45 Rubber lőszert különböző energiával és minőségben. (Sajnos megbízható ballisztikai adatok nem hozzáférhetőek az utóbbi kettőről.)
A gyári adatok szerint a .45 Rubber ukrán lőszer 12,1 mm átmérőjű gumilövedéket lő ki, melynek tömege 1,45 gramm, a lőportöltet 0,10 gramm füst nélküli (?Rex subsonic?) lőpor. 3,5 méter távolságon mérve 260 m/s (+/? 20 m/s) lövedéksebességgel bír. Ez durván
50 joule környéki érték. A csőtorkolattól 1 méterre mérve 290 m/s körüli a lövedéksebesség, vagyis olyan 60 joule az energia.

A Fort?17R traumatikus pisztoly technikai jellemzői

A Fort?17R tokja kevlárszálakkal erősített műanyag tok, ettől eltekintve a fegyver teljesen acélszerkezetű, a szán, a cső, az elsütőszerkezet mind acél. Természetesen reteszeletlen, egyszerű szabad tömegzáras.
A csőfurat belseje teljesen sima, akár egy sörétes puskának, azonban a 12 mm-es lövedéknek egy 7,52 mm-es belső átmérőjű furaton keresztül kell kipréselnie magát.
Kezelőszervei csak jobbkezesek, amelyek egy szánakasztóból és egy szánbiztosító karból állnak, sajnos nincs fesztelenítője, csak kézzel lehet feszteleníteni. A szánbiztosító a Makarov pisztolyhoz hasonlóan alsó állásban tűzkész, felső állásban biztosított.
Az elsütőszerkezet hagyományos DA/SA, a kakasnak van biztonsági állása, a pisztoly csőre töltve, kibiztosítva, fesztelenítve biztonságosan viselhető.
Tarjába 8 db .45 Rubber lőszer helyezhető el, plusz egy a csőbe, a 9 mm P. A. Rubber verzióba 13+1 lőszer fér el. Üres tömege olyan 680 g körül van, töltve azért egy picit nehezebb, de hozzá lehet szokni. Jó lenne, ha lehetne gyengébb minőségű lőszert is kapni hozzá, hogy olcsóbb legyen vele a gyakorlás.

Gyakorlati tapasztalatok

T. Sz.: ?Szerintem, és más Fort-tulajdonosok szerint is, akiknek több pénzük van gyakorolni a .45-össel, ez az egyik legmegbízhatóbb traumatikus fegyver, a gyártó által ajánlott lőszerrel minimális az akadály esélye (de hát ez is öntöltő).
Én alig vagyok túl az 50 lövésen, de nálam sem volt még akadály, és az erejével is nagyon meg  vagyok elégedve. Például egy 0,5 mm-es acéllemezen akkora lyukat csinál 7 méterről, mint egy 50 forintos. 5?7 méterről simán átviszi a 2,5 cm vastag fenyődeszkát.

Sajnos korábban nem volt más hasonló típusú fegyverem, így nem nagyon van mihez viszonyítsam, kivéve a sörétes puskákat, de az teljesen más kategória. A szóráskép nagyon jó 20 méterig is,  pontos találat vihető be egy fejméretű célponton.?

Elterjedtség

Jelenleg a Fort az egyik legkeresettebb gumis fegyver Romániában az ára és a minőség okán is, egyre többen cserélik le a régi spiáterfegyverüket új acélszerkezetűre. Abban a megyében, ahol olvasónk lakik: ?csak kettő ilyen típusú fegyver van (vagy volt), amikor én vásároltam az enyémet, de remélem már nem sokáig!?

                                                    Vass János



Forrás: kaliber.hu

Gyermekbarát beszélő helységet adtak át a székesfehérvári börtönben

 

Képes riport megtekintéséhez kattintson ide

Vége a Stohl pernek II.fokon

Börtönpokol: pert nyert Stohl András

Stohl Andrást és szerzőtársát, Szalai Vivient ötmillióra perelte be a Budapest Fegyház és Börtön Zrt., ám a bíróság szerint csak bocsánatkéréssel tartoznak.

A Budapesti Fegyház és Börtön Zrt. elvesztette a pert Stohl András és szerzőtársa, Szalai Vivien ellen.

A másodfokú eljárás csütörtökön zárult le, az ítélet jogerős: Ugyan a színész és az újságíró két mondatért bocsánatkéréssel tartoznak, de nem kötelesek kártérítést fizetni azért, hogy a Magyar bötönpokol című könyvben a fogvatartási intézményekben tapasztalható brutális állapotokról írtak.

Stohl öt hónapot ült, amiért ittasan és kábítószer hatása alatt balesetet okozott, ekkor gyűjtötte össze tapasztalatait.

Ezek között szerepel egy kegyetlen fegyőr története, aki ellen már 28 feljelentést is tettek a rabok, mégis dolgozhat, és egy olyan őr legendája is, aki ölt, leülte a büntetését, majd visszavették állományba.

– Ez elsősorban az ügyvédek, dr. Csapó Péter és dr. Kutasi Balázs diadala, de én is nagyon örülök az ítéletnek. Eddig is azt mondtam, hogy nem írtam valótlant, minden igaz volt – mondta a Borsnak Stohl.

A Budapesti Fegyház és Börtön Zrt. eredetileg ötmillió forint nem vagyoni kártérítést kért Stohléktól, amit az elsőfokú ítélet egymillióra mérsékelt, majd másodfokon el is törölt. A Fővárosi Ítélőtábla 90-10 százalék arányban hozta ki győztesen Stohlt és Szalait. A győztesek jogi költségeit az ítélet értelmében a Budapesti Fegyház és Börtön Zrt.-nek kell fizetnie.

 

Forrás: borsonline.hu

Btk módosítás - Migráció

Új időszámítás: börtön és kitoloncolás fenyeget

 

 

Az illegális határátlépőkre, az embercsempészekre és a menekültkérelmet beadókra is új nap virradt: szeptember 15-én nulla órától vége a kormányzat által türelmi időnek nevezett eddigi szakasznak, és életbe léptek a korábbinál szigorúbb büntetőjogi és menedékjogi szabályok. A kormány pedig azt ígérte, hogy a törvényi felhatalmazás alapján kihirdeti a válsághelyzetet.

 

Több év börtön, illetve a kitoloncolás fenyegeti hétfő éjfél óta azokat, akik illegálisan próbálnak belépni Magyarország területére. Súlyos börtönbüntetés vár az embercsempészekre, és a lakosság élete is megváltozik.

 

Válsághoz új szabályok

Mindenkire, így a menekültkérdést eddig csak távolról, a médiából követőkre is hatással lehet, ha – élve a szeptember 15-én hatályba lépő törvény adta felhatalmazással – a kormány beváltja ígéretét, és kihirdeti a menekültügyi válsághelyzetet. Orbán Viktor közölte: erről a keddi kormányülésen döntenek.

 

A válsághelyzet kihirdetése első körben hat hónapra szól, de korlátlan ideig meghosszabbítható.

 

A válsághelyzet kihirdetésének feltételei

Ha a menedékkérelemért folyamodók száma meghaladja

• egy hónap átlagában a napi ötszáz főt, vagy
• két egymást követő hét átlagában a napi hétszázötven főt, vagy
• egy hét átlagában a napi nyolcszáz főt.

Ha a tranzitzónában tartózkodók száma meghaladja

• egy hónap átlagában a napi ezer főt, vagy
• két egymást követő hét átlagában a napi ezerötszáz főt, vagy
• egy hét átlagában a napi kétezer főt.

Azonban ezeknek a feltételeknek sem kell feltétlenül megfelelni, mert a törvény azt is kimondja: a fenti eseteken kívül elrendelhető a válsághelyzet bármely olyan migrációs helyzettel összefüggő körülmény miatt is, amely valamely település közbiztonságát közvetlenül veszélyezteti, különösen, ha egy befogadóállomáson zavargás tör ki, vagy erőszakos cselekményeket követnek el.

 

Használhatják a köztulajdont

Ilyen válsághelyzetben az állami szervek, hatóságok a törvény szerint "igénybe vehetik" az állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonában, vagyonkezelésében lévő, továbbá a többségi állami vagy önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok ingó és ingatlan vagyonát. Az igénybevételt az adott ingatlant bármilyen jogcímen használó harmadik személyek tűrni kötelesek – rögzíti a jogszabály.

A hatóságoknak könnyítés a törvénycsomag azon eleme, amely szerint a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben elrendelt szállítási feladatok végrehajtásában részt vevő járművek üzemeltetői, illetve az adott járművek nem kötelezhetők útdíjfizetésre.

 

Bűncselekmény a kúszás

Az új jogszabályok bűncselekménnyé nyilvánítják, és kiutasítással szankcionálják az illegális határátlépést, illetve a határzár megrongálását. Ezt azt jelenti, hogy esélyük sincs a menedékjogra azoknak, akik a 177 kilométeres magyar–szerb határon felállított határzáron keresztül próbálnak bejutni az országba.

 

Aki illegálisan, a kerítésen át érkezik

• alapesetben 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő;
• súlyosabb eset, és 5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, ha a tiltott átlépés fegyveresen, felfegyverkezve vagy tömegzavargás résztvevőjeként történik;
• még súlyosabb eset, akár 8 év börtön jár érte, ha a fenti súlyosító körülmények – fegyveresen, felfegyverkezve és tömegzavargás résztvevőjeként – együtt valósulnak meg.

 

A rongálásért is börtön jár

A biztonsági határzár, vagyis a kerítés megrongálása sem csak szabálysértésnek, hanem súlyosabb bűncselekménynek számít szeptember 15-től. Alapesetben a kerítésrongálásért még hosszabb börtönbüntetés járhat, mint a határzáron át végrehajtott tiltott határátlépésért.

A kerítés megsemmisítéséért vagy megrongálásáért 1–5 év szabadságvesztés jár, de akár 8 évet is kaphat az, aki fegyveresen, felfegyverkezve vagy tömegzavargás résztvevőjeként követi el a bűncselekményt.

Ha mindez egyszerre valósul meg, az már 5–10 év szabadságvesztést jelent.

Enyhébb, egy év szabadságvesztés jár a határzár építésével vagy karbantartásával kapcsolatos munkavégzés akadályozásáért.

A kiutasítás szinte garantált

A fentiekért kiszabott szabadságvesztést azonban aligha kell majd magyar börtönben letölteniük az elítélteknek, ugyanis a végrehajtandó vagy próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésnél nem mellőzhető az elkövető kiutasítása – legalább két évre – Magyarországról.

Kivétel azért van: a kiutasítás az elítélt kérelmére különös indokból legfeljebb három hónappal elhalasztható, illetve hivatalból el is kell halasztani, ha az elítélt egyévesnél fiatalabb gyermekét gondozza, avagy 12. hetet meghaladó várandós – ez esetben a halasztás legfeljebb egy év lehet.

Ám ezek a kivételek nem érvényesek, ha az érintettek súlyosan veszélyeztetnék a közbiztonságot vagy a közrendet.

Az eljárások felgyorsítását is új szabályok biztosítják. A határzárral összefüggő büntetőügyekben gyorsított eljárást és bíróság elé állítást kezdeményez a vádhatóság. Ha az elkövető a bűncselekményt beismerte, őt az ügyész a gyanúsítotti kihallgatásától számított 15 napon belül, tetten érés esetén pedig 8 napon belül állítja bíróság elé – utóbbi esetben beismerés sem szükséges.

 

 

Embercsempész, reszkess!

Szintén szeptember 15-től az új szabályok szerint súlyosabban büntetendő az embercsempészés. Az eddigi 3 évig terjedő szabadságvesztés helyett majd 5 év börtön is kiszabható, minősített esetekben pedig 5 év, illetve 8 év helyett 8, illetve 10 év is lehet a szabadságvesztés maximuma.

Az embercsempészés szervezője vagy irányítója például a korábbinál súlyosabb büntetésre számíthat.Szigorították embercsempészés esetén a vagyonelkobzás szabályait is: a bűncselekmény elkövetési ideje alatt szerzett vagyont immár kötelezően elkobozzák.

 

 

Két hét alatt végeznének

Szintén szeptember 15-től a kormány felgyorsítaná a menedékkérelmek elbírálását. Erről a múlt heti Kormányinfón Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, a kérelmek jogerős elbírálása legfeljebb 12 napig tart majd. Első körben 8 nap alatt kell elbírálnia a kérelmet a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnak.

Ugyanitt Lázár János azt is bejelentette, hogy a menekülteknek a határon lesz módjuk arra, hogy benyújtsák a menekültkérelmüket. Ott várják őket a bevándorlási hivatal munkatársai, és ha feltorlódik a sor, akkor sokan Szerbia területén várakoznak majd arra, hogy benyújthassák a kérelmüket. Ez jelentős változás a korábbi, a határra telepített, csak Szerbia felé nyitott tranzitzónák ötletéhez képest.

A miniszter szavaiból úgy tűnt, hogy a Szerbia felől érkezők szinte egyáltalán nem számíthatnak arra, hogy menekültstátuszt kapjanak Magyarországon, ugyanis Lázár János szerint amíg a biztonságos harmadik országok kijelölése nemzeti hatáskör az EU-ban, addig Magyarország ilyennek tartja Görögországot és Szerbiát is, ezért oda a menedékkérők visszaküldhetők. Erről hétfő este Aleksandar Vulin szerb munkaügyi miniszter azt mondta, hogy az éjféli határzár után a senki földjén rekedt menekültek – azok, akik nem jutottak be Magyarországra – visszatérhetnek Szerbiába. Azokat viszont, akik bejutottak Magyarországra, de kiutasították őket, Szerbia nem fogadja vissza.

 

 

Jöhetnek még szigorítások

A menekültügyi válsághelyzetben a kormány tervei szerint a rendőrség és a honvédség kiterjesztett jogköröket kap, de ezt a jogszabálycsomagot még nem fogadta el az Országgyűlés, ezért még nem alkalmazható. A Ház várhatóan a jövő hét elején szavaz erről.

Mivel a Jobbik támogatja a tervet, velük meglesz a Fidesz–KDNP-nek a változtatáshoz szükséges kétharmados támogatás.

Ha ezek a kiegészítő szabályok is életbe lépnek, akkor a rendőrség kiterjesztett jogkörében az egyenruhásoknak joga lesz a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben – járványügyi intézkedés indokával – bármilyen útvonalat vagy közterületet elzárni, nyilvános és közforgalmú intézmények működését korlátozni.

Továbbá válsághelyzetben a rendőr jogosult lesz magánlakásba – hatósági nyilatkozat nélkül is – behatolni, ha mondjuk "Magyarország területén jogellenesen tartózkodó személy felkutatása" a célja, és azt gyanítja, hogy ilyen ember van a lakásban.

A kiterjesztett jogkörökről szóló törvénycsomag megszavazása és életbe lépése után – válsághelyzet kihirdetése esetén – a határ védelmére lehetne vezényelni a honvédséget, a katonai egységek pedig használhatnának gumilövedéket, mert az már nem minősülne lőfegyverhasználatnak.

Nemcsak a gumilövedék nem minősülne a tervek szerint fegyverhasználatnak, hanem "a pirotechnikai eszköz, a könnygázgránát használata, továbbá az elfogóháló lőfegyverrel vagy az e célra szolgáló, egyéb kilövőeszközzel történő célba juttatása" sem.

 

 

Kedden forró pillanat lesz

Kezelhetetlen, robbanással fenyegető helyzet alakulhat ki a magyar–szerb határon – mondta az Origónak Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő.

A hétvégén több mint 13 ezer menekült érkezett Magyarországra. Tarjányi Péter szerint ez óriási szám, pláne úgy, hogy most naponta legfeljebb 100-150 család regisztrációját, kezelését tudják elvégezni a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal munkatársai. Fáradtak, és kevesen vannak – mondta, emlékeztetve arra, hogy a fáradtság, az elkeseredettség a menekültek körében is egyre jellemzőbb.

Miközben a politikusok vitatkoznak, felelősséget keresnek, a déli határon az események elmennek mellettük – állapította meg Tarjányi Péter. Úgy vélte:

most nem a szíriai háború megoldását kellene keresni, hanem azért kellene tenni, hogy Röszkénél legyen elég orvos, sátor, bevándorlási munkatárs, szállás, élelem.”

 

A szakértő szerint azért fontos a normális állapot, mert olyan körülmények alakulhatnak ki, hogy az akár túszhelyzetet is okozhat.

 

 

Forrás: origo.hu 

Kerítés építés

Határzár - Rabok készítik a tartóelemeket Dunaújvárosban

 

 

 

A Pálhalmai Országos Büntetés-végrehajtási Intézet fogvatartottjai készítik a határőrizeti célú ideiglenes biztonsági határzár tartószerkezeteit, a munkavégzés fázisait sajtótájékoztatón mutatták be kedden, a DAK Acélszerkezeti Kft.-nek a Dunaújvárosi Vasmű területén lévő horganyzóüzemében.

 

Galambos Dénes (Fidesz), Dunaújváros és térsége országgyűlési képviselője elmondta: a fogvatartottak az acélprofilokat előkészítik, majd tűzihorganyozzák, szárítják, végül kamionokkal szállítják a határra. Mint mondta, a Dunaújvárosban készülő kerítéselemek képezik a határzár vázát, amelyre később a dróthálók kerülnek.

Balázs Péter dandártábornok, a Pálhalmai Országos Büntetés-végrehajtási Intézet parancsnokának tájékoztatása szerint az üzemben jelenleg két műszakban 44 fogvatartott dolgozik, készíti a határzár tartóelemeit. A mostani létszám emelésére is van lehetőség, akár több műszakban, több fogvatartott bevonásával. Kérdésre elmondta, hogy a fogvatartottak nehéz fizikai munkát végeznek az üzemben, ezért kiválasztásuknál elsődleges szempont volt az egészségügyi alkalmasság.

 

 

 

 

A munka megkezdése előtt elméleti és gyakorlati képzésen vettek részt. A dandártábornok megjegyezte, hogy a fogvatartottak hosszú évek óta dolgoznak a cégnél, a szokásos, törvény által előírt javadalmazást kapják. A pálhalmai intézet a környéken 41 féle munkaterületen 1074 fogvatartottat dolgoztat.

Forrás: nepszava.hu

Mobiltelefonok a zárkában , legálisan

Mobiltelefont kapnak a rabok - Uniós gyakorlathoz igazodva

 
 
Az uniós gyakorlathoz igazodva itthon is minden fogvatartott kap mobiltelefont, de azokat csak szigorú korlátozás mellett használhatják majd. A büntetés-végrehajtás húszezer készülék vásárlásáról állapodott meg a Telekommal. Mostanáig egy offsohre cégnek fizették a telefonhívások borsos díját a rabok - tudta meg a Népszava. Az új rendszerben sem lesz ingyenes a beszélgetés.
 

Heteken belül speciális egyenkészüléket kapnak az elítéltek: olyan alaptelefonokat, amelyek törésállóak és elvileg szétszerelhetetlenek - írta a Bors. A mobilokról kizárólag a kijelölt kapcsolattartó száma lesz hívható. Az intézkedés mindenkire vonatkozik függetlenül attól, hogy ki, milyen bűncselekményért tölti büntetését. Telefonálni szigorú időkorlátok között lehet, általában hetente háromszor tíz percet. Ebbe az ügyvéddel folytatott beszélgetések nem számítanak bele.

A fogvatartottak – elítéltek és előzetes letartóztatottak – eddig, talán még ma is kizárólag egy luxemburgi tulajdonú cég saját telepítésű hálózatán telefonálhattak csak a börtönökből – tudta meg a Népszava. A rabok hívásait egy, a büntetés-végrehajtási intézet telefonhálózatától független rendszer kezeli, amely egyrészt lehetővé teszi a fogvatartottak külső kapcsolattartását, másrészt a telefonbeszélgetések biztonsági ellenőrzését. A BVfon Kft. (neve alapján kizárólag erre az üzletágra alakulhatott) speciális szerződést kötött a BVOP-val, melyre a közbeszerzési szabályok sem vonatkoztak. Nem mozog ugyanis pénz az állam és a cég között. Sem a cég nem fizet egy forint díjat sem a BVOP-nak, sem a börtönvezetés a cégnek. Az üzletág egyedül a rabok befizetéseiből prosperált. Olyannyira, hogy a Bvfon 2014-es árbevétele 834 millió forint volt.

Ehhez a virágzáshoz azonban az is kellett, hogy a tarifák kellően magasan legyenek. Az interneten fellelhető adatok szerint egyórányi rabkeresményre: 105, és 140 forintra közöttire tehetők a percdíjak - börtönöktől függően. Összehasonlításul: ez azt jelenti, mintha a civil életben is mindenki egy órányi munkabérét fizetné egy mobilpercért.

Szabó Máté korábbi ombudsman is vizsgálta ezt a problémát, és jelentése szerint a védelemhez való jog érvényesülését közvetlenül veszélyezteti, ha a letartóztatottakat korlátozzák a védőjük felhívásában. (Az ügyvéd ugyanis nem telefonálhat a rabnak.) Az elítéltek szabadulása utáni társadalmi visszailleszkedés elengedhetetlen feltétele a magánszféra fenntartása, a kapcsolat megőrzése a családdal, házastárssal, barátokkal. Az előzetesen letartóztatottak esetében pedig - az ártatlanság vélelmére is tekintettel - kiemelkedő fontosságú mind a védővel, mind a családdal való kapcsolattartás biztosítása

 

A rabtelefonokat működtető cég beruházásai a fogvatartottak által fizetett díjakból vélhetően megtérülnek. Nem tudni, hogy a korábbi BVfon szerződések sorsa mi lesz, mert az ombudsmani jelentésből kitűnik: a szombathelyi bv-intézet például 24 évre kötött szerződést a céggel. A BVfon Kft. az alapjogi biztos szerint közszolgáltatónak minősül, hiszen kizárólagos szolgáltatóként biztosítja az állami feladat ellátását: egyrészt a fogvatartottak telefonhasználatát, másrészt a beszélgetések ellenőrzését.

A túlzottan magas percdíjak miatt a fogvatartottak csak korlátozottan (esetenként egyáltalán nem) tudják igénybe venni a közszolgáltatást, a bv-intézetek, illetve a BVfon kft. eljárása ezáltal közvetlenül veszélyezteti az emberi méltósághoz való jogból levezethető magánszférához való jog, valamint - az előzetesen letartóztatottak esetében - a védelemhez való jog érvényesülését.

Az forrásaink szerint bizonyos, hogy a telefonálás szabályai komolyan ezután sem enyhülnek jelentősen. Arra az úgynevezett „spájz-kártyára” feltöltött összeg jelent majd fedezetet.

 

 

                                                                   Gyanúsan olcsó

 

A Büntetésvégrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) lapunk kérdéseire csak részben válaszolt egy közleménnyel. Eszerint "a Magyar Telekom Nyrt. és a BVOP csaknem 42 millió Ft értékben 20 000 mobiltelefon beszerzéséről, és háromévi szolgáltatásról kötött megállapodást. Az új rendszer tesztidőszaka augusztus 16-tól indul." Minden más részlet államtitok.

Így - a számok szerint - egy darab telefon 3 évre 2100 forint mindösszesen, ami gyanúsan olcsó. Ez azt jelentheti, hogy ennek az üzletnek a hasznát is a rabok fogják kitermelni.

 

 

 

A neve mindent elárul

 

A BVfon Kft. különleges rendszert terveztetett. "A Primus-Net Kft. műszaki szakembergárdája fejlesztette ki és telepíti a Vamzer néven ismert rendszert, melynek célja, hogy a jogszabályok által meghatározott fogvatartotti kapcsolattartáshoz elengedhetetlenül szükséges telefonbeszélgetések kényelmes körülmények közötti, kulturált, a kor követelményeihez igazodóan kerülhessenek lebonyolításra, az elítéltek számára nagyobb komfortérzet biztosítva a telefonbeszélgetés ideje alatt. A rendszer megrendelője a BVFon Kft." - áll a cég honlapján. (A rendszer nevét időközben Contelre változtatták.) A vamzer szó árulót, besúgót jelent.

 

 

Forrás: nepszava.hu

 

Smasszerhumor

 

Kedves olvasóm/kollégám  küldte, melyet ezúton is köszönök.

 

 

Elismerés augusztus 20-a alkalmából

Áder János, Magyarország köztársasági elnöke Pintér Sándor belügyminiszter előterjesztésére hosszú időn át végzett kimagasló szolgálati tevékenysége elismeréséül állami ünnepünk, augusztus 20-a alkalmából előléptette büntetés-végrehajtási altábornaggyá Csóti András vezérőrnagy urat, a büntetés-végrehajtás országos parancsnokát.

 

 

 

 

 

Forrás: bvop.hu

Könyvtár a rácsok mögött

 Mit olvasnak a rácsok mögött?

 

 

 

Mit olvas az az ember, akit több évre, vagy akár évtizedre rácsok mögé zártak? Egyáltalán, szeretnek-e olvasni az elítéltek? És ha igen, mik a kedvenc könyveik? Kik a legolvasottabb szerzők a hazai börtönökben, és kinek a műveihez lehet csak hosszas várakozás után hozzájutni? A Budapesti Fegyház és Börtön Kozma utcai létesítményében jártunk, ahol a könyvtárosok maguk is rabok. Ők meséltek nekünk várólistákról, kedvencekről és arról, hogy a börtön mindennapjaiban mit jelentenek nekik a versek, regények.

 A Kozma utcai börtön folyosója hétköznap délelőtt viszonylag csendes, csupán egy-két fogvatartottal találkozunk, miközben a könyvtárig kísérnek minket. Szigorú biztonsági intézkedések után léphettünk csak be az épületbe, és mire elérünk a könyvtárszobáig, több ajtó nyílik előttünk és kattan utánunk, mint amennyit érdemes lenne számon tartani. Ez a csillag alaprajzú épület bal szárnya, hivatalosan A objektumnak hívják, és 1896-ban épült. Akkor nagyon korszerűnek számított, saját úszómedencéje és áramfejlesztő generátora volt, előbbit azóta már betemették. A folyosón természetesen csak kísérővel mehetünk végig, de ez így is van rendjén, a falak, a zárak, a rácsok látványa épp eléggé fojtogató, kimondottan jólesik utánuk belépni a könyvek közé. Mint hamarosan kiderül, nem csak mi érzünk így.

 Az A objektumnak nevezett épületszárnyban előzetes, illetve nem jogerős fogvatartottakat őriznek, illetve olyan jogerősen elítélteket is, akik dolgoznak. A B-ben vannak azok, akik „nem dolgozó” státuszban vannak. Mindezt már Balázs László százados meséli, aki a könyvtárszobában vár minket. A „balcsillagban” jelenleg nagyjából 550, a B objektumban 980-1000 fogvatartottat őriznek. Arra nincs lehetőség, hogy korlátlan számban látogassák a könyvtárat: csoportbeosztás szerint, hetente egy alkalommal jöhetnek ide, kivételt képeznek ez alól a gyógyító-nevelő csoport tagjai, akik heti háromszor. A fogvatartottak nagyjából 12 ezer kötet közül válogathatnak, ezek között van szépirodalom, ponyva, szakkönyv és tankönyv is. Utóbbira óriási a kereslet, a két-három angol tankönyvre vagy harminc jelentkező lenne, meséli az egyik könyvtáros, aki maga is fogvatartott. „A nyelvkönyveket nemcsak az iskolába járók használják, hanem sok olyan, akár előzetes, akár hosszabb ítéletet kapott, már végzettséggel rendelkező ember, akik biztosan nem fognak iskolába járni, de nyelvet szeretnének tanulni” – osztja meg tapasztalatait.

 A könyvekkel zsúfolt kis szoba, a régi kartotékszekrény, az üveges vitrin, a linóleum, a polcok között futó szobanövények leginkább egy iskolai könyvtár hangulatát idézik. Az illúziót talán csak a két páncélszekrény rontja, no meg, hogy a velünk szemben helyet foglaló könyvtárosok kinyúlt kardigán helyett tyúklábmintás börtönruhát viselnek. A falakat az elítéltek alkotásai díszítik, a vitrinen talán valamelyik Kolumbusz-hajó mása horgonyoz, a páncélszekrény sivárságát pedig a moszkvai Szent Bazil székesegyház hagymakupolás makettje igyekszik oldani. A teremben helyet kapott még egy csocsóasztal is, ide ugyanis nem csak olvasni járnak az emberek. Már csak azért sem, mert a börtönbe került elítéltek egy részének először magát az olvasást kell megtanulnia. A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) hivatalos adatai szerint a magyarországi rabok körülbelül 1 százaléka analfabéta, és ötödük nem végezte el a nyolc általánost. Közülük sokan a börtön falai közt fejezik be, vagy éppen folytatják általános iskolai, illetve középiskolai tanulmányaikat.

 „A fogvatartottak életkora, iskolázottsága, társadalmi háttere nagyon vegyes. Sokan közülük úgy gondolják, hogy az előttük álló éveket az érettségi megszerzésére vagy nyelvtanulásra fogják fordítani, másoknak pedig épp az írás-olvasás elsajátítása a céljuk, ők beiratkozhatnak az általános iskolai képzésbe” – meséli megkeresésünkre  a falakon kívül Fiáth Titanilla börtönpszichológus, a Börtönkönyv szerzője. Filmklubos tapasztalatai alapján a szakember úgy véli, hogy az elítélteknek többnyire az értő olvasást kell megtanítani, azt kell megszerettetni velük. „Azt, hogy a filmektől és az irodalomtól ne egyszerűen időtöltést és szórakozást várjanak, hanem akár azt is, hogy »önmagukat« olvashatják egy-egy irodalmi műben. Ha ezt felfedezik, akkor ami korábban unalmas volt, egyszerre izgalmassá és érdekessé válik” – teszi még hozzá.

 Hasonló tapasztalatokról számol be a Kozma utcai börtön századosa, Balázs László. Szerinte az elítéltek könnyen azonosulnak a ma már klasszikusnak számító írók, költők megpróbáltatásaival, érzelmi állapotával. József Attila személyiségének komplexitása például sokakat megérint. „Az ő művein egyfajta identitásveszteség érződik, és egy börtönvilágba került elítélt a család közelségének elveszítésével is hasonlót élhet át. A vele való azonosulás könnyen megy a verseken keresztül.” Ráadásul a versek segíthetnek abban is, hogy az elítéltek kizökkenjenek az ingerszegény környezetből; a fogvatartottak körében József Attilán kívül különösen népszerűek Tóth Árpád és Arany János művei is. De nemcsak olvassák a verseket, hanem nagyon sokan írják is őket. Fiáth Titanillától tudjuk, hogy a börtönben az egyik évben slam poetry bajnokságot is rendeztek, ami nemcsak azért volt jó, mert huszonvalahány ember kiállt és felolvasta a költeményét, „hanem azért is, mert itt döbbentek rá, hogy a vers nem feltétlenül ünnepélyes vagy »szép«. Hogy bátran lehet »csúnyán« írni, ha haragról, fájdalomról van szó, hogy a nyelvhasználat legkülönbözőbb rétegeiből meríthetnek, ha úgy érzik, hogy így tudják a legpontosabban kifejezni magukat” – hangsúlyozza a szakember, aki hozzátette azt is, hogy az ünnepekhez kötődően gyakran szerveznek műsorokat, amelyek ugyancsak megihletik a rabokat.

 

„Október 23-án a drogprevenciósok a szabadságról írtak verseket, halottak napján a halottaikhoz fűződő viszonyukról, karácsonykor arról, hogy mit jelent számukra a szeretet vagy a család. Persze voltak, akik eleinte ódzkodtak, hogy »érzékeny témákról« beszéljenek, de a műsor végkicsengése az volt, hogy jobban összerázódott a közösség, és olyan dolgokat tudtak meg egymásról a verseken keresztül, amikről előzőleg sohasem beszéltek. Volt például, aki a barátairól írt, akiket egy balesetben vesztett el, másvalaki az áldozathoz írt verset, akit lelőtt” – meséli Fiáth Titanilla. A Kozma utcai börtön századosa is azt mondja, hogy a rabok a verseikben olyan elfojtott érzelmeket próbálnak kivetíteni, amelyeket a börtönlét alatt elnyomni igyekeznek, ugyanakkor az ő tapasztalatai szerint a fogvatartottak a legritkább esetben, vagy csak ódzkodva állnak elő a műveikkel. „Hatalmas bátorság kell ahhoz, hogy egy fogvatartott a legbelsőbb érzelmeit, félelmeit vagy örömeit ily módon megmutassa”, hiszen a fogvatartottak a társaik és az állomány előtt is egyfajta „személyiségöltönyt” viselnek, a legbensőbb érzelmeikről árulkodó művek pedig épp a konstruált kép mögé adnának betekintést.

 

 Thomas Mannt előzetesben nem olvasnak

 Hogy milyen emberek lehetnek a rácsokon túl azok a könyvtárosok, akik velem szemben ülnek, mi hajtja, mi érdekli őket, azt nehéz megítélni. Itt és most udvariasak, visszafogottak, választékosan beszélnek. A ránézésre legfiatalabb ottjártunkkor még csak két hete dolgozott a könyvtárban, társa a harmadik hónapját tölti itt, a legidősebb pedig már közel két éve börtönkönyvtáros, ami meg is látszik, a legtöbb adatot, tapasztalatot ő osztja meg velünk. Tőle tudjuk azt is, hogy a fogvatartottak választása nagyban függ attól, várhatóan mennyi időt kell a rács mögött tölteniük. „Aki előzetesben van, az szívesebben olvas könnyebben emészthető, gyorsabban átpörgethető irodalmat, például sci-fit. Akik már megkapták az ítéletüket, főleg, ha hosszabb időre ítélték őket, mélyebb, hosszabb lélegzetű műveket, tehát szépirodalmat is szívesebben olvasnak, több kötetes műveket, sorozatokat. De természetesen fordítva is igaz lehet, és könnyedebb műre vágyik az, aki hosszabb büntetését tölti. Thomas Mannt előzetesben lévő nem olvas. A József és testvéreit is szerintem inkább azok, akik már megkapták a maguk esetleg évtizedes ítéletét. A slágerkönyvek között vannak Lőrincz L. László, Robin Cook regényei, de népszerű Robert Ludlum és Agatha Christie, illetve Asimovot olvasnak még némelyek” – avat be a részletekbe. Amikor saját kedvenceiről faggatom, Márait, Krúdyt, Wass Albertet említi.

 Fiáth Titanilla szerint gyakori, hogy akik az életmódjuk, a droghasználat, az eltérő időbeosztás vagy egyéb okok miatt civilben sohasem olvastak, a börtönben szeretik meg a könyveket. Ebből a szempontból a fogda különösen „jó hely”, mivel nincs televízió, társaság, ezért egyéb szórakozás nem lévén a fogvatartottak olvasni kezdenek. Sokan itt ébrednek rá, hogy olvasni nem egyszerűen hasznos, hanem élvezetes tevékenység is lehet. Ő maga is sokszor célzatosan ad kölcsön könyveket. A drogprevenciós körleten nagyon szeretik James Frey Millió apró darabban című regényét, Irvine Welsh Trainspottingját vagy Jay McInerneytől az Életem történetét. „Egy fiatalember, aki megölte az apját, remek elemzést írt terápiás házi feladatként A Karamazov testvérekről. Szabó Magda Az ajtó című műve eddig mindenkinek nagyon tetszett, sőt, Ramil Safarov még azeri nyelvre is lefordította A Pál utcai fiúk mellett” – teszi hozzá a szakember, akinek az a tapasztalata, hogy a fogvatartottak körében a szépirodalom mellett nagyon népszerűek a pszichológiai, életvezetési, önismereti könyvek is.

 A Kozma utcai börtön könyvtárosai szerint az igazán népszerű könyvek várólistásak, így az angol nyelvkönyvek mellett sokan várnak arra, hogy elolvashassák Frank Herbert sci-fijét, A Dűnét, akárcsak Leslie L. Lawrence könyveit, de kapós még a sakkszakkönyv is. Lőrincz L. László regényei nem csak itt népszerűek: a BVOP tájékoztatása szerint a székesfehérvári és baracskai intézetekben, illetve Tökölön, a fiatalkorúak börtönében is sokan keresik a könyveit.

 És hogy kiből lehet könyvtáros a börtönökben? Fiáth Titanilla szerint a könyvtárosok jellemzően a magasabb iskolai végzettséggel, tehát érettségivel, diplomával rendelkező rabok közül kerülnek ki. A Kozma utcai fogvatartottak szerint a megfelelő iskolai végzettség mellett fontosak a szakmai szempontok, tehát az, hogy a majdani könyvtáros tudja kezelni a kartotékrendszert, és értsen valamennyire a számítógéphez. Azok a fogvatartottak, akikkel mi beszéltünk, mind azt mondják, szeretik a könyvtárat. „Itt dolgozni is jó, de ide járni is. Amikor még nem dolgoztam itt, akkor is szívesen jártam a könyvtárba” – meséli közülük a legidősebb. „Felüdülés, amikor az ember megtalálja azokat a könyveket, amelyek akár a szülőföldjéhez, akár a lelkivilágához közel állnak. Mindenképp vigasztalást, kapaszkodót, megerősödést jelent a könyvtár. De ide nem csak ezért szeretnek járni az emberek, hanem megannyi más értelmes tevékenységbe is lehet kezdeni, akár sakkozni vagy beszélgetni. Itt tovább folytatódik a párbeszéd nevelő és fogvatartott, fogvatartott és fogvatartott között. Közösségépítő, nevelő jellege, vigasztaló, jótékony hatása feltétlenül van a könyvtár látogatásának” – teszi még hozzá.

 

 A kultúra nem kiváltság

 

A könyv egyébként nem privilégium, ez hamar kiderül a beszélgetésből, és könyvtármegvonással itt még soha nem büntettek senkit. „Nincs jogszabályi lehetőség arra, hogy a kultúrát megvonjuk bárkitől, és nem is szándékozunk ilyen lehetőséget teremteni” – hangsúlyozza Balázs László százados. A Közép-dunántúli Országos Büntetés-végrehajtási Intézet (ide tartozik a székesfehérvári és a baracskai börtön) megkeresésünkre szintén azt hangsúlyozta, hogy a könyvtármegvonás nem illeszkedik a reszocializálós céljaik közé,  arra törekednek, hogy a fogvatartottak közül minél többen olvassanak, és tájékozottak legyenek. Ha valaki többszörösen megsérti a könyvtárhasználat szabályait, akkor legfeljebb a kölcsönzést tiltják meg neki, de a könyvtárban továbbra is olvashat.

 

Nagy-Britanniában az elmúlt hónapokban óriási vitát váltott ki az a rendelkezés, amely lényegében megtiltotta, hogy a fogvatartottak könyvcsomagot kapjanak a családtagjaiktól. A 2013 novemberében életbe lépett jogszabály ellen több civil szervezet, valamint számos író és költő is felemelte a szavát. A legötletesebb módját Kathy Lette ausztrál írónő választotta a tiltakozásnak, aki úgy döntött, a minisztérium államtitkárának, a javaslatot benyújtó Christopher Graylingnak nevét használja fel következő regényének legkorruptabb figurájához. A törvényt végül egy angol irodalomból doktorált rab támadta meg, az angol legfelsőbb bíróság pedig tavaly decemberben kimondta, hogy a könyveket nem szabad privilégiumként kezelni, és arra kérte a minisztériumot, hogy azokat vegye ki a tiltó szabályozás hatálya alól. A könyv, az olvasás a világ minden táján fontos szerepet tölt be a rabok életében. Van, ahol olvasóklubot tartanak (a London egyik délnyugati körzetében működő wandsworth-i börtönben például minden héten más és más olvasmányt vitatnak meg a könyvtárosok segítségével), más esetekben pedig a fogvatartottak jövőbeni sorsát is meghatározhatja a könyv. Ez történt például a brit Kester Aspdennel, aki a New Statesman tavaly decemberi számában vallott arról, hogy mielőtt tizenhét évesen a fiatalkorúak börtönébe került volna, nem igazán fogott könyvet a kezébe. A rácsok mögött kapott rá az olvasásra, az első köteteket az édesanyja küldte be neki. Szerinte a könyvek empatikussá tehetik az embert, gondolkodásra, elmélyülésre késztetnek, emellett pedig a változás lehetőségét vetítik előre. Ez az ő esetében alapvetően be is jött, és néhány éve már a saját könyvéről, egy megtörtént esetet feldolgozó kötetről (The Hounding of David Oluwale) mesélhet másoknak.

 Magyarországon egyébként ismeretlen a brit gyakorlathoz hasonló könyvmegvonás. A hozzátartozók küldhetnek könyvet a fogvatartottaknak, egy alkalommal egy-két kötet érkezhet csomagban. „Tartalmi ellenőrzése nincs, de kirívó eset még nem is volt. A fogvatartottak igényei erőteljesen a regényekre, és olyan művekre korlátozódnak, amelyek próbálják kizökkenteni őket abból a már említett ingerszegény közegből, amelyet a büntetés-végrehajtási intézet falai teremtenek köréjük” – mondja Balázs László.

 A Kozma utcai börtön könyvtárában nagyjából 11 750 kötet található. Az állomány bővítésének több módja is van: előfordul, hogy a közkönyvtárak leselejtezett darabjait kapják meg, de az is, hogy a kiadóktól kedvezményesen vásárolhatnak könyveket. A könyvtárosok szerint főként nyelvkönyvekre, szótárakra lenne még szükségük, ezekre ugyanis óriási a kereslet a rácsok mögött, Balázs László százados pedig azt mondja, több kortárs mű kellene, hiszen a fogvatartottak „a kortárs szerzők között is bőven találnának olyat, akinek az emocionális töltetével azonosulni lehetne.”

 

Leslie L. Lawrence és Rejtő könyveit keresik

 • A 28 magyarországi büntetés-végrehajtási intézet 37 objektumában jelenleg mintegy 400 ezer kötet található.

 • A fiatalkorú fogvatartottak 60 százaléka, a felnőttek 40 százaléka látogatja a könyvtárakat.

 • A fogvatartottak körében népszerűek a krimik, a kaland- és romantikus regények, a verseskötetek.

 • Kedvelt szerzők: Leslie L. Lawrence, Rejtő Jenő, Ken Follett, Stephen King, Paulo Coelho, Szerb Antal, Robert Merle, Robin Cook

 • A Balassagyarmati Fegyház és Börtönben a keresett kötetek közé tartozik még a Petőfi összes, a Fegyencedzés és az Agykontroll. A Kalocsai Fegyház és Börtönben Robin Cook és Dan Brown könyvei mellett népszerűek Danielle Steel és Nora Roberts regényei. Várólistás Müller Pétertől a Szeretetkönyv és az Örömkönyv, illetve Novák Tündétől A miskolci Bonnie és Clyde.

 • Tökölön, a Fiatalkorúak Büntetés-végrehajtási Intézetében fiatalkorú és nagykorú fogvatartottak is vannak. Előbbiek körében sokan alacsony iskolai végzettséggel rendelkeznek, a könyvek iránti érdeklődésük csekély. „Ha keresnek is könyvet, leginkább szerelmes jellegű és börtöntémájú könyveket, a Harry Potter-könyveket és az Alkonyat-köteteket” – hangsúlyozta megkeresésünkre az intézmény. A nagykorú fogvatartottak leginkább Rejtő Jenő és Leslie L. Lawrence könyveit keresik, de népszerűek a krimik, a történelmi témájú könyvek, a nyelvkönyvek és a verseskötetek is.

• A hazai fogvatartottak körülbelül 1 százaléka analfabéta, míg közel 20 százalékuk nem végezte el a 8 általánost. Főiskolai végzettséggel 1,6 százalékuk, egyetemivel 0,9 százalékuk rendelkezik.

 

 

Forrás:konyves.blog.hu

 

Migráns ügy

Visszaüthet a határsértők szigorú büntetése

Nagy hiba lehet a migránsok lecsukása

 

Fejenként számolva még a közmunkásoknak nyújtott fizetésnél is többe kerülhet az államnak, ha börtönbüntetéssel sújtják az illegális bevándorlókat. A szakértő figyelmeztet: az igazságszolgáltatást és a büntetés-végrehajtást rendkívül le fogja terhelni ez az intézkedés.

Másfél hónapja jelentette be Lázár János, hogy az illegális határátlépések számának jelentős növekedése miatt ismét bűncselekmény lesz az illegális bevándorlás. A további részletekből később kiderült, hogy az illegális átlépést, illetve a határzár megbontását, rongálását akár három- vagy négyéves szabadságvesztéssel is szankcionálnák. A tervek szerint a büntető törvénykönyv módosítását az igazságügyi és a belügyi tárca dolgozza ki és terjeszti az Országgyűlés elé, amit már sürgős eljárásban is elfogadhatnak szeptember elején.

Azonban korántsem biztos, hogy mindezzel a kormány csökkenteni tudná a migránsözönből fakadó terheket. Sőt, akár az is előfordulhat, hogy több kárunk származna belőle, mint hasznunk.

Ellehetetlenülhet a büntetés alkalmazása

A problémák az illegális határátlépés kriminalizálásával – vagyis ha szabálysértés helyett bűncselekményként kezeljük – ott kezdődhetnek, hogy a magyar Btk. bizonyos esetekben korlátozza vagy kizárja a büntetés alkalmazását. Olyan esetekről van szó, amikor a bűncselekmény elkövetését kényszer vagy fenyegetés hatására követi el valaki, vagy az elkövetett cselekmény nem jelent veszélyt a társadalomra – mondta el megkeresésünkre Lattmann Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem nemzetközi jogi tanszékének docense.

A szakértő szerint így nem biztos, hogy Magyarországnak érdemes kriminalizálni az illegális határátlépést, mert a Btk.-ban rögzített büntetések alkalmazása ellehetetlenülhet. Lattmann Tamás példaként említette azt az esetet, amikor a bíró elismeri, hogy az adott határsértő azért lépte át a határt, mert menekült valahonnan és menedékkérelmet szeretne benyújtani. Mivel ez nem veszélyes a társadalomra, egyáltalán nem biztos, hogy bűncselekményként lesz értékelhető. „Így egy jogalkalmazási probléma és nehézség várható, ha megszavazzák a törvényt” – szögezte le a szakember.

Nemzetközi jogba is ütközhetünk

Lattmann Tamás szerint a tervezett törvénnyel a genfi menekültegyezményből fakadó kötelezettségeinket is megsérthetjük. Ugyanis a menedékkérelem előterjesztését nem akadályozhatják meg az államok, az illegális határátlépés kriminalizálása pedig ilyen értelmezést is kaphat.

Továbbá az ENSZ határokon átnyúló szervezett bűnözéssel szembeni egyezményének embercsempészetről szóló kiegészítő jegyzőkönyvében szerepel olyan kitétel, hogy nem büntethető az embercsempészet alanya, vagyis az illegális határátlépő, ha őt szervezett társaságok hozzák át a határon. „Ez jó eséllyel el fogja lehetetleníteni a büntetés alkalmazását, hiszen a migránsok nagy része ebbe a kategóriába esik bele” – emelte ki a nemzetközi jogi szakértő.

Rendkívüli teher a bíróságokon

Azonban ha ennek ellenére mégis büntetőeljárást indítanánk minden egyes illegális határsértővel szemben, az elképesztő módon leterhelné a magyar igazságszolgáltatást – vélekedett a szakember. „Ráadásul ezt olyan ügyekben tennénk, amelyekben egyáltalán nem biztos, hogy végül ténylegesen bűncselekményt állapíthatna meg a magyar bíróság vagy akár büntetést tudna kiszabni” – hangsúlyozta.

Ugyanis nem lesz nehéz a vádlottaknak olyan érvelést találni, ami könnyen megállja majd a helyét. Így például ha valaki a menedékkérelem benyújtásával indokolja a határátlépést, a kényszer hatására történő cselekvéssel is érvelhet. Szintén hatásos lehet, ha a határsértő azt állítja, menekül valahonnan, a vonatkozó nemzetközi szabályoknak megfelelően szeretne menedéket kérni, ezért a cselekménye nem veszélyes a társadalomra, vagyis nem büntethető.

A szakértő emlékeztetett arra, hogy amennyiben az adott határsértő beadja a menedékkérelmét, az mindenképpen mérlegelésre kerül. „Így még az a veszély is fennáll, hogy teljesen feleslegesen, kétszeresen dolgoznak majd a magyar hatóságok egy-egy menedékkérővel, ami nagyon komoly terhet jelent az egész igazgatási rendszerre” – fogalmazott.

Többmilliárdos költség az igazságszolgáltatásnak

Kérdésünkre, hogy mennyire húzódhatnak majd el a perek, Lattmann Tamás elmondta: ezek rendkívül bonyolult jogi eljárásokká alakulhatnak, mert a korábban említett két védői stratégia teljes mértékben elképzelhető és lehetséges. Ezeken túl még alapjogi sérelemre is hivatkozhatnak a védők, ilyenkor az eljáró bírónak akár az Alkotmánybíróságot is meg kell keresnie. Az eljárások végén, minden jogorvoslat kimerítése után pedig még a strasbourgi út is nyitva állhat.

A szakember szerint ezért egy ilyen folyamat büntetőeljárási része ugyanolyan hosszú lehet, mint amekkora ma egy átlagos esetben: néhány hónaptól több évig is terjedhet. Kiindulva az elmúlt hónapokban tapasztalható menekültáradatból, és feltéve, hogy minden illegális határátlépőt bíróság elé citálunk, a szakértő szerint akár több ezernyi üggyel is számolni kell. Példaként említette a valamikori budapesti parkolási pereket, amelyek korábban rendkívül megnehezítették a bíróságok működését. „Ehhez hasonlítható terhet róna az igazságszolgáltatásra a jogszabály alkalmazása, így többmilliárdos költsége lehet, ha az ilyen ügyek hirtelen rászakadnak a rendszerre” – mondta Lattmann.

A börtön sem olcsó

Azonban az igazán költséges szakasz csak a büntetés-végrehajtás során jelentkezne. Mint portálunk megtudta, Magyarországon ma egy rab közvetlen napi tartási költsége 2200 forint – ebbe olyan tételek tartoznak, mint az elszállásolás, az étkeztetés vagy a ruházat. Ez viszont nem a teljes költség, mivel a személyzet fizetésétől kezdve az intézményfenntartáson át számos közvetett kiadás adódik, ami a rabokra vetítve napi 8000 forintra rúg.

Portálunk megkeresésére a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának (BvOP) kommunikációs főosztálya közölte: Magyarországon az elítéltek kötelesek hozzájárulni a tartásukra fordított költséghez, a munkadíjukból napi 450 forintot vonnak le.

Vagyis még a legkisebb összeggel számolva is napi 1750 forintba „kerül” egy rab az adófizetőknek, ami 31 nappal számolva havi 54 250 forintot jelent. Eközben egy szakképzetlen közfoglalkoztatott nettó bére 51 847 forint – tehát még azzal is jobban járnánk, ha ugyanazt a munkát adnánk a határsértőknek, mint a hazai közmunkásoknak. És ez még csak a legóvatosabb becslés: ha a közvetett költségekkel kiegészített ráfordításból vonjuk le a 450 forintos kompenzációt, már 234 050 forintos havi tartási költséget kapunk fejenként, ami természetesen az adófizetők pénztárcáját terheli.

Még nagyobb lenne a zsúfoltság

A BvOP portálunknak adott tájékoztatása szerint a hazai büntetés-végrehajtási intézményekben jelenleg mintegy 17 500 elítéltet tartanak fogva, ami 128 százalékos telítettséget jelent, vagyis bő negyedével vannak többen a börtönökben, fog- és fegyházakban, mint amennyi „lakóra” tervezték őket. Közölték: a kormány és a belügyminisztérium eddig is kiemelt fontosságú kérdésként kezelte a börtönök zsúfoltságának enyhítését, ezért bővítési program indult. 2010 óta közel 1600-zal nőtt a férőhelyek száma, de a tervek között szerepel egy ezerfős, valamint nyolc új, ötszáz fős intézet kialakítása is.

A rendszer felkészültségét firtató kérdésünkre a BvOP ennyit reagált:

amennyiben az illegális határátlépést bűncselekménnyé minősítik, és a bíróság emiatt elrendeli az elkövető előzetes letartóztatását, illetve jogerős szabadságvesztést szab ki, úgy a büntetés-végrehajtás az alapfeladataiból adódó kötelezettségének megfelelően végrehajtja a szabadságelvonással járó kényszerintézkedést, illetve a szabadságvesztés büntetést.

Tekintettel arra, hogy hazánkba egy hét alatt több migráns érkezik, mint amennyivel 2020-ig összesen bővíteni tervezik a férőhelyek számát, a strasbourgi emberjogi bíróság Damoklesz kardja is fejünk felett lebeg. Márciusban ugyanis a strasbourgi bírák 26 millió forintot ítéltek meg hat hazai elítéltnek kártérítésként az Európa Tanács ajánlásainak nem megfelelő börtönviszonyok miatt.

 Forrás: mno.hu

Megszavazták a rendvédelmi életpálya modellt

Elfogadta a rendvédelmi dolgozók életpályamodelljéről szóló törvényt kedden az Országgyűlés. Az elfogadott határozat szerint új előmeneteli és illetményrendszer jön létre. A módosítással megszűnik az automatikus előmeneteli rendszer, a vezetői beosztások meghatározott időre szólnak majd, a hivatásos állomány volt tagjaiból pedig létrejön a tartalékos állomány.

A képviselők a jogszabály kétharmados többséget igénylő részeit 188 igen, 3 nem szavazattal, 6 tartózkodás mellett fogadták el, míg az egyszerű többséget igénylő részek 188 igen, 2 nem szavazattal, 7 tartózkodás mellett mentek át.

A törvény szerint idén júliusban átlagosan 30 százalékos béremelés lesz, amit 2016. január 1-jétől évente 5-5 százalékos mértékű követi, így teljesül 2019-re az ötven százalékos átlagos béremelés. Emellett idén július 1-jétől meghatározzák állománycsoportonként az illetményemelés mértékét is. A korábbi harmincféle pótlékból ötöt tartanak meg, a korábbi pótlékok jelentős része beépül az adott terület alapilletményébe. Jubileumi jutalom elnyerésére továbbra is lesz lehetőség.

A törvény hatálya kiterjed a rendőrség, a Terrorelhárítási Központ, a hivatásos katasztrófavédelem, a büntetés-végrehajtás, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, az Országgyűlési Őrség, a Nemzetvédelmi Szolgálat és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományára.

Az új szabályozás megtartja az egyes rendfokozatok elnevezését és a hierarchiáját, de a jövőben a rendfokozat kötődik a betöltött szolgálati beosztáshoz. Azaz a kinevezett a beosztás elfoglalásával egyidejűleg az adott beosztáshoz kötődő rendfokozat viselésére is jogosult lesz, ha pedig alacsonyabb beosztásba helyezik, akkor a rendfokozata is ennek megfelelően változik. A továbbiakban valamennyi előmenetel feltételhez, vizsgához, képzettséghez és teljesítményértékeléshez kötött.

A helyi és területi vezetőket a jövőben öt évre nevezik ki, ezt - ugyanazon a szolgálati helyen - egyszer öt évre meg lehet hosszabbítani, de csak akkor, ha az irányított terület legalább jó teljesítményt nyújtott.

A törvény új jogorvoslati fórumként létrehozza a becsületbíróságot, ahová akkor lehet fordulni, ha a parancsnoki eljárásban a szolgálati viszony megszüntetéséről döntöttek.

A jogszabály emellett rendelkezik egyebek mellett a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tiszti képzésére járók ösztöndíjának emeléséről is.

 

Forrás:hir24.hu

Országos Terepfutó Bajnokság 2015

Büntetés-végrehajtás Oktatási Központja szervezésében, 644 fő részvételével tartották a szervezet 2015. évi Terepfutó Bajnokságát április 8-án.

A bajnokság csapateredményei az alábbiak:
I. Pálhalmai Országos Bv. Intézet
II. Fővárosi Bv. Intézet
III. Állampusztai Országos Bv. Intézet
IV. Szegedi Fegyház és Börtön
Megosztott V. hely: Váci Fegyház és Börtön
Budapesti Fegyház és Börtön

Forrás: bvop.hu

Objektumunk színeiben versenyző kolléganőnk,korosztályában

3. helyezést ért el. Ezúton is gratulálunk sportteljesítményéhez.